Hatalomgyakorlás a steppén: a Dzsingisz-náme nomád világa
Gespeichert in:
| 1. Verfasser: | |
|---|---|
| Format: | Buch |
| Sprache: | Hungarian |
| Veröffentlicht: |
Budapest
MTA BTK Törttudományi Intézet
2017
|
| Schriftenreihe: | Magyar történelmi emlékek. Értekezések = Monumenta Hungariae historica : Dissertationes
|
| Schlagworte: | |
| Online-Zugang: | Inhaltsverzeichnis Literaturverzeichnis Register // Gemischte Register |
| Beschreibung: | Literaturverzeichnis: Seite 278-306 |
| Beschreibung: | 336 Seiten Illustration, genealogische Tafeln |
| ISBN: | 9789634160540 |
Internformat
MARC
| LEADER | 00000nam a2200000 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | BV044519418 | ||
| 003 | DE-604 | ||
| 005 | 20171129 | ||
| 007 | t | ||
| 008 | 170929s2017 af|| |||| 00||| hun d | ||
| 020 | |a 9789634160540 |9 978-963-416-054-0 | ||
| 035 | |a (OCoLC)1013585634 | ||
| 035 | |a (DE-599)BVBBV044519418 | ||
| 040 | |a DE-604 |b ger |e rda | ||
| 041 | 0 | |a hun | |
| 049 | |a DE-12 | ||
| 100 | 1 | |a Ivanics, Mária |d 1950- |e Verfasser |0 (DE-588)1147494363 |4 aut | |
| 245 | 1 | 0 | |a Hatalomgyakorlás a steppén |b a Dzsingisz-náme nomád világa |c Ivanics Mária |
| 264 | 1 | |a Budapest |b MTA BTK Törttudományi Intézet |c 2017 | |
| 300 | |a 336 Seiten |b Illustration, genealogische Tafeln | ||
| 336 | |b txt |2 rdacontent | ||
| 337 | |b n |2 rdamedia | ||
| 338 | |b nc |2 rdacarrier | ||
| 490 | 0 | |a Magyar történelmi emlékek. Értekezések = Monumenta Hungariae historica : Dissertationes | |
| 500 | |a Literaturverzeichnis: Seite 278-306 | ||
| 600 | 0 | 7 | |a Dschingis-Khan |c Mongolenreich |d 1155-1227 |0 (DE-588)118527576 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 648 | 7 | |a Geschichte |2 gnd |9 rswk-swf | |
| 650 | 0 | 7 | |a Steppe |0 (DE-588)4057302-3 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 650 | 0 | 7 | |a Macht |0 (DE-588)4036824-5 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 689 | 0 | 0 | |a Dschingis-Khan |c Mongolenreich |d 1155-1227 |0 (DE-588)118527576 |D p |
| 689 | 0 | 1 | |a Steppe |0 (DE-588)4057302-3 |D s |
| 689 | 0 | 2 | |a Macht |0 (DE-588)4036824-5 |D s |
| 689 | 0 | 3 | |a Geschichte |A z |
| 689 | 0 | |5 DE-604 | |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Inhaltsverzeichnis |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000002&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Literaturverzeichnis |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000003&line_number=0003&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Register // Gemischte Register |
| 940 | 1 | |n oe | |
| 942 | 1 | 1 | |c 909 |e 22/bsb |f 09021 |g 47 |
| 942 | 1 | 1 | |c 909 |e 22/bsb |f 09021 |g 5 |
| 942 | 1 | 1 | |c 907.2 |e 22/bsb |g 5 |
| 942 | 1 | 1 | |c 907.2 |e 22/bsb |g 47 |
| 942 | 1 | 1 | |c 351.09 |e 22/bsb |f 09021 |g 5 |
| 942 | 1 | 1 | |c 351.09 |e 22/bsb |f 09021 |g 47 |
| 943 | 1 | |a oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-029918983 | |
Datensatz im Suchindex
| _version_ | 1805086175538446336 |
|---|---|
| adam_text |
TARTALOM
Előszó. 9
Technikai megjegyzések.11
Történeti bevezető. 13
Dzsocsi ulusza, az Arany Horda.19
Terminológia.19
Az Arany Horda virágkora.25
Zavaros évek (Bulgaq) 1359-1380 .28
Az Arany Horda jobbszámya (Fehér Horda) a 15. század elején . 31
Az Arany Horda balszámya (Kék Horda) a 15. század elején .32
Az Arany Horda történetének belső, narratív forrásai.37
Legitimáció.48
Dzsingisz kán természetfeletti legitimációja .49
A mongol és örmény forrásokban.49
A perzsa és arab forrásokban.50
Az Arany Horda utódállamainak forrásaiban.52
A legitimáció változatai a Dzsingisz-náméban.55
Dzsingisz kán legitimációja.55
Akszak Temir legitimációja .60
Edige legitimációja.65
Szalcsi legitimációja az Iszaogli Amet-történetben.68
Az orosz cárok nomád legitimációja.70
Hatalmi jelvények (inszigniák) .74
A mongol birodalmi hagyomány.74
A mongol nagykán-választások
alkalmával használt uralkodói jelvények .76
Vasszáf (Hajsán nagykán beiktatásáról) .79
A mongol nagykán-választások párhuzamaként
használt források .81
Piano Carpini (Güjük nagykán beiktatásáról) .81
Simon de Saint-Quentin (Güjük nagykán beiktatásáról) .82
Hethum herceg (Dzsingisz kán beiktatásáról).84
Boodberg (T'o-pa uralkodó beiktatásáról) .87
Wittfogel - Feng Chia-sheng (kitaj uralkodók beiktatásáról).89
Líu Mau-Tsai (T'u-küe uralkodó beiktatása).90
Ibn Arabsáh (ismeretlen kán beiktatásáról) .90
Az Arany Horda hagyománya . 93
Özbeg kán (Özbeg Hán b. Togrilja Sultán). 93
Kara Nogáj kán (Qara Nogay Hán b. Manggutay). 93
Schiltberger (ismeretlen kán beiktatása). 94
Jádigár kán (Yádigár b. Timur Seyh). 94
Hadzsim kán (Hajji Muhammad Han b. Agatay Hán). 95
Abdullah kán (Abduiláh Han b. Iskander Sultán). 95
Uraz Muhammed kán (Uraz Muhammad Hán b. Ondan Sultán). 95
Toktamis Giráj kán (Toqtamis Giráy Hán b. Gázt Giráy Hán). 96
Isterek mirza (islerek Mírza b. Din Ahmed-biy). 97
Muhammad Rahím kán (Muhammad Rohm Hán b. Hokim Ataíiq). 98
Ablaj kán (Abilay b. Körkem Vall Sultán). 98
Hatalmi jelvények a Dzsingisz-náméban.105
Arany tegez (sadaq) .106
Arany öv (futó) és prémes süveg (sapka/qalpaq).107
Korbács (qamci) .109
A hatalom gyakorlása.112
A fejedelemség (chiefdom/vozdestvo) elmélete.114
