A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma: tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875
Gespeichert in:
| 1. Verfasser: | |
|---|---|
| Format: | Buch |
| Sprache: | Hungarian |
| Veröffentlicht: |
Pécs
Pécsi Tudományért Kulturális Egyesület
2016
|
| Schriftenreihe: | Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi
7 |
| Schlagworte: | |
| Online-Zugang: | Inhaltsverzeichnis Abstract |
| Beschreibung: | 418 Seiten Diagramme, Karten 24 cm |
| ISBN: | 9789638948274 9638948272 |
Internformat
MARC
| LEADER | 00000nam a2200000 cb4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | BV046919608 | ||
| 003 | DE-604 | ||
| 005 | 20210301 | ||
| 007 | t | ||
| 008 | 200930s2016 |||| |||| 00||| hun d | ||
| 020 | |a 9789638948274 |9 978-963-894-827-4 | ||
| 020 | |a 9638948272 |9 9638948272 | ||
| 035 | |a (OCoLC)1199061238 | ||
| 035 | |a (DE-599)BVBBV046919608 | ||
| 040 | |a DE-604 |b ger |e rda | ||
| 041 | 0 | |a hun | |
| 049 | |a DE-12 | ||
| 100 | 1 | |a Horváth, István author |e Verfasser |4 aut | |
| 245 | 1 | 0 | |a A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma |b tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 |c Horváth István |
| 264 | 1 | |a Pécs |b Pécsi Tudományért Kulturális Egyesület |c 2016 | |
| 300 | |a 418 Seiten |b Diagramme, Karten |c 24 cm | ||
| 336 | |b txt |2 rdacontent | ||
| 337 | |b n |2 rdamedia | ||
| 338 | |b nc |2 rdacarrier | ||
| 490 | 0 | |a Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi |v 7 | |
| 546 | |a Zusammenfassung englisch | ||
| 610 | 1 | 4 | |a Catholic Church / Hungary / Pécs / History |
| 610 | 1 | 7 | |a Catholic Church |2 fast |
| 648 | 7 | |a Geschichte 1736-1875 |2 gnd |9 rswk-swf | |
| 650 | 4 | |a Church lands / Hungary / Pécs / History | |
| 650 | 4 | |a Agriculture / Hungary / History | |
| 650 | 7 | |a Agriculture |2 fast | |
| 650 | 7 | |a Church lands |2 fast | |
| 650 | 0 | 7 | |a Priesterseminar |0 (DE-588)4197898-5 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 650 | 0 | 7 | |a Landwirtschaft |0 (DE-588)4034402-2 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 650 | 0 | 7 | |a Landnutzung |0 (DE-588)4259046-2 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 651 | 7 | |a Hungary |2 fast | |
| 651 | 7 | |a Hungary / Pécs |2 fast | |
| 651 | 7 | |a Pécs |0 (DE-588)4071499-8 |2 gnd |9 rswk-swf | |
| 689 | 0 | 0 | |a Pécs |0 (DE-588)4071499-8 |D g |
| 689 | 0 | 1 | |a Priesterseminar |0 (DE-588)4197898-5 |D s |
| 689 | 0 | 2 | |a Landwirtschaft |0 (DE-588)4034402-2 |D s |
| 689 | 0 | 3 | |a Landnutzung |0 (DE-588)4259046-2 |D s |
| 689 | 0 | 4 | |a Geschichte 1736-1875 |A z |
| 689 | 0 | |5 DE-604 | |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB München 19 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=032328852&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Inhaltsverzeichnis |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB München 19 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=032328852&sequence=000003&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Abstract |
| 940 | 1 | |n oe | |
| 940 | 1 | |q BSB_NED_20210301 | |
| 942 | 1 | 1 | |c 307.09 |e 22/bsb |f 09034 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 330.09 |e 22/bsb |f 09034 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 630.9 |e 22/bsb |f 09033 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 630.9 |e 22/bsb |f 09034 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 200.9 |e 22/bsb |f 09034 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 330.09 |e 22/bsb |f 09033 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 307.09 |e 22/bsb |f 09033 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 200.9 |e 22/bsb |f 09033 |g 439 |
| 943 | 1 | |a oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-032328852 | |
Datensatz im Suchindex
| _version_ | 1812248925518692352 |
|---|---|
| adam_text |
Tartalom Előszó (Paládi-Kovács Attila).11 I. Bevezetés.15 II. A források III. A . 18 . 20 111.1. Az Alsó-kerület.20 111.2. A Felső-kerület.21 111.3. A terület népessége. 23 BIRTOK FÖLDRAJZI JELLEMZŐI IV. Az URADALMI GAZDÁLKODÁS JELLEMZŐI V. Az URADALOM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE . 25 . 27 VI. A TÁJ ÁBRÁZOLÁSA ÉS AZ URADALMI TÉRKÉPÉSZET . 34 VII. Az ÁLLATTENYÉSZTÉS . 48 VII. 1. Az uradalmi juhászat . 48 VII.1.1. A juhállomány fejlődése . 48 VII.1.2. A juhok fajtái . 49 VII.1.3. A juhtartás haszonvételei . 51 VII.1.4. A juhok gondozása .53 VII.1.5. Súrlódások a
jobbágyok és az uradalom között a juhállomány miatt . 56 ѴП.2. Sertéstenyésztés.57 VII.3. Az uradalom egyéb állatai.58 VII.4. A jobbágyok állattartása. 58 VIII. Az ERDŐK .60 VIII. 1. Természeti adottságok a 18. század első felében.60 VIII.2. Az erdőgazdálkodás szabályozása. 61 VIII.3. Az erdőművelés.62 VIII.3.1. Az irtás .62 ѴПІ.3.2. A kitermelés . 66 ѴПІ.З.З. A szaporítás . 71