Kettős rendszer a Mongol Birodalomban .116
Kagán és kán.116
Kán és dzsingiszida tűmén begi .117
Kettős rendszer a részbirodalmakban.118
Kán és Ulusz Emír.118
Ilhanida kán és Ulusz Emír .119
Csagatajida kán és Ulusz Emír.122
Dzsocsida kán és Ulusz Emír.123
Az Arany Horda virágkorának Ulusz Emírjei.123
Kutlu(g) Temür, Isza-begf Badzsir Tok-buga .124
A kései Arany Horda és utódállamai
szerveződési elvei a balszámyon .128
Kán és beglerbég .128
A kettős rendszer nyomai a Dzsingisz-történetben.130
Hármas rendszer .132
Négyes rendszer .136
A négyes területi felosztás - Erba‘ Ulus - 'A Négy Ulusz' . 136
Az Arany Horda „négy ulusza" .138
A négyes rendszer mint a társadalmi
szerveződés elve az utódkánságokban .139
A négy karacsi-bej (qaract-bey) intézménye .139
A nagykán uluszában.148
Hülegü uluszában.149
Csagatáj uluszában.149
Dzsocsi uluszában .150
Az Arany Horda utódállamaiban.151
A négyes rendszer a Dzsingisz-náméban.153
Nemzetségek.155
Terminológia .155
A Baradzs nemzetség eredetlegendája.158
A Jurmati nemzetség eredetlegendája.159
A Dzsingisz-történet nemzetségei .161
A nemzetségek megszervezése .168
A Dzsingisz-történet nemzetségjegyei.169
Tamga - 'tulajdonjegy, billog; pecsét; vám'.169
Urán - 'a nemzetség jelszava, katonai jelszó, csatakiáltás' . 170
Fa (agaj) - 'a nemzetség fája' .172
Madár (qus) - 'a nemzetség madara' .177
A nomád fejedelem.181
A fejedelem személyiségi jegyei és származása.181
A fejedelem megjelenése .183
Az igazságos és a zsarnok fejedelem.186
Jó hírnév - rossz hírnév.188
A bölcs, eszes és előrelátó - a hanyag
és elővigyázatlan fejedelem .189
A kegyes és gondoskodó fejedelem.191
A bőkezű fejedelem.191
A nomád fejedelem feladatai.194
Dzsingisz-náme.201
A Dzsingisz-náme kéziratai, szövegkiadásai és fordításai.203
Szövegkiadások.204
Fordítások .205
Dzsingisz-náme .206
Akszak Temir történetéről szóló fejezet.235
Iszaogli Amet történetéről szóló fejezet .251
Edige-bn/ történetéről szóló fejezet .256
A tartózkodási helyekről és a szállásterületekről szóló fejezet .258
A történelmi eseményekről szóló fejezet .260
Táblázatok .264
Családfák.270
Bibliográfia.277
Mutató.307
Részlet a Dzsingisz-náme kéziratából (f.6v).336
BIBLIOGRAFIA
Alisen, Thomas T. 1996. Spiritual Geography and Political Legitimacy in the Eastern
Steppe. In: Henri J. M.Claessen and Jarich G. Oosten (eds.) Ideology and the Forma-
tion of Early States. New York. 116-135. r.
Allsen, Thomas T. 1998-1999. Isenbike Togan, Flexibility and Limitation in Steppe
Formations: The Kerait Khanate and Chinggis Khan. Review. Archivům Eurasiae
Medii Aevi 10, 242-244.
Allsen, Thomas T. 2004. Culture and Conquest in Mongol Eurasia. Cambridge.
Amitai, Reuven-Biran, Michal (eds.) 2005. Mongols, Turks and Others. Eurasian Nomads
and the Sedentary World. Leiden-Boston.
Amitai-Preiss, Reuven 1995. Mongols and Mamluks. The Mamluk-Ilkhanid War, 1260-
1281. Cambridge.
Ando, Shiro 1992. Timuridische Emire nach dem MuHzz al-ansäb. Untersuchung zur
Stammesaristokratie Zentralasiens im 14. und 15. Jahrhundert. Berlin.
Andrée, Richard 1912. Menschenschädel als Trinkgefässe. Zeitschrift des Vereins ßr Volks-
kunde. 22. Berlin. URL: http://www.digi-hub.de/viewer/Itoc/DE-l1-001674485/5/-/
Andreev, Ivan G. 19982. Opisanie srednej ordy kirgiz-kajsakov. Almaty.
Anonymus/Pais 1975 = Anonymus Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a
magyarok cselekedeteiről. Fordította és jegyzetekkel ellátta Pais Dezső és Györffy
György. Budapest, 1975. Fakszimilével.
Anonymus/Veszprémy 1991 = Die „Gesta Hungarorum" des anonymen Notars. Die älteste
Darstellung der ungarischen Geschichte. Unter Mitarbeit von László Veszprémy her-
ausgegeben von Gabriel Silagi. Sigmaringen, 1991.
Arat 1947 = QB/Arat
Avtobiografija Timura. Bogatyrskie skazanija o Čingiz-hane i Aksäk-Temire. Vstúpiteľnaja
staťja i kommentarii V. A. Panova. Moskva-Leningrad, 1934.
Azimdžanova, Sabaham A. 1958. Bobirnoma = Babur-name: Vokiai Bobirij. (Zapiski Bábu-
ra/ Zahiriddin Muhammad Bobir) Toškent.
Ayalon, David 19882. The Great Yäsa of Chingiz Khan: A Re-examination. In: Outsiders
in the Lands of Islam: Mamluks, Mongols and Eunuchs. (Collected Studies.) London.
Babinger, Franz 1927. Die Geschichtsschreiber der Osmanen und ihre Werke. Leipzig.
BA/Pisculina 1969 = Bahr al-asrar fi manakib al-ahyar. Per. Piščulinoj. In: Ibragimov,
Sapar K.-Mingulov, Nadžib N. et al. (eds.) Materiały po istorii kazahskïh hanstv XV-
XVIII vekov. Alma-Ata, 1969. 329-368.
Bacqué-Grammont, Jean-Louis 1985. Le Livre de Băbur (Băbar-năma). Memoires du pre-
mier Grand Mogol des Indes (1494-1529). Paris.
Bakır, Abdullah 2008. Tevänh-i Äl-i Selçuk Oguznäme'si. Turkish Studies 3/7 Fall,
163-199.
Balogh László 2002. Árpád „pajzsra emelésének" keleti párhuzamai. Acta Universitatis
Szegediensis. Acta Historica 112, 37-47.
Bang-Rachmati 1932 = ON/Bang-Rachmati
Bang, Willy-Rahmeti, Gabdur Raşid 1936. Oğuz Kağan destanı. İstanbul.
Barfield, Thomas 1989. The Perilous Frontier: Nomadic Empires and China, 221 BC to AD
1757. Cambridge.
279
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPÉN
Barthold, Wilhelm 1928. Turkestan Down to the Mongol Invasion. (E. J. W. Gibb Memo-
rial Series. N. S. Bd. 5.) London.
Barthold, Wilhelm 1935. 12 Vorlesungen über die Geschichte der Türken Mittelasiens.