A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma 6 VÏÏI.4. Az erdők hasznosítása.73 VIIL4.1. Elsődleges felhasználás . 73 VIII.4.2. Másodlagos felhasználás . 74 ѴПІ.5. Az erdők mennyiségi és minőségi változásai. 77 VIII.5.1. Mennyiségi változások .77 VIII.5.2. Minőségi változások . 80 IX. A szántóföldek. 83 IX. 1. A szántóföldek elhelyezkedése. 83 IX.2. A szántóföldek kiterjedése. 83 IX.3. A szántóföldek minősége. 86 IX.4. Az uradalmi szántóföldek . 87 IX.5. A szántóföldi művelés módja.90 IX.6. A szántóföldeken termesztett növények. 93 IX.7. Terméseredmények.94 X. A rétek. 96 X.l. A rétek elhelyezkedése. 96 X.2. A
rétek minőségi jellemzői.97 X.3. A rétek kiteijedése.98 X.4. Az uradalmi rétgazdálkodás.100 X.5. Az időjárás befolyása a réthasználatra. 102 XI. A legelők . 104 XI.l. A legelők elhelyezkedése és típusai. 104 XI.2. A legelők kiterjedése.107 XII. Szőlő- és borgazdálkodás.110 XII.l. A szőlőtermesztés jelentősége. 110 XII.2. A szőlőterületek kiterjedése.110 XII.2.1. A jobbágyi szőlők . 111 XII.2.2. Az uradalmi szőlők .112 XII.3. Az uradalmi szőlőművelés. 115 XII.4. Terméseredmények. 118 XII.5. A szőlő- és borfajták. 120 XII.6. A borkezelés. 124 XII.7. A bor felhasználása
. 125 XIII. A kertek.130 XIII. 1. A veteményeskertek. 131 XÏÏI.2. A gyümölcsöskertek. 131 XIII.3. A szérűskertek. 134
Tartalom 7 XIV. A sáncok.135 XV. A majorságok. 137 XV.l. Majorságok 1848 előtt. 137 XV.2. A Szent Pál pusztai majorság. 138 XVI. A vizek. 141 XVI. 1. A terület vízügyi viszonyai a18. században. 141 XVL2. Vízelvezető és lecsapoló árkok. 142 XVI.3. Fokgazdálkodás. 145 XVI.4. Patakszabályozások. 146 XVI.5. Mocsárlecsapolások.150 XVI.6. A talajvízforrások. 150 XVI.7. A malomárkok. 151 XVII. Ipari tájhasználat az uradalomban. 153 XVII.1. Mészkőfejtés és mészégetés. 153 ХѴП.2. Kőfejtés.154 XVII.3. Téglaégetés. 155
XVIII. Településszerkezet. 156 XIX. Összegzés.159 XIX. 1. A környezeti adottságok kihasználása az uradalom gazdálkodásában. 159 XĽX.1. A tájhasználat változása a termelőerők fejlődése következtében.159 XĽX.1.1. A 18. század elejétől 1736-ig . 160 XIX.1.2.1736-tól az 1830-as évek elejéig . 160 XIX.1.3. Az 1830-as évektől 1848-ig .161 XLX.1.4.1848-tól az 1860-as évekig .162 XIX.2. A korabeli törvények befolyása a tájhasználatra és a táj átalakulásra. 162 XIX.3. A korábbi természeti táj kultúrtájjá válásának mértéke az uradalmi gazdálkodás tájformáló-kömyezetátalakító tevékenysége hatására.163 XIX.4. Arányeltolódások az egyestájelemek között. 164
8 A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma Források I. Általános uradalmi rendelkezések és leírások.169 1. A káptalan általános utasítása a jobbágyoknak (1756). 169 2. A Pécsi Papnevelő Intézet uradalmának leírása (1845). 173 3. A kökényi kerület uradalmi javai (1835). 213 4. Král József kanonok észrevételei az ipardíjról (1849). 225 5. Král József kanonok véleménye az ipardíj hasznáról (1851).227 6. Král József kanonok szózata az ipardíjról a gazdatisztekhez (1851). 231 7. Král József kanonok véleménye az úrbériség megszüntetéséről (1851). 234 8. Král József kanonok véleménye a gazdálkodásról (1852). 236 9. Král József kanonok véleménye az egyházi birtokokról (1853). 238 10. Král József kanonok véleménye az ipardíjról (1853). . 240 11. Tiszti vélemények a gazdálkodásról (1855). 243 11.1. Horváth János tiszttartó véleménye (1856).243 11.2. Czenger János számtartó véleménye (1856).264 11.3. Frereisz Ferenc kádár véleménye (1856). 267 11.4. Farkas István kökényi ispán véleménye (1855).271 11.5. Nagy György hertelendiispán véleménye (1855).274 11.6. Járányi József vadász véleménye (1856). 276 11.7. Virág Mihály prefektus
válasza a tiszti véleményekre (1856). 277 II. A személyzetre vonatkozó iratok. 287 1. Uradalmi béres félfogadása (1776).287 2. A hajdúknak, vincelléreknek és az erdőőröknek adott utasítások (1826). 287 3. A hajdú esküszövege (1830). 290 4. A kulcsár esküszövege (1830). 291 III. Állattenyésztés. 292 1. Méhész félfogadása (1774).292 2. Juhász félfogadása (1774). 292 3. Javaslat a juhász fizetésére (1830). 293 4. Juhásznak adott utasítás (1830). 295 5. Gyapjú eladási szerződés (1835). 299 6. Horváth János tiszttartó véleménye a juhászairól (1849).300 7. Kanász félfogadása (1776). 313 8. Král József kanonok véleménye az uradalmi sertéstartásról (1830) 313 9. Král József kanonok véleménye a sertéshízlalásról (1851).316 IV.
Erdőgazdálkodás.319 1. Vadász félfogadása (1774).319
Tartalom 9 2. Oláh cigányokkal kötött szerződések (1775,1820). 319 3. Vadásznak adott utasítás (1830).320 4. Orfűi vadászház építési szerződése (1830).323 5. Taplószedőkkel kötött szerződés (1830). 325 6. Gubacsszedési szerződés (1831).326 7. Ölfa kiadási rendelet (1840).327 8. Vadászati szerződés (1843). 328 9. Erdőkezelés (1845).330 V. Szántóföldi és kertgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések.339 1. Hertelendi kertésszel kötött szerződés (1785). 339 2. Foith Henrik kanonok a gabona nyomtatással kapcsolatban kiadott rendelkezése (1829).340 3. Javaslat a kukorica és burgonya dézsmálat végrehajtásáról (1830) . 341 4. A deputátum széna kiadása (1830). 343 5. Horváth János tiszttartó rendelete a gabona dézsmálatról (1841). 345 6. Král József kanonok rendelete a magtárban lévő gabona felméréséről (1851).350 7. Král József kanonok véleménye a gabonakereskedelemről (1851) . 351 VI.
Szőlészet, borászat.353 1. Baranya vármegye szőlőhegytörvénye (1795). 353 2. Az uradalmi kádárnak adott utasítás (1830).361 3. Deputátum bor kiadása (1830 k.). 363 4. Král József kanonok véleménye az uradalmi pálinkafőzésről (1830). 363 5. Horváth János véleménye a majorsági szőlők műveléséről (1841). 368 6. Koch Ádám kádár véleménye a bánosi szőlőről (1852).372 7. Frereisz Ferenc kádár véleménye a bécsi icce használatáról (1852). 373 8. Frereisz Ferenc kádár véleménye a bécsi icce használatáról az uradalmi kocsmákban (1852).375 9. Frereisz kádár véleménye a mecseki borokról (1853).377 10. Frereisz kádár véleménye a kocsmárosok jutalmáról (1857).378 11. Kishertelendi vendégfogadó bérbeadása(1827).379 12. Csartosi kocsma bérbeadása (1828). 381 13. Nagyhertelendi kocsma és húsmérési jog bérbe adása (1829).382 14. Barátúri kocsmaszerződés (1834).383 VII. Ipar. 386 1. Mészégetőkkel kötött szerződés (1828). 386 2. Keszüi uradalmi malom bérleti szerződése
(1829).387 3. Németszéki malomlevél (1830).388 4. Szilvási malomlevél (1830). 389 5. A hertelendi téglással kötött szerződés (1834). 390
10 A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma Rövidítések, felhasznált irodalom. 393 Summary. 401 Mellékletek.405 1. Az erdők kiterjedése a Pécsi Papnevelő Intézet birtokán 1782 és 1868 között.407 2. A szántóföldek kiterjedése a Pécsi Papnevelő Intézet birtokán 1782 és 1868 között.409 3. A rétek kiterjedése a Pécsi Papnevelő Intézet birtokán 1782 és 1868 között.411 4. A legelők kiterjedése a Pécsi Papnevelő Intézet birtokán 1782 és 1868 között.413 5. A szőlők kiteijedése a Pécsi Papnevelő Intézet birtokán 1782 és 1868 között.415 Képjegyzék. 417
Summary The Manor of the Priesthood Seminary of Pécs Land use and Farming between 1736-1875 By the end of the 17th century, the Habsburg Empire finally defeated the Ottoman army -with the help of international troops. After the war, a New Purchase Committee was supposed to find the original owners of lands and manors. This committee admitted the ownership of the Priesthood of Pécs without any documents, because the Emperor based his absolutistu: rule on the Catholic Church. For this reason, the Priesthood of Pécs gained the manor and its income were shared equally among the bishop, the chapter, the cathedral and the new seminary which was newly donated by Lipot I. However, the Bishop of Pécs, earl Nesselrode Ferenc wanted to divide the common ownership. After a three-decades-long legal action, in 1736, four separated manors were formed and they were possessed by the bishop, the chapter, the cathedral as well as by the seminary. The official document assigned by the king himselfdeclared that the income ofthe manor has to be sufficient for the Seminary for the salary of the teachers, for the support of the students and of course for the operation of the manor. It was a nonprofit oriented animal husbandry, and exactly because of this reason, farming was not opened for innovations Ике the others, it was operated with feudalistic forced labour structure and it was not motivated for extra production. The income of the four manors in the feudaHstic period was resulted by the tax of corn and wine (25-55%). the others came from rents and from the selling of agricultural products
like wood, wool, brick and tile. After the Emancipation of Serfs՛ the approach of economy and farming system did not change at all, unfortunately the only aim of the manor was self-supporting except for the wine trade. The Manor of the Seminar of Pécs was a complex economic unit under an integrated control. The manor was located at two different areas, with different geographical characteristics. The lower territorial unit of the manor was situated among the Baranya-hills, where the climate proved to be moderate warm and wet climate and fertUize soil, while the upper territory remained colder and the effects of wet mountain climate could have been felt. Due to this factor, the soils was rather
402 A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma poor. For this reason, the same farming produced different changes in the two territories. The management of the manor tried to find the best agricultural system. In the warmer lower territory arable farming, grape yards and orchards were dominant, in the upper mountain territory wood and forest, forestry and acre culture were the most important. Two different types of stock-farming became dominant too; in the upper territory the hog, in the lower territory the sheep farming was dominant. The manor management recognized the advantages of the area. For example, the sheep-farming took place in the lower territory in the summer, while in winter, they used the upper territory because the forage feeding was better there. Early spring, they used fresh grass areas again in the lower territory. On the other hand, in the mountain area, the limestone and silt produced raw materials for building industry. The agriculture system was a complex process in the manor of the Seminary of Pécs from the beginning of 1736 to the end of the period of 1850/1860s. The landscape gradually changed from a natural stage in to an agricultural stage. This research can be divided to four different periods concerning the agriculture system of the farming of the Seminary of Pécs. The first period started from the end of the Ottoman occupation and lasted until the establishment of the manor. During the Turkish occupation and after the War of Independence of Rákóczi, the number of inhabitants proved to be very low and the area of deserted lands was rather large in the