Deutsche Bearbeitung von Theodor Menzel. Berlin.
Bartol'd, Vasilij V. 19632. Otec Edigeja. In: Bobodžan G. Gafurov (ed.) Soänenija. Tom
II. časť 1. Moskva. 797-804.
Bartol'd, Vasilij V. 19642. Ceremonial pri dvore uzbegskih hanov v XVII veke. In: Bobodžan
G. Gafurov (ed.) Soänenija. Tom II. časť 2. Moskva. 388-399.
Bartoľd, Vasilij V. 19642a. Ulugbek i ego vremja. In: Bobodžan G. Gafurov (ed.)
Socinenija. Tom II. časť 2. 25-196.
Bartoľd Vasilij V. 19662 K voprosu o pogrebaľnyh obrjadah turkov i mongolov. In:
Mihail E. Masson (ed.) Soänenija. Tom IV. Moskva. 377-396.
Bartoľd, Vasilij V. 19682. Kalga. In: Andrej N. Kononov (ed.) Soänenija. Tom V. 537.
Bartoľd, Vasilij V. 19732. Otčet o komandirovke v Turkestan (Avgust-Dekabť 1920 g.).
In: Anna S. Tveritinova (ed.) Soänenija. Tom VIII. Moskva. 164-169, 236-246.
Bartoniek Emma 19872. A magyar királykoronázások története. Budapest.
Baski, Imre 1997. Tamgas and Names (A Contribution to the Tatar Ethnogenesis). In:
Tahsin Gemil (ed.) Originea Tătarilor. Locul lor în România şi lumea turcă. (Constanţa,
17-20 noiembrie 1994). Bucureşti. 64-92.
Baski, Imre 2006. On the Ethnie Names of the Cumans of Hungary. In: Elena V. Boi-
kova-Rostislav B. Rybakov (eds.) Kinship in the Altaic World. Proceedings of the 48th
Permanent International Altaistic Conference, Moscow 20-15 July, 2005. 43-54.
Bayar, Dovdoi 2006. Gedenkstätten und Steinskulpturen der alttürkischen Zeit. In:
Dschingis Khan und seine Erben. Das Weltreich der Mongolen. Ausstellungskatalog.
München. 69-73, 75.
Bazin, Louis 1991. Les systemes chronologiques dans le monde Turc ancien. Budapest-Paris.
Benedictus/Wyngaert - Relatio Fr. Benedictí Poloni. In: Sinica Franciscana Vol. 1. Itinera
et relationes fratrum minorum saeculi XIII et XIV. Collegit, ad fidem codicum redegit et
adnotavit P. Anastasius van den Wyngaert O.F.M. Quaracchi-Firenze, 1929.135-143.
Bennigsen, Alexandre-Boratav, Pertev N. et al. (ed.) 1978. Le Khanat de Crimée dans les
Archives du Musée du Palais de Topkapi. Paris-Den Haag.
Berezin 1851 - QA/Berezin
Berindei, Mihnea-Veinstein, Gilles 1976. La Tana-Azaq de la présence italienne à ľem-
prise ottomane (fin XlIIe-XVIe siècle). Turcica 8/2, 110-201.
Berta, Árpád 1990. Ungarische Stammesnamen türkischen Ursprungs. Ural-Altaische
Jahrbücher. Neue Folge 9, 31-37.
Berta, Árpád 1998. Middle Kipchak. In: Lars Johanson and Éva Á. Csató (eds.) The
Turkic Languages. London-New York. 158-165.
Berta Árpád 2004. Szavaimat jól halljátok. A türk ás ujgur rovásírásos emlékek kritikai
kiadása. Szeged.
Beveridge, Annette S. 1922. The Băbur֊năma in English (Memoirs ofBăbur). London.
Bičurin, Nikita J. 1950. Sóbranie svedenij o narodah obitavseih v Srednej Ázii v drevnie
vremena I. Moskva-Leningrad.
Biedermann, Hans 1989. Knaurs Lexikon der Symbole. München.
280
BIBLIOGRÁFIA
Biran, Michal 2007. Chinggis Khan. (Makers of the Muslim World Series) Oxford.
Biran, Michal 2009. The Mongols in Centra! Asia from Chinggis Khan's invasion to the
rise of Temür: the Ögödeid and Chaghadaid realms. In: Nicola Di Cosmo-Allen J.
Frank-Peter B. Golden (eds.) The Cambridge History of Inner Asia. The Chinggisid Age.
Cambridge. 46-66.
Biran, Michal 2013. The Mongol Empire: The State of the Research. History Compass
11/11, 1021-1033.
Birtalan, Ágnes 2001. Die Mythologie der mongolischen Volksreligion. In: Egidius
Schmalzriedt-Hans W. Haussig (eds.) Wörterbuch der Mythologie. Band 7. Teil 2.
Götter und Mythen in Zentralasien und Nordeurasien. Stuttgart. 879-1097.
Birtalan Ágnes - Rákos Attila 2002. Kalmükök: egy európai mongol nép. Budapest.
Bleichsteiner, Robert 1952. Zeremonielle Trinksitten und Raumordnung bei den
turko-mongolischen Nomaden. Archiv für Völkerkunde 6-7, 181-208.
Blochet 1911 = RD/Blochet
Blochet, Edgar 1932-1933. Catalogue des manuscrits turques. I-II. Paris.
BN/Thackston - Zahiruddin Muhammad Babur Mirza, Baburnama. I—III. Turkish Tran-
scription, Persian Edition and English Translation by W. M. Thackston, Jr. (Sources
of Oriental Languages Literatures 18.) Cambridge Mass., 1993.
Bobrov, Leonid A.-Hudjakov, Juli] S. 2002. Zaščitnoe vooruženie sredneaziatskogo
voina épohi pozdnego srednevekov'ja. In: Julij S. Hudjakov, Sergej G. Skobelev
(eds.) Voennoe delo nomadov Severnoj i CentraVnoj Azii. Novosibirsk, 106-168. URL:
http://www.kitabhona.org.ua/libwar_armor/bobrovsa.html
Bobrov, Leonid A.- Hudjakov, Julij S. 2008. Vooruženie i taktika kočevnikov CentraVnoj
Azii i Juznoj Sibirii v épohu pozdnego srednevekov'ja i rannego novogo vremeni (XV- per-
vaja polovina XVIII veka). Sanktpeterburg.
Bollók János 1979. A Thonuzoba-legenda történelmi hitele. Századok 113, 97-107.
Bombaci, Alessio 1965. Qutlug bolzun! A Contribution to the History of the Concept of
Fortune among the Turks (Part One). Ural-Altaische Jahrbücher 36, 284-291.
Bombaci, Alessio 1966. Qutlug bolzun! A Contribution to the History of the Concept of
Fortune among the Turks (Part Two). Ural-Altaische Jahrbücher 38,13-43.
Boodberg, Peter A. 19792. Marginalia to the Histories of the Northern Dynasties. In: Select-
ed Works of Peter A. Boodberg. Compiled by Alvin P. Cohen. Berkeley. 265-349.
Boratav, Pertev N. 1986. Khidr-Ilyas. In: Clifford E. Bosworth-Emeri van Donzel-Ber-
nard Lewis-Charles Pellat (eds.) The Encylopaedia of Islam. Second Edition Vol. 5.
Leiden. 5a.
Borovkov, Aleksandr K. 1961. Budai al-Luģāt. Slovar' Tāli Īmanī Geratskogo k sočinenijam
Aliséra Navoi. Moskva.
Bosworth, Clifford E. 2004. The New Islamic Dynasties. A Chronological and Genealogical
Manual. Edinburgh.
Bowen, Harold 1960. Bashdjirt. In: Bemard Lewis-Charles Pellat-Joseph Schacht
(eds.) The Encylopaedia of Islam. Second Edition Vol. 1. Leiden. 1075-1077.
Boyle 1958 = Juvaini/Boyle
Boyle, John A. 1963. Kirakós of Ganjak on the Mongols. Central Asiatic journal 8,
199-214.
281
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Boyle, John A. 1964. The Joumey of Heťum I, King of Little Armenia, to the Court of
the Great Khan Möngke. Central Asiatic Journal 9, 175-189.
Boyle, John A. 1970. The Posthumous Title of Batu Khan. In: Proceedings of the Ninth
Meeting of the Permanent International Altaistic Conference. Naples. 67-70.
Boyle, John A. 1971. The Successors of Genghis Khan. Translated from the Persian of
Rashld al-dln by John Andrew Boyle. New York-London.
Bregel, Yuri 2009. Uzbeks, Qazaqs and Turkmens. In: Nicola Di Cosmo-Allen J.
Frank-Peter B. Golden (eds.) The Cambridge History oflnner Asia. The Chinggisid Age.
Cambridge. 221-236.
Bretschneider, Emil 19672. Medieval Researches from Eastern Asiatic Sources. Fragments
tozvards the Knowledge of the Geography and History of Central and Western Asia from the
13th to the 17th Century. Voi. 1. London.
Brodszkij, Borisz 1990. Moszkva kincsei. Budapest.
Budagov, Lazar 1869-1871. Sravniteľnyj slovar' turecko-tatarskih narečij I—II. Sanktpe-
terburg.
Buhárí = Häfíz-i Taniš Buharı, Šaraf-näma-i šahi. In: Ibragimov, Sapar K.-Mingulov,
Nadžib N. et ai. (sost.) Materiały po istorii kazahskih hanstv XV-XVIÍI vekov. Alma-
Ata, 1969. 237-312.
Bulgakov, RamiT M.-Galjautdinov, Ismuhamet G. 2009. Opisanie vostočnyh rukopisej
Instituta istorii, jazyka i literatury. Časť 1. Tjurkskie rukopisi. Ufa.
Bursali Mehmed Tahir 1335 [1916-1917]. Kırım Müellifleri. Istanbul.
Burton-Page, John 1991. Maräsim. In: Clifford E. Bosworth-Emeri van Donzel-Charles
Pellat (eds.) The Encylopaedia of Islam. Second Edition Vol. 6. Leiden. 518-534.
Busse, Heribert 1968. Fürstenspiegel und Fürstenethik im Islam. Bustan 9 /1,12-19.
Cahen, Claude 1968. Pre-Ottoman Turkey. A General Survey of the Materiat and Spirituál
Culture and History c. 1071-1330. London.
Cantemir, Dimitrie 1973. Moldva leírása. Bukarest.
Carpini/Wyngaert = Ystoria Mongalorum. In: Sinica Franciscona Vol 1. Itinera et relatio-
nes fratrum minorum saeculi XIII et XIV. Collegit, ad fidem codicum redegit et adnotavit
P. Anastasius van den Wyngaert O.F.M. Quaracchi-Firenze, 1929. 27-130.
Carpini/Györffy 1965 = Györffy György 1965. Napkelet felfedezése. Julianus, Piano
Carpini és Rubruk útijelentései. (Válogatta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. A
szövegeket fordította feleségével, Gy. Ruitz Izabellával.) Budapest.
CC/Drimba 2000 = Drimba, Vladimir 2000. Codex Cumanicus. Edition diplomatique avec
facsimilés. Bucarest.
Clauson, Gerard 1964. Turks and Wolves. Studia Orientalia 28/2, 3-22.
Clauson, Gerard 1972. An Etymological Dictionary of Pre-thirteenth-century Turkish.
Oxford.
Clavijo, Gonzales de Ruy 1859. Narrative of the Embassy of Ruy Gonzales Clavijo to the
Court of Timour at Samarcand AD. 1403-6. London. URL: https://books.google.hu/
books?id=ZVkMAAAAIAAJ printsec=frontcover :dq=davijo redir_e$c=y#v=o-
nepage q=arm f=false
Csongor Barnabás 1993. Kínai források az ázsiai avarokról. Budapest.
Dang, Baohai 2002. The Paizi of the Mongol Empire. Zentralasiatische Studien 31,31-62.
282
BIBLIOGRÁFIA
Dang, Bahoai 2002. The Paizi of the Mongol Empire (Continued). Zentralasiatische
Studien 32, 7-10,
Danka, Balázs 2016. The Pre-Islamic Oguz-nämä. A philological and linguistic analysis.
PhD Diss. Szeged.
Dankoff, Robert 1975. Käsgari on the Beliefs and Superstitions of the Turks. Journal of
the American Oriental Society 95, 68-80.
Dankoff, Robert 1983. Yüsuf Khä^s Häjib, Wisdom of Royal Glory (Kutadgu Bilig). A Tur-
co-islamic Mirror for Princes. Translated, with an Introduction and Notes by Robert
Dankoff. Chicago and London.
Dankoff, Robert-Kelly, James (eds.) 1982-1985. Mahmüd al-Käsyari: Diwan Luyät
at-Turk. Compendium of the Turkic Dialects. Duxbury.
Derin Pa§aoglu 2014 = AGf/ Derin Pa§aoglu
Desmaison 19702 = AG/Desmaison
DeWeese, Devin 1994. Islamization and Native Religion in the Golden Horde. Baba TüJdes
and Conversion to Islam in Historical and Epic Tradition. University Park, Pennsylvania.
DeWeese, Devin 1995. The Descendants of Sayyid Ata and the Rank of Naqib in
Central Asia. Journal of the American Oriental Society 115, 612-634.
DeWeese, Devin 2009. Islamization in the Mongol Empire. In: Nicola Di Cosmo-Allen
J. Frank-Peter B. Golden (eds.) The Cambridge History of Inner Asia. The Chinggisid
Age. Cambridge. 120-134.
Di Cosmo, Nicola 2005. Mongols and Merchants on the Black Sea Frontier in the Thir-
teenth and Fourteenth Centuries: Convergences and Conflicts. In: Amitai, Reuven-
Biran, Michal (eds.) Mongols, Turks and Others. Eurasian Nomads and the Sedentary
World. Leiden-Boston. 391-419.
Die Schätze 2002 = Die Schätze der Goldenen Horde aus der Eremitage in St. Petersburg.
Ausstellungskatalog. Leoben, 2002.