territory of Hungary. People used only a very small part of the land, so the landscape did not change in this period. The land was used by small communities or families without any organization. There were no reasons to change the natural land dramatically, if the soil was not enough fertilize people could move to another territory. Small communities did not have strong economic power, organizations or expertise like the manors had later. Theoretically, the Priesthood of Pécs got the manor from the King, but practically it was not working, because the ownership changed very often, so there was not a useable infrastructure there. At this time, more than half of the territory was covered by forests, even the area of the setdements that were established later. Agricultural cultivation was not the same in the area of the manor either, they used some places in two or three crop rotation system, while in other areas there was no rotation on the fields at ah. The second period took from 1736 to the beginning of the 1830s. With the increasing number of the population and the development of the agricultural systems, an intensive cultivation of the land was started. The manor of the Priesthood of Pécs started an organized farming. From 1750, they used economic rules organized the landuse by the order of the King. Effects of this organization produced a new structured manor. They used more and more land unit with forest cutting, and changing the unusable swamp areas for farming. Parallel with these changes, the new farming system produced new orchards, vegetable gardens, irrigation
trenches and new setdements. At the end of the
Summary 403 examined period, during the 1830s the river control was ready in the territory of the manor. During these years, the system of the land cultivation changed totally, the land units in the whole area of the manor, as the natural units were formed into semiagricultural and agricultural landscape. The ratio of woods and forests decreased, around the villages they totally disappeared. The territory ofthe cultivated land increased by the end of the 18th century while people employed the tree rotation system in the agricultural lands everywhere. The third period lasted from the beginning of the 1830s until 1848. It was the golden age of the feudalistic farming. During this period, the total area of the Manor of the Priesthood of Pécs was used for farming according to people’s needs and in accordance with possibilities of natural resources. The continuous woodcutting enabled more space for intensive farming. The fourth period started with the emancipation of serfs and lasted until the separation of the manor. The upshot of the emancipation of the serfs in 1848 resulted in a basically different farming, which produced an intensive change in the cultivation process. The separation of the manor helped a more intensive woodcutting, so it increased the area of arable land, pastures and meadows. In this period, a new type of landscape appeared, the grange with the concentration of the manor buildings like houses, stables, barns and granaries. This manor centre with agricultural machines and with the rotation system produced a more intensive farming. The above-mentioned
process shaped a new proportion of the cultivation elements in the territory. The best example for these changes is the proportion of the woods and forests in the manor. During the first half of the 18th century, forests were the dominant in the whole territory. During the intensive farming, the area of the forests continuously and rapidly decreased. At the end of the 18th century, there was 42.2% of forests in the upper territory, while in the lower territory it was only 25%. The next decades changed the landscape dramatically because of animal husbandry. The new sheep and hog species caused changes, as they used pastures instead of woods like earlier. In 1828, only 33% of the whole area of the manor was covered by forests, even the upper territory, where the forested area reduced to 37%, less than half, like it originally was. By the end of the researched period between the 1850s and 1860s, only 25 % of the whole manor was covered by wood and forest mainly on the territory of the Mecsek Mountains. The area of the agricultural land became larger and larger, but the ratio of arable land was only 30-40% in spite of the growing population, because of the intensive farming system and the effect of stock-farming and wool trade. Parallel with the deforestation at the beginning of the 19th century in the upper territory, the area of pastures and meadows produced an intensive farming, so they could produce an increasing stock. The most important branch of the agriculture was viticulture, which produced a new element of the landscape. At the end of the 18th century, in the upper
territory of the manor, the area of the vineyards was doubled around the
404 A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma new villages, while in the lower territory, the vineyards remained smaller, but the good quality of wine generated a larger requests. Agriculture and the percentage of the landscape elements in the manor of the Priesthood of Pécs were the same as in the whole country but in Baranya County the situation was different. In the manor of the Priesthood of Pécs the proportion of arable land remained 4.5% lower, but the proportion of the forest was 3.5%, and pastures and meadows 12% higher than their average ratio in the country. The reason is morphology, because three-fifth of the manor lied among the Mecsek Mountains, where farming was based on woods and meadows and stock-farming, while other manors of Baranya County preferred the arable and horycultural on lowland areas. |
| adam_txt |
Tartalom Előszó (Paládi-Kovács Attila).11 I. Bevezetés.15 II. A források III. A . 18 . 20 111.1. Az Alsó-kerület.20 111.2. A Felső-kerület.21 111.3. A terület népessége. 23 BIRTOK FÖLDRAJZI JELLEMZŐI IV. Az URADALMI GAZDÁLKODÁS JELLEMZŐI V. Az URADALOM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE . 25 . 27 VI. A TÁJ ÁBRÁZOLÁSA ÉS AZ URADALMI TÉRKÉPÉSZET . 34 VII. Az ÁLLATTENYÉSZTÉS . 48 VII. 1. Az uradalmi juhászat . 48 VII.1.1. A juhállomány fejlődése . 48 VII.1.2. A juhok fajtái . 49 VII.1.3. A juhtartás haszonvételei . 51 VII.1.4. A juhok gondozása .53 VII.1.5. Súrlódások a