Dhigosz, Jan 1711. Joannis Dlugossi seu Longini canonici quondam Cracoviensis Históriáé
Polonicae libri XII, quorum sex posteriores nondum editi, nunc simul cum prioribus ex
mscipto rarissimo in lucem prodeunt ex bibliotheca et cum praefatione Henrid L.B. ab
Huyssen Russorum Caesari a consiliis intimis, bellicis et justitiae c. Praemittitur praeter
vitám autoris et doctorum de eo testimonia Samuelis Joachimi Hoppii, schediasma de scrip-
toribus históriáé Polonicae, plurimis annotationibus auctum Gabrielis Groddeckii P.P. ac
bibliothecarii Gedanensis accedunt utrobique indices locupletissimi. Lipsiae.
Dmitriev, Sergej V. 2006. Sredneaziatskie kuruki v épohu áibanidov (po materialam
XVI v.) In: Sergej G. Kljastomij et al. (eds.) Tjurkologiceskij Sbornik 2005 [2006]. Tjurk-
skie narody Rossii i Velikoj stepi. Moskva. 143-158.
Dmitrieva [Szalontai], Judit 2001. Cuvasskie narodnie nazvanija dikorastudh rastenij.
Debrecen.
Dmitrieva, Ljudmila V. 2002. Katalog tjurkskih rukopisej Instituta Vostokovedenija
Rossijskoj Akademii Nauk. Moskva.
Dobrovits, Mihály 1994. The Turco-Mongolian Tradition of Common Origin and
the Historiography in Fifteenth Century Central Asia. Acta Orientalin Academiae
Scientiarum Hungaricae 47, 269-277.
283
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Dobrovits Mihály 1997. A toronyba zárt lány. Egy török eredetlegenda-ti pus körvonalai.
In: Péntek János (szerk.) Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése. Cluj-Napoca. 129-137.
Dobrovits Mihály 2014. Az iszlám kezdetei Közép-Ázsiában. Szemelvények a Kutad-
gu Biligből. In: Biacsi Mónika és Ivanics Mária (szerk.) A török népek vallásai (Alta-
jisztikai Tankönyvtár 5.) 71-87.
D'Ohsson, Constantin 1852. Histoire des Mongols, depuis Tchinguiz-Khan jusqu'à Timour
Bey ou Tamerlan. II. Amsterdam.
Drimba 2000 = CC/Drimba
Drompp, Michael R. 2005. Imperial State Formation in Inner Asia: the Early Turkic
Empires (6th to 9th Centuries). Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 58,
101-111.
Drüll, Dagmar 1979. Der Codex Cumanicus. Entstehung und Bedeutung. Stuttgart.
Dubiński, Aleksander 1994. Karaimskie żeńskie imena v Krymu i ih semantiko-éti-
mologićeskij analiz. In: Aleksander Dubiński (ed.) Caraimica. Prace karaimoznawcze.
Warszawa. 177-200.
Eckmann, János 1964. Die tschaghataische Literatur. In: Louis Bazin-Alessio Bomba-
ci-Jean Deny et al. (eds.) Philologiae Turcicae Fundamenta II. Wiesbaden. 304-402.
Egorov, Vadim L. 1972. Gosudartsvennoe i administraţivnoe ustrojstvo Zolotoj Ordy.
Voprosy Istorii 2, 32-42.
Egorov, Vadim L. 1985. Istorićeskaja geografija Zolotoj Ordy v XIII-XIV w. Moskva.
Ergin, Muharrem 1964. Dede Korkut Kitabı. Metin-sözlük. (Türk Kültürünü Araştırma
Enstitüsü Yayınları 4. ) Ankara.
Esin, Emel 1989. Hanlar Ulaki (The Succession of Kings). On the Illustrated Genealogy,
with Uygur Inscriptions, of the Mongol and Temürid Dynasties, at the Topkapi
Library՛'. Walther Heissig-Klaus Sagaster (eds.) Gedanke und Wirkung. Festschrift zum
90. Geburtstag von Nikolaus Poppe. (Asiatische Forschungen 108.) Wiesbaden. 113-127.
ET/Sagang Secen 1990 = Sagang Secen, Erdeni-yin Tobei. A Mongolian Chronicle of 1662.
The Urga text transcribed and edited by Minoru Gö, Igor de Rachewiltz, John R.
Krueger. (Faculty of Asian Studies Monographs: New Series 15.) Canberra, 1990.
Evliya Çelebi 2003 = Evliya Çelebi b. Derviş Mehemmed Zıllî Seyahatnamesi. Topkapı
Sarayı Kütüphanesi Bağdat 307 Numaralı Yazmanın Transkripsiyonu - Dizini. 7.
kitap. Haz. Seyit Ali Kahraman-Yücel Dağlı-Robert Dankoff. İstanbul, 2003.
Evliya Çelebi 2003 = Evliya Çelebi b. Derviş Mehemmed Zıllî Seyahatnamesi. Topkapı
Sarayı Kütüphanesi Bağdat 307 Numaralı Yazmanın Transkripsiyonu - Dizini. 8.
kitap. Haz. Seyit Ali Kahraman-Yücel Dağlı-Robert Dankoff. İstanbul, 2003.
Faizov, Ságit F. 2002. Tuğra i Vselennaja. Mohabbat-name i sert-name krymskih hanov i
princev v ornamentaVnom, sakral'nom i diplomaticeskom kontekstah. Moskva-Bahcisaraj.
Ferheng-i Şu’uri 1742. Ferheng-i Şu'uri. Hasan Şu’uri. Vol. 1., fol. 419 v. URL:http://
muteferrika.mtak.hu/hu/17.htm
Fisher, Alan W. 1972. Muscovy and the Black Sea Slave Trade. Canadian-American
Slavic Studies 6, 575-594.
Fjodorov-Davydov, German A. 1973. Obsestvennyj stroj Zolotoj Ordy. Moskva.
Fjodorov-Davydov, German A. 1983. Az Aranyhorda földjén. Budapest.
284
BIBLIOGRÁFIA
Fletcher, Giles [Fletčer, Dž.] 1991.0 gosudarstve russkom. In: Nikolaj M. Rogožin (ed.)
Proezžaja po Moskovii. (Rossija XVI-XVII vekov glazami diplomatov). Moskva. 25-138.
Fletscher, Joseph 1986. The Mongols: Ecological and Social Perspectives. Harvard Jour-
nal ofAsiatic Studies 46,11-50.
Fodor, Pál 1984. Ahmedī's Dāsitān as a Source of Early Ottoman History. Acta Orien-
tálta Academiae Scientiarum Hungaricae 38, 41-54.
Fodor Pál 1988. Állam és társadalom, válság és reform a 15-17. századi oszmán
fejedelmi tükörben. In: Benda Kálmán, R. Várkonyi Ágnes (szerk.) Becs 1683. évi
török ostroma és Magyarország. Budapest. 128-153.
Fodor Pál-Hegyi Klára-Ivanics Mária 1993. Török és tatár hódítók. Budapest.
Frank, Allen J. 1994. The Siberian Chronicles and the Taybugid Biys of Sihir. (Papers on
Inner Asia27.) Bloomington.
Frank, Allen J. 1998. Islamic Historiography and 'Bulghar' Identity Among the Tatars and
Bashkirs of Russia. (Social, Economic and Political Studies of the Middle East and
Asia. 61.) Leiden-Boston-Köln.
Gabain, Annemarie von 1964. Die alttürkische Literatur. In: Louis Bazin-Alessio Bom-
baci-Jean Deny et al. (eds.) Philologiae Turcicae Fundamenta II. Wiesbaden. 211-243.
Garipova, Firdäüs 1994. Isemnärdä il tarihy. Kazan.
Gazálí/Bagley 1964 = Al-Ghazālīs Book of Counsel for Kings. Nasihat al-mulük. English
trans. Frank R. C. Bagley. Oxford.
Gerasimov, Mihail M. 1947. Portrét Tamerlana. Kratkie soobšenija o dokladah ispolnennyh
issledovanıjah Institūta Istorii Material'noj Kultury AN SSSR. Tom 17. Moskva.
GGM/Taube = Geheime Geschichte der Mongolen. Herkunft, Leben und Aufstieg Činggis
Qans. Herausgegeben von Manfred Taube. Leipzig und Weimar, 1989.
GH/Başer-Günaydm 2013 = Halim Giray, Gülbün-ü Manân (Kırım Hanları Tarihi). Haz.
Alper Başer-Alper Günaydın. İstanbul, 2013.
Golden, Peter B. 1992. An Introduction to the History of the Turkic Peoples. Ethnogenesis
and State-formation in Medieval and Early Modern Eurasia and the Middle East. (Turko-
logica 9.) Wiesbaden.
Golden, Peter B. 1992a. The Codex Cumanicus. In: Hasan B. Paksoy (ed.) Central Astan
Monuments. İstanbul. URL: http://vlib.iue.it/carrie/texts/carrie_books/paksoy-2/
index.html
Golden, Peter B. 1995-1997. The Tribes of the Cuman-Qipčaqs. Archivům Eurasiae
Medii Aevi 9, 99-122.
Golden, Peter B. 2002. Tuši: the Turkic Name of Joci. Acta Orientalia Hungaricae 55 (1-3),
143-151.
Golden, Peter B. 2009. Inner Asia c. 1200. In: Nicola Di Cosmo-Alien J. Frank-Peter B.
Golden (eds.) The Cambridge History of Inner Asia. The Chinggisid Age. Cambridge. 9-25.
Golovkina, OFga V. 1966. Tatarsko-russkij slovar'. Moskva.
Göckenjan, Hansgerd 1980. Zur Stammesstruktur und Heeresorganisation altaischer
Völker: Das Dezimalsystem. In: Klaus-Detlev Grothusen-Klaus Zemack (eds.)
Europa Slavica-Europa Orientalis. Festschrift für Herbert Ludat zum 70. Geburtstag.
(Giessener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des europäischen
Ostens 100.) Berlin. 51-86.
285
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Göckenjan, Hansgerd 1998. Der Waffengürtel der altaischen Völker als Trachtbestand-
teil, Symbolträger und Rangabzeichen. In: Jens P. Laut-Mehmet Ölmez (eds.) Bahęi
Ögdisi. Festschrift für Klaus Röhrborn anlässlich seines 60. Geburtstags. Freiburg-Istan-
bul. 113-148.
Göckenjan, Hansgerd 2004. Lobogó és dob az altaji népeknél. In: Balogh László, Keller
László (szerk.) Fegyveres nomádok, nomád fegyverek. (Magyar Őstörténeti Könyvtár
21.) Budapest. 62-74.
Göckenjan, Hansgerd 2005. Bogen, Pfeil und Köcher in der Herrschafts- und
Rechtssymbolik der eurasichen Steppenvölker. Acta Orientalia Academiae Scien-
tiarum Hungaricae 58, 59-76.
Göckenjan, Hansgerd-Zimonyi, István 2001. Orientalische Berichte über die Völker
Osteuropas und Zentralasiens im Mittelalter. Die Gayhäm-Tradition. (Veröffentlichun-
gen der Societas Uralo-Altaica 54.) Wiesbaden.
Gökbilgin, Özalp 1970. Quelques sources manuscrites sur l'époque de Sahib Giray Ier
khan de Crimée (1532-1551) à Istanbul, Paris et Leningrad. Cahiers du Monde Russe
et Sovietique 11/3, 462-469.
Gökbilgin 1973 = TSG/Gökbilgin
Gökbilgin, Özalp 20002. Tārih -i Sahib Giray Hän. Ankara.
Gökyay 1968 = HN/Gökyay
Gökyay, Orhan Ç. 1973. Dedem Korkudun Kitabi. Istanbul.
Grekov, Boris D.-Jakubovskij, Aleksandr Ju. 1950. Zolotaja Orda i ee padenie. Moskva-
Leningrad.
Grigor'ev, Arkādij P. 1983. Zolotoordynskie hany 60-70-h godov XIV v. Hronoloģi-
ja pravlenija. Istoriografija i istocnikovedenie istorii stran Azii i Afriki. Vypusk VII.
St. Petersburg. 9-54.
Grigor'ev, Arkādij P. 2004. Sbornik hanskih jarlykov russkim metropolitam. Sanktpeterburg.
Grigor'ev, Arkādij P.-Frolova, Ol'ga B. 2002. Geografičeskoe opisanie Zolotoj Ordy
v ėnciklopedii al-Kalkašandi. Tjurkologičeskij Sbornik 2001 [2002]. Zolotaja Orda i ee
nasledie. Moskva. 261-302.
Grigor'ev, Arkādij Р.-Grigor'ev, Vadim P. 2002. Kollekcija zolotoordynskih dokumentov
ХГѴ veka iz Venecii. Sanktpeterburg.
Grousset, René 1970. The Empire of the Steppes. А History of Central Asia. Translated by
Naomi Walford. New Brunswick, New Jersey.
Hafuz, Mark E. 1995. Russko-Karaimskij slovar'. Krymskij dialekt. Moskva.
Hal'fin, Ibragim 1.1822. Zizn Džingiz-hana i Akszak-Timura. Kazan'.
Halmágyi Miklós 2007. Középkori csatakiáltások. Hadtörténeti Közlemények 120,
590-601.
Hammer-Purgstall, Joseph von 1840. Geschichte der Goldenen Horde in Kiptschak, das ist:
der Mongolen in Russland. Fest
Hayton/Deluz 1997 = Prince Hayton, La Fleur des histoires de la terre d'Orient. Traduit
du moyen français, presente et annoté par Christiane Deluz. In: Danielle Régni-
er-Bohler (ed.) Croisades et Pélerinages. Récits, chroniques et voyages en Terre Sainte
Xlle-XVIe siede. Paris, 1997. 809-878.