jobbágyok és az uradalom között a juhállomány miatt . 56 ѴП.2. Sertéstenyésztés.57 VII.3. Az uradalom egyéb állatai.58 VII.4. A jobbágyok állattartása. 58 VIII. Az ERDŐK .60 VIII. 1. Természeti adottságok a 18. század első felében.60 VIII.2. Az erdőgazdálkodás szabályozása. 61 VIII.3. Az erdőművelés.62 VIII.3.1. Az irtás .62 ѴПІ.3.2. A kitermelés . 66 ѴПІ.З.З. A szaporítás . 71
A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma 6 VÏÏI.4. Az erdők hasznosítása.73 VIIL4.1. Elsődleges felhasználás . 73 VIII.4.2. Másodlagos felhasználás . 74 ѴПІ.5. Az erdők mennyiségi és minőségi változásai. 77 VIII.5.1. Mennyiségi változások .77 VIII.5.2. Minőségi változások . 80 IX. A szántóföldek. 83 IX. 1. A szántóföldek elhelyezkedése. 83 IX.2. A szántóföldek kiterjedése. 83 IX.3. A szántóföldek minősége. 86 IX.4. Az uradalmi szántóföldek . 87 IX.5. A szántóföldi művelés módja.90 IX.6. A szántóföldeken termesztett növények. 93 IX.7. Terméseredmények.94 X. A rétek. 96 X.l. A rétek elhelyezkedése. 96 X.2. A
rétek minőségi jellemzői.97 X.3. A rétek kiteijedése.98 X.4. Az uradalmi rétgazdálkodás.100 X.5. Az időjárás befolyása a réthasználatra. 102 XI. A legelők . 104 XI.l. A legelők elhelyezkedése és típusai. 104 XI.2. A legelők kiterjedése.107 XII. Szőlő- és borgazdálkodás.110 XII.l. A szőlőtermesztés jelentősége. 110 XII.2. A szőlőterületek kiterjedése.110 XII.2.1. A jobbágyi szőlők . 111 XII.2.2. Az uradalmi szőlők .112 XII.3. Az uradalmi szőlőművelés. 115 XII.4. Terméseredmények. 118 XII.5. A szőlő- és borfajták. 120 XII.6. A borkezelés. 124 XII.7. A bor felhasználása
. 125 XIII. A kertek.130 XIII. 1. A veteményeskertek. 131 XÏÏI.2. A gyümölcsöskertek. 131 XIII.3. A szérűskertek. 134
Tartalom 7 XIV. A sáncok.135 XV. A majorságok. 137 XV.l. Majorságok 1848 előtt. 137 XV.2. A Szent Pál pusztai majorság. 138 XVI. A vizek. 141 XVI. 1. A terület vízügyi viszonyai a18. században. 141 XVL2. Vízelvezető és lecsapoló árkok. 142 XVI.3. Fokgazdálkodás. 145 XVI.4. Patakszabályozások. 146 XVI.5. Mocsárlecsapolások.150 XVI.6. A talajvízforrások. 150 XVI.7. A malomárkok. 151 XVII. Ipari tájhasználat az uradalomban. 153 XVII.1. Mészkőfejtés és mészégetés. 153 ХѴП.2. Kőfejtés.154 XVII.3. Téglaégetés. 155
XVIII. Településszerkezet. 156 XIX. Összegzés.159 XIX. 1. A környezeti adottságok kihasználása az uradalom gazdálkodásában. 159 XĽX.1. A tájhasználat változása a termelőerők fejlődése következtében.159 XĽX.1.1. A 18. század elejétől 1736-ig . 160 XIX.1.2.1736-tól az 1830-as évek elejéig . 160 XIX.1.3. Az 1830-as évektől 1848-ig .161 XLX.1.4.1848-tól az 1860-as évekig .162 XIX.2. A korabeli törvények befolyása a tájhasználatra és a táj átalakulásra. 162 XIX.3. A korábbi természeti táj kultúrtájjá válásának mértéke az uradalmi gazdálkodás tájformáló-kömyezetátalakító tevékenysége hatására.163 XIX.4. Arányeltolódások az egyestájelemek között. 164
8 A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma Források I. Általános uradalmi rendelkezések és leírások.169 1. A káptalan általános utasítása a jobbágyoknak (1756). 169 2. A Pécsi Papnevelő Intézet uradalmának leírása (1845). 173 3. A kökényi kerület uradalmi javai (1835). 213 4. Král József kanonok észrevételei az ipardíjról (1849). 225 5. Král József kanonok véleménye az ipardíj hasznáról (1851).227 6. Král József kanonok szózata az ipardíjról a gazdatisztekhez (1851). 231 7. Král József kanonok véleménye az úrbériség megszüntetéséről (1851). 234 8. Král József kanonok véleménye a gazdálkodásról (1852). 236 9. Král József kanonok véleménye az egyházi birtokokról (1853). 238 10. Král József kanonok véleménye az ipardíjról (1853). . 240 11. Tiszti vélemények a gazdálkodásról (1855). 243 11.1. Horváth János tiszttartó véleménye (1856).243 11.2. Czenger János számtartó véleménye (1856).264 11.3. Frereisz Ferenc kádár véleménye (1856). 267 11.4. Farkas István kökényi ispán véleménye (1855).271 11.5. Nagy György hertelendiispán véleménye (1855).274 11.6. Járányi József vadász véleménye (1856). 276 11.7. Virág Mihály prefektus
válasza a tiszti véleményekre (1856). 277 II. A személyzetre vonatkozó iratok. 287 1. Uradalmi béres félfogadása (1776).287 2. A hajdúknak, vincelléreknek és az erdőőröknek adott utasítások (1826). 287 3. A hajdú esküszövege (1830). 290 4. A kulcsár esküszövege (1830). 291 III. Állattenyésztés. 292 1. Méhész félfogadása (1774).292 2. Juhász félfogadása (1774). 292 3. Javaslat a juhász fizetésére (1830). 293 4. Juhásznak adott utasítás (1830). 295 5. Gyapjú eladási szerződés (1835). 299 6. Horváth János tiszttartó véleménye a juhászairól (1849).300 7. Kanász félfogadása (1776). 313 8. Král József kanonok véleménye az uradalmi sertéstartásról (1830) 313 9. Král József kanonok véleménye a sertéshízlalásról (1851).316 IV.
Erdőgazdálkodás.319 1. Vadász félfogadása (1774).319
Tartalom 9 2. Oláh cigányokkal kötött szerződések (1775,1820). 319 3. Vadásznak adott utasítás (1830).320 4. Orfűi vadászház építési szerződése (1830).323 5. Taplószedőkkel kötött szerződés (1830). 325 6. Gubacsszedési szerződés (1831).326 7. Ölfa kiadási rendelet (1840).327 8. Vadászati szerződés (1843). 328 9. Erdőkezelés (1845).330 V. Szántóföldi és kertgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések.339 1. Hertelendi kertésszel kötött szerződés (1785). 339 2. Foith Henrik kanonok a gabona nyomtatással kapcsolatban kiadott rendelkezése (1829).340 3. Javaslat a kukorica és burgonya dézsmálat végrehajtásáról (1830) . 341 4. A deputátum széna kiadása (1830). 343 5. Horváth János tiszttartó rendelete a gabona dézsmálatról (1841). 345 6. Král József kanonok rendelete a magtárban lévő gabona felméréséről (1851).350 7. Král József kanonok véleménye a gabonakereskedelemről (1851) . 351 VI.
Szőlészet, borászat.353 1. Baranya vármegye szőlőhegytörvénye (1795). 353 2. Az uradalmi kádárnak adott utasítás (1830).361 3. Deputátum bor kiadása (1830 k.). 363 4. Král József kanonok véleménye az uradalmi pálinkafőzésről (1830). 363 5. Horváth János véleménye a majorsági szőlők műveléséről (1841). 368 6. Koch Ádám kádár véleménye a bánosi szőlőről (1852).372 7. Frereisz Ferenc kádár véleménye a bécsi icce használatáról (1852). 373 8. Frereisz Ferenc kádár véleménye a bécsi icce használatáról az uradalmi kocsmákban (1852).375 9. Frereisz kádár véleménye a mecseki borokról (1853).377 10. Frereisz kádár véleménye a kocsmárosok jutalmáról (1857).378 11. Kishertelendi vendégfogadó bérbeadása(1827).379 12. Csartosi kocsma bérbeadása (1828). 381 13. Nagyhertelendi kocsma és húsmérési jog bérbe adása (1829).382 14. Barátúri kocsmaszerződés (1834).383 VII. Ipar. 386 1. Mészégetőkkel kötött szerződés (1828). 386 2. Keszüi uradalmi malom bérleti szerződése
(1829).387 3. Németszéki malomlevél (1830).388 4. Szilvási malomlevél (1830). 389 5. A hertelendi téglással kötött szerződés (1834). 390
10 A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma Rövidítések, felhasznált irodalom. 393 Summary. 401 Mellékletek.405 1. Az erdők kiterjedése a Pécsi Papnevelő Intézet birtokán 1782 és 1868 között.407 2. A szántóföldek kiterjedése a Pécsi Papnevelő Intézet birtokán 1782 és 1868 között.409 3. A rétek kiterjedése a Pécsi Papnevelő Intézet birtokán 1782 és 1868 között.411 4. A legelők kiterjedése a Pécsi Papnevelő Intézet birtokán 1782 és 1868 között.413 5. A szőlők kiteijedése a Pécsi Papnevelő Intézet birtokán 1782 és 1868 között.415 Képjegyzék. 417
Summary The Manor of the Priesthood Seminary of Pécs Land use and Farming between 1736-1875 By the end of the 17th century, the Habsburg Empire finally defeated the Ottoman army -with the help of international troops. After the war, a New Purchase Committee was supposed to find the original owners of lands and manors. This committee admitted the ownership of the Priesthood of Pécs without any documents, because the Emperor based his absolutistu: rule on the Catholic Church. For this reason, the Priesthood of Pécs gained the manor and its income were shared equally among the bishop, the chapter, the cathedral and the new seminary which was newly donated by Lipot I. However, the Bishop of Pécs, earl Nesselrode Ferenc wanted to divide the common ownership. After a three-decades-long legal action, in 1736, four separated manors were formed and they were possessed by the bishop, the chapter, the cathedral as well as by the seminary. The official document assigned by the king himselfdeclared that the income ofthe manor has to be sufficient for the Seminary for the salary of the teachers, for the support of the students and of course for the operation of the manor. It was a nonprofit oriented animal husbandry, and exactly because of this reason, farming was not opened for innovations Ике the others, it was operated with feudalistic forced labour structure and it was not motivated for extra production. The income of the four manors in the feudaHstic period was resulted by the tax of corn and wine (25-55%). the others came from rents and from the selling of agricultural products
like wood, wool, brick and tile. After the Emancipation of Serfs՛ the approach of economy and farming system did not change at all, unfortunately the only aim of the manor was self-supporting except for the wine trade. The Manor of the Seminar of Pécs was a complex economic unit under an integrated control. The manor was located at two different areas, with different geographical characteristics. The lower territorial unit of the manor was situated among the Baranya-hills, where the climate proved to be moderate warm and wet climate and fertUize soil, while the upper territory remained colder and the effects of wet mountain climate could have been felt. Due to this factor, the soils was rather
402 A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma poor. For this reason, the same farming produced different changes in the two territories. The management of the manor tried to find the best agricultural system. In the warmer lower territory arable farming, grape yards and orchards were dominant, in the upper mountain territory wood and forest, forestry and acre culture were the most important. Two different types of stock-farming became dominant too; in the upper territory the hog, in the lower territory the sheep farming was dominant. The manor management recognized the advantages of the area. For example, the sheep-farming took place in the lower territory in the summer, while in winter, they used the upper territory because the forage feeding was better there. Early spring, they used fresh grass areas again in the lower territory. On the other hand, in the mountain area, the limestone and silt produced raw materials for building industry. The agriculture system was a complex process in the manor of the Seminary of Pécs from the beginning of 1736 to the end of the period of 1850/1860s. The landscape gradually changed from a natural stage in to an agricultural stage. This research can be divided to four different periods concerning the agriculture system of the farming of the Seminary of Pécs. The first period started from the end of the Ottoman occupation and lasted until the establishment of the manor. During the Turkish occupation and after the War of Independence of Rákóczi, the number of inhabitants proved to be very low and the area of deserted lands was rather large in the
territory of Hungary. People used only a very small part of the land, so the landscape did not change in this period. The land was used by small communities or families without any organization. There were no reasons to change the natural land dramatically, if the soil was not enough fertilize people could move to another territory. Small communities did not have strong economic power, organizations or expertise like the manors had later. Theoretically, the Priesthood of Pécs got the manor from the King, but practically it was not working, because the ownership changed very often, so there was not a useable infrastructure there. At this time, more than half of the territory was covered by forests, even the area of the setdements that were established later. Agricultural cultivation was not the same in the area of the manor either, they used some places in two or three crop rotation system, while in other areas there was no rotation on the fields at ah. The second period took from 1736 to the beginning of the 1830s. With the increasing number of the population and the development of the agricultural systems, an intensive cultivation of the land was started. The manor of the Priesthood of Pécs started an organized farming. From 1750, they used economic rules organized the landuse by the order of the King. Effects of this organization produced a new structured manor. They used more and more land unit with forest cutting, and changing the unusable swamp areas for farming. Parallel with these changes, the new farming system produced new orchards, vegetable gardens, irrigation
trenches and new setdements. At the end of the