286
BIBLIOGRAFIA
Hayton/Köhler 1906 = Hayton, La Flor des Estoires de la Terre d'Orient. Recueil des his-
toriens des croisades. Documents Arméniens. Tome second. Paris 1906, 111-253,
Nicholas Faucon latin fordítása: 256-363. URL :http://www.archive.org/stream/
RecueilDesHistoriensDesCroisadesDocumentsArmeniensTomeSecond/RecCro-
sArm2#page/n419/mode/2up
Hāzā Kitāb-i Fasl-i Dāstān-i näsl-i Čingiz Han zvä häm Aksak Ternir näslindän bäyan edär.
Kazan, 1882.
Herberstein, Sigmund 1571. Rervm Moscoviticarvm commentarij Sigismundi Liberi baronis
in Herberstain. Neyperg Guettenhag. URL: http://gdz.sub.uni-goettingen.de/dms/
load/img/?PPN=PPN335446205 DMDID=DMDLOG_0028 LOGID=LOG_0028 -
PHYSID=PHYS_0111 p. 99.
Hetagurov 1952 = RD/Hetagurov
Hezarfen/İlgürel 1998 = Hezarfen Hüseyin Efendi, TelhisüTbeyan ß kavamn-i Al-i
Osman. Haz. Sevim İlgüreL Ankara, 1998.
Hildinger, Erik 1997. Warriors of the Steppe. A Military History of Central Asia 500 B.C.
to 1700 A.D. Cambridge.
História Dschingischani. Staatsbibliothek zu Berlin. Preuss. Kulturbesitz, Orientabtei-
lung. Signatur: Diez A quart 137. Fo. lr-22r.
HN/Gökyay = Gökyay, Orhan Ş. 1968. Hannámé. Necati Lugai Armağanı. (Türk Tarih
Kurumu Yayınları VII. Seri - Sayı 50.) Ankara. 275-329.
Hodous, Florence 2012-2013. The Quriltai as a Legal Institution in the Mongol Empire.
Central Asiastic Journal 56, 87-102.
Hofman, Henry F. 1969. Turkish Literatur. A Bio-Bibliographical Survey. 6 vols. Section
III. Chaghatai. Part I. (Authors). Utrecht.
Houtsma, Martijn Th. 1894. Ein türkisch-arabisches Glossar. Nach der Leidener Hand-
schrift. Leiden.
Hrapačevskij, Roman P. 2003. Zolotaja Orda v istocnikah. Tom pervyj. Arabskie i persid-
skie socinenija. Sbornik materialov otnosjascihsja k istorii Zolotoj Ordy v perevodah V
G. Tizengauzena. Sostavlenie, vvodnaja stat'ja i kommentár« R. P. Hrapačevskogo.
Moskva.
Hudjakov, Mihail G. 19902. OČerki po istorii Kazanskogo Hanstva. Kazan'.
Ibn ‘ Arabšāh, Fākihat al-hulafa wa mafākuhat al-zurafä. Übersetzt von George Wilhelm
Freytag. Bonn, 1832. Jegyzetek. Bonn, 1852.
Ibn Arabsäh/Freytag 1832 = Freytag, Georg W. 1832. Liber Arabicus [.] seu Fructus
Imperatorum et iocatio ingeniosorum [.]. 2 vols. Bonn.
Ibn ՛ Arabsäh/Sanders 1936 = Ibn Arabshah, Tamerlane or Timur the Great Amir. Transi,
by J. H. Sanders. London, 1936.
Ibn Battüta/Defremery 19822 = Ibn Battûta¡Voyages IL De La Mecque aux steppes russes.
Traduction de l'arabe de Charles-François Defremery et Beniamino Raffaello San-
guinetti 1858. Reprint: Paris, 19822.
Ibn Fadlân/Simon 2007 = Ibn Fadián, Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról.
Arab eredetiből fordította, a jegyzeteket és az utószót írta Simon Róbert. Budapest.
Ibn Fadlān/Togan 1939 = Ibn Fadlān's Reisebericht. Von A. Zeki Velidi Togan. (Abhand-
lungen für die Kunde des Morgenlandes XXIV, 3.) Leipzig.
287
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Idegei: Tatarskij narodnij epos. Perevod Semena Lipkina. Kazan', 1990.
Imber, Coiin 2005. Die Thronbesteigungen der osmanischen Sultane. Die Entwick-
lung einer Zeremonie. In: Marion Steinicke-Stefan Weinfurter (eds.) Investitur und
Krönungsrituale: Herrschaftseinsetzungen im kulturellen Vergleich. Köln. 291-304.
İnalcık, Halil 1954. Ottoman Methods of Conquest. Studia Islamica 2,103-129.
İnalcık, Halil 1979-1980. The Khan and the Tribal Aristocracy: The Crimean Khanate
under Sahib Giray I. Harvard Ukrainian Studies 3-4, 445-466.
İnalcık, Halil 1996. Kırım Hanlığı Kadi Sicilleri Bulundu. Belleten 60, 165-190.
[İnan], Abdülkadir 1934. Destan-i nesl-i Çengiz Han kitabı hakkında. I. Azerbaycan
Yurt Bilgisi 3/25, 9-14.
[İnan], Abdülkadir 1934a. Destan-i nesl-i Çengiz Han kitabı hakkında. II. Azerbaycan
Yurt Bilgisi 3/28,131-133.
İnan, Abdülkadir 1987. „Orun" ve „Ülüş" Meselesi. I - Mevki-Orun Hukuku. Makale-
ler ve İncelemeler. Ankara. 220-237.
Ishakov, Damir M. 1995. K voprosu ob étnosociaTnoj strukture tatarskih hanstv (na
primere Kazanskogo i Kasimovskogo hanstv XV-ser. XVI vv.) Panorama-Forum 3,
95-107.
Ishakov, Damir M. 1997. Seidy v pozdnezolotoordynskih tatarskih gosudarstvah. Kazan'.
Ishakov, Damir M. 2002. Rodoslovnije i epičeskie proizvedenija kak istočnik izučenija
istorii soslovij Ulusa Džuči i tatarskih hanstv. In: Mirkasym A. Usmanov (ed.)
Istočnikovedenie istorii Ulusa Džuči (Zolotoj Ordy). Ot Kalki do Astrahani 1223-1556.
Kazan'. 329-366.
Ishakov, Damir M. 2006. Vvedenie v istoriju Sibirskogo Hanstva. Očerki. Kazan'.
Ishakov, Damir M. 2009. Klany i ih roT v sociaTno-političeskom ustrojstva Ulusa
Džuči. In: A. K. Bikjaševa (ed.) Istoričeskie očerki. Kazan'. 24-57.
¡storija Čingishana i Tamerlana 1907. Per. Aleksandr A. VasiTeva, Gabdul' G. Balgim-
baeva. Trudy Orenburgskoj Arhivnoj Komissii. Vypusk 19. Orenburg. 117-157.
Istorija Kazahstana v arabskih istočnikah. Tom I. Sbomik materialov otnosjaščihsja k isto-
rii Zolotoj Ordy. Izvlečenija iz arabskih sočinenij, sobrannye V. G. Tizengauzenom.
Almaty, 2005.
Ivanics Mária 1975. Két krími-tatár oklevél Bethlen Gáborhoz. Néprajz és Nyelvtudo-
mány 19-20, 253-276.