Summary 403 examined period, during the 1830s the river control was ready in the territory of the manor. During these years, the system of the land cultivation changed totally, the land units in the whole area of the manor, as the natural units were formed into semiagricultural and agricultural landscape. The ratio of woods and forests decreased, around the villages they totally disappeared. The territory ofthe cultivated land increased by the end of the 18th century while people employed the tree rotation system in the agricultural lands everywhere. The third period lasted from the beginning of the 1830s until 1848. It was the golden age of the feudalistic farming. During this period, the total area of the Manor of the Priesthood of Pécs was used for farming according to people’s needs and in accordance with possibilities of natural resources. The continuous woodcutting enabled more space for intensive farming. The fourth period started with the emancipation of serfs and lasted until the separation of the manor. The upshot of the emancipation of the serfs in 1848 resulted in a basically different farming, which produced an intensive change in the cultivation process. The separation of the manor helped a more intensive woodcutting, so it increased the area of arable land, pastures and meadows. In this period, a new type of landscape appeared, the grange with the concentration of the manor buildings like houses, stables, barns and granaries. This manor centre with agricultural machines and with the rotation system produced a more intensive farming. The above-mentioned
process shaped a new proportion of the cultivation elements in the territory. The best example for these changes is the proportion of the woods and forests in the manor. During the first half of the 18th century, forests were the dominant in the whole territory. During the intensive farming, the area of the forests continuously and rapidly decreased. At the end of the 18th century, there was 42.2% of forests in the upper territory, while in the lower territory it was only 25%. The next decades changed the landscape dramatically because of animal husbandry. The new sheep and hog species caused changes, as they used pastures instead of woods like earlier. In 1828, only 33% of the whole area of the manor was covered by forests, even the upper territory, where the forested area reduced to 37%, less than half, like it originally was. By the end of the researched period between the 1850s and 1860s, only 25 % of the whole manor was covered by wood and forest mainly on the territory of the Mecsek Mountains. The area of the agricultural land became larger and larger, but the ratio of arable land was only 30-40% in spite of the growing population, because of the intensive farming system and the effect of stock-farming and wool trade. Parallel with the deforestation at the beginning of the 19th century in the upper territory, the area of pastures and meadows produced an intensive farming, so they could produce an increasing stock. The most important branch of the agriculture was viticulture, which produced a new element of the landscape. At the end of the 18th century, in the upper
territory of the manor, the area of the vineyards was doubled around the
404 A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma new villages, while in the lower territory, the vineyards remained smaller, but the good quality of wine generated a larger requests. Agriculture and the percentage of the landscape elements in the manor of the Priesthood of Pécs were the same as in the whole country but in Baranya County the situation was different. In the manor of the Priesthood of Pécs the proportion of arable land remained 4.5% lower, but the proportion of the forest was 3.5%, and pastures and meadows 12% higher than their average ratio in the country. The reason is morphology, because three-fifth of the manor lied among the Mecsek Mountains, where farming was based on woods and meadows and stock-farming, while other manors of Baranya County preferred the arable and horycultural on lowland areas. |
| any_adam_object | 1 |
| any_adam_object_boolean | 1 |
| author | Horváth, István author |
| author_facet | Horváth, István author |
| author_role | aut |
| author_sort | Horváth, István author |
| author_variant | i a h ia iah |
| building | Verbundindex |
| bvnumber | BV046919608 |
| ctrlnum | (OCoLC)1199061238 (DE-599)BVBBV046919608 |
| era | Geschichte 1736-1875 gnd |
| era_facet | Geschichte 1736-1875 |
| format | Book |
| fullrecord | <?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><collection xmlns="http://www.loc.gov/MARC21/slim"><record><leader>00000nam a2200000 cb4500</leader><controlfield tag="001">BV046919608</controlfield><controlfield tag="003">DE-604</controlfield><controlfield tag="005">20210301</controlfield><controlfield tag="007">t</controlfield><controlfield tag="008">200930s2016 |||| |||| 00||| hun d</controlfield><datafield tag="020" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">9789638948274</subfield><subfield code="9">978-963-894-827-4</subfield></datafield><datafield tag="020" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">9638948272</subfield><subfield code="9">9638948272</subfield></datafield><datafield tag="035" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">(OCoLC)1199061238</subfield></datafield><datafield tag="035" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">(DE-599)BVBBV046919608</subfield></datafield><datafield tag="040" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">DE-604</subfield><subfield code="b">ger</subfield><subfield code="e">rda</subfield></datafield><datafield tag="041" ind1="0" ind2=" "><subfield code="a">hun</subfield></datafield><datafield tag="049" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">DE-12</subfield></datafield><datafield tag="100" ind1="1" ind2=" "><subfield code="a">Horváth, István author</subfield><subfield code="e">Verfasser</subfield><subfield code="4">aut</subfield></datafield><datafield tag="245" ind1="1" ind2="0"><subfield code="a">A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma</subfield><subfield code="b">tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875</subfield><subfield code="c">Horváth István</subfield></datafield><datafield tag="264" ind1=" " ind2="1"><subfield code="a">Pécs</subfield><subfield code="b">Pécsi Tudományért Kulturális Egyesület</subfield><subfield code="c">2016</subfield></datafield><datafield tag="300" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">418 Seiten</subfield><subfield code="b">Diagramme, Karten</subfield><subfield code="c">24 cm</subfield></datafield><datafield tag="336" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">txt</subfield><subfield code="2">rdacontent</subfield></datafield><datafield tag="337" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">n</subfield><subfield code="2">rdamedia</subfield></datafield><datafield tag="338" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">nc</subfield><subfield code="2">rdacarrier</subfield></datafield><datafield tag="490" ind1="0" ind2=" "><subfield code="a">Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi</subfield><subfield code="v">7</subfield></datafield><datafield tag="546" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">Zusammenfassung englisch</subfield></datafield><datafield tag="610" ind1="1" ind2="4"><subfield code="a">Catholic Church / Hungary / Pécs / History</subfield></datafield><datafield tag="610" ind1="1" ind2="7"><subfield code="a">Catholic Church</subfield><subfield code="2">fast</subfield></datafield><datafield tag="648" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Geschichte 1736-1875</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1=" " ind2="4"><subfield code="a">Church lands / Hungary / Pécs / History</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1=" " ind2="4"><subfield code="a">Agriculture / Hungary / History</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Agriculture</subfield><subfield code="2">fast</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Church lands</subfield><subfield code="2">fast</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Priesterseminar</subfield><subfield code="0">(DE-588)4197898-5</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Landwirtschaft</subfield><subfield code="0">(DE-588)4034402-2</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Landnutzung</subfield><subfield code="0">(DE-588)4259046-2</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="651" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Hungary</subfield><subfield code="2">fast</subfield></datafield><datafield tag="651" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Hungary / Pécs</subfield><subfield code="2">fast</subfield></datafield><datafield tag="651" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Pécs</subfield><subfield code="0">(DE-588)4071499-8</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="0"><subfield code="a">Pécs</subfield><subfield code="0">(DE-588)4071499-8</subfield><subfield code="D">g</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="1"><subfield code="a">Priesterseminar</subfield><subfield code="0">(DE-588)4197898-5</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="2"><subfield code="a">Landwirtschaft</subfield><subfield code="0">(DE-588)4034402-2</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="3"><subfield code="a">Landnutzung</subfield><subfield code="0">(DE-588)4259046-2</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="4"><subfield code="a">Geschichte 1736-1875</subfield><subfield code="A">z</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2=" "><subfield code="5">DE-604</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB München 19 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=032328852&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Inhaltsverzeichnis</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB München 19 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=032328852&sequence=000003&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Abstract</subfield></datafield><datafield tag="940" ind1="1" ind2=" "><subfield code="n">oe</subfield></datafield><datafield tag="940" ind1="1" ind2=" "><subfield code="q">BSB_NED_20210301</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">307.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">330.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">630.9</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09033</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">630.9</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">200.9</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">330.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09033</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">307.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09033</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">200.9</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09033</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="943" ind1="1" ind2=" "><subfield code="a">oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-032328852</subfield></datafield></record></collection> |
| geographic | Hungary fast Hungary / Pécs fast Pécs (DE-588)4071499-8 gnd |
| geographic_facet | Hungary Hungary / Pécs Pécs |
| id | DE-604.BV046919608 |
| illustrated | Not Illustrated |
| index_date | 2024-07-03T15:30:48Z |
| indexdate | 2024-10-07T10:00:54Z |
| institution | BVB |
| isbn | 9789638948274 9638948272 |
| language | Hungarian |
| oai_aleph_id | oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-032328852 |
| oclc_num | 1199061238 |
| open_access_boolean | |
| owner | DE-12 |
| owner_facet | DE-12 |
| physical | 418 Seiten Diagramme, Karten 24 cm |
| psigel | BSB_NED_20210301 |
| publishDate | 2016 |
| publishDateSearch | 2016 |
| publishDateSort | 2016 |
| publisher | Pécsi Tudományért Kulturális Egyesület |
| record_format | marc |
| series2 | Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi |
| spelling | Horváth, István author Verfasser aut A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 Horváth István Pécs Pécsi Tudományért Kulturális Egyesület 2016 418 Seiten Diagramme, Karten 24 cm txt rdacontent n rdamedia nc rdacarrier Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 7 Zusammenfassung englisch Catholic Church / Hungary / Pécs / History Catholic Church fast Geschichte 1736-1875 gnd rswk-swf Church lands / Hungary / Pécs / History Agriculture / Hungary / History Agriculture fast Church lands fast Priesterseminar (DE-588)4197898-5 gnd rswk-swf Landwirtschaft (DE-588)4034402-2 gnd rswk-swf Landnutzung (DE-588)4259046-2 gnd rswk-swf Hungary fast Hungary / Pécs fast Pécs (DE-588)4071499-8 gnd rswk-swf Pécs (DE-588)4071499-8 g Priesterseminar (DE-588)4197898-5 s Landwirtschaft (DE-588)4034402-2 s Landnutzung (DE-588)4259046-2 s Geschichte 1736-1875 z DE-604 Digitalisierung BSB München 19 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=032328852&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Inhaltsverzeichnis Digitalisierung BSB München 19 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=032328852&sequence=000003&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Abstract |
| spellingShingle | Horváth, István author A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 Catholic Church / Hungary / Pécs / History Catholic Church fast Church lands / Hungary / Pécs / History Agriculture / Hungary / History Agriculture fast Church lands fast Priesterseminar (DE-588)4197898-5 gnd Landwirtschaft (DE-588)4034402-2 gnd Landnutzung (DE-588)4259046-2 gnd |
| subject_GND | (DE-588)4197898-5 (DE-588)4034402-2 (DE-588)4259046-2 (DE-588)4071499-8 |
| title | A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 |
| title_auth | A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 |
| title_exact_search | A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 |
| title_exact_search_txtP | A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 |
| title_full | A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 Horváth István |
| title_fullStr | A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 Horváth István |
| title_full_unstemmed | A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 Horváth István |
| title_short | A Pécsi Papnevelő Intézet uradalma |
| title_sort | a pecsi papnevelo intezet uradalma tajhasznalat as gazdalkodas 1736 1875 |
| title_sub | tájhasználat ás gazdálkodás : 1736-1875 |
| topic | Catholic Church / Hungary / Pécs / History Catholic Church fast Church lands / Hungary / Pécs / History Agriculture / Hungary / History Agriculture fast Church lands fast Priesterseminar (DE-588)4197898-5 gnd Landwirtschaft (DE-588)4034402-2 gnd Landnutzung (DE-588)4259046-2 gnd |
| topic_facet | Catholic Church / Hungary / Pécs / History Catholic Church Church lands / Hungary / Pécs / History Agriculture / Hungary / History Agriculture Church lands Priesterseminar Landwirtschaft Landnutzung Hungary Hungary / Pécs Pécs |
| url | http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=032328852&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=032328852&sequence=000003&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |
| work_keys_str_mv | AT horvathistvanauthor apecsipapnevelointezeturadalmatajhasznalatasgazdalkodas17361875 |