Ivanics Mária 1983. A földtulajdon a Krími Kánságban. In: Tőkei Ferenc (szerk.) Nomád
társadalmak és államalakulatok. (Körösi Csorna Kiskönyvtár 18.) Budapest. 237-253.
Ivanics Mária 1994. A Krimi Kánság a tizenöt éves háborúban. (Körösi Csorna Kiskönyvtár
22.) Budapest.
Ivanics, Mária 1994a. Entstehung und Quellenwert der krimtatarischen tiyiş defters.
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 47,105-112.
Ivanics, Mária 1997. Das neugefundene Altan Debter? (Textkritische Untersuchungen
zum Däftär-i Činggis nämä). In: Árpád Berta, Edina Horváth (eds.) Historical and
Linguistic Interaction between Inner-Asia and Europe. Proceedings of the 39th Permanent
International Altaistic Conference (PIAC) Szeged, Hungary, June 16-21, 1996. (Studia
Uralo-Altaica 39.) Szeged. 127-137.
288
BIBLIOGRAFIA
Ivanics Mária 1999. Krími tatár követjárások a bécsi udvarban 1598-1682: Vázlat a
krími tatár diplomácia 16-17. századi történetéből. Aetas 14(4), 41-50.
Ivanics, Mária 2002. Legitimacija astrahanskogo knjaza Salči v Daftar-i Džingiz-name.
In: RamiT R. Hajrutdinov (ed.) Velikij Volžskij Puť: Istorija, formirovanija i razvitie.
Materiály meždunarodnoj konferencii Velikij Volžskij Puť, Kazan'-Astrahan-Kazan'
6-16 avgusta 2001 g. Časť 2. Kazan'. 281-286.
Ivanics Mária 2004. A Nogáj Horda - a nomád birodalomszervezés egyik lehetséges
útja. In: Balogh László, Keller László (szerk.) Fegyveres nomádok, nomád fegyverek.
(Magyar Őstörténeti Könyvtár 21.) Szeged. 151-163.
Ivanics, Mária 2011. Die Frauen der Khane in der Goldenen Horde und in ihren Nach-
folgestaaten. Cronica 11, 211—220.
Ivanics, Mária 2011a. "The Donkey Turnéd intő a Girl". A Motif among the Turkic
Peoples. Turkic Languages 15, 68-77.
Ivanics, Mária 2012. Die Şirin. Abstammung und Aufstieg einer Sippe in der Steppe.
Denise Klein (ed.) The Crimean Khanate between East and West (15th-18th Century).
(Forschungen zur osteuropäischen Geschichte 78.) Wiesbaden. 27—44.
Ivanics, Mária 2012a. Hungersnot in der Steppe. In: Brigitte Heuer-Barbara Kell-
ner-Heinkele-Claus Schönig (eds.) „Die Wunder der Schöpfung/' Mensch und Natur
in der türksprachigen Welt. (Istanbuler Texte und Studie 9.) Würzburg. 251-257.
Ivanics, Mária 2012b. Der Sippenbaum im Buch der Dschingis-Legende. In: Barbara
Kellner-Heinkele-Elena V. Boykova-Brigitte Heuer (eds.) Man and Nature in the
Altaic World. Proceedings of the 49th Permanent International Altaistic Conference, Ber֊
lin, july 30-August 4, 2006. Berlin. 179-191.
Ivanics, Mária-Usmanov, Mİrkasym A. 2002. Das Buch der Dschingis-Legende. Däftär-i
Čingiz-nämä. L (Studia Uralo-Altaica 44.) Szeged.
Jackson, Peter 1986. „ARGÜN ÄQÄ". In: Encyclopeedia Iranica. Online edition, Vol. II.
Fase. 4, 401-402. URL: http://www.iranicaonline.org/articles/argun-aqa-a-mongol֊
administrator-in-iran-d-1275
Jackson, Peter 1998. „ELJIGIDEI". In: Encyclopsedia Iranica. Online edition, Vol. VIII.
Fase. 4, 366-367. URL: http://www.iranicaonline.org/articles/eljigidei
Jackson, Peter 2008. „JALAYERIDS". In: Encyclopaedia Iranica. Online edition, Vol. XIV.
Fase. 4, 415-419. URL: http://www.iranicaonline.org/articles/jalayerids
Jackson, Peter 2009. The Mongol Age in Eastem Inner Asia. In: Nicola Di Cosmo-Allen
J. Frank-Peter B. Golden (eds.) The Cambridge History of Inner Asia. The Chinggisid
Age. Cambridge. 26-45.
Jahn, Karl 1951. Histoire universelle de Raštd al-Din Padi Allah Abul-Khair I: Histoire des
Francs. Leiden.
Jahn 1969 = RD/Jahn
Jankowski, Henryk 2006. A Historical-Eiymological Dictionary of Pre-Russian Habitation
Names of the Crimea. (Handbuch der Orientalistik. Section eight. Central Asia 15.)
Leiden-Boston.
Johanson, Lars 1998. The History of Turkic. In: Lars Johanson, Éva Á. Csató (eds.) The
Turkic Languages. London-New York. 81-125.
289
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Johnson, Allen W -Earle, Timothy K. 1987. The Evolution of Human Societies: From
Foraging Group to Agrarian State. Stanford.
Judahin, Konstantin K. 1965. Kirgizsko-russkij slovar'. Moskva.
Judin 1992 = ÖH/Judin
Judin, Veníamin P. 2001. Istorigafičeskaja koncepcija avtora „Tarih-i Rašidi" Mirza
Muhammad Hajdar doglata. In: Judin, Veniamin P. (ed.) Central'naja Azi ja v XIV-
XVIII vekah glazami vostokoveda. Almaty. 179-221.
Juhász Peter 2015. A honfoglalók iétszámának kérdéséhez. Belvedere Meridionale 27/3,
66-76.
Juldašev, Ahneŕ A. 1959. K probleme formirovanija baškirskogo nacionaľnogo jazyka.
In: Ahnaf I. Harisov (ed.) Voprosy baškirskoj filológii. Moskva. 98-119.
Juvainí/Boyle = The History of the World-Conqueror by 'Ala-ad-Din 'Ata-Malik Jumini
Translated from the text of Mirza Muhammad Qazvini by John Andrew Boyle. Voi.
I-II. Cambridge, Massachusetts. 1958.
Kábúsz-náme = A Mirror for Princes. The Qäbiis-näma by Kai Ka üs ibn Iskandar, Prince of
Gurgän. Trans. From the Persian by Rueben Levy. London. 1951.
Kafalı, Mustafa 1970. Cuci Sülâlesi ve Şu'beleri. İstanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi
Tarih Enstitüsü Dergisi 1,103-120.
Kafalı, Mustafa 1971. Cuci Ulusundaki İl ve Kabileler Siyasî Rolleri ve Ehemmiyetleri.
İstanbul Üniversitesi Edebiyat Fakültesi Tarih Enstitüsü Dergisi 2, 99-110.
Kafalı, Mustafa 1976. Altın Orda Hanlığının kuruluş ve yükseliş devirleri. İstanbul.
Kafalı 2009 = ÖH/Kafalı
Kakuk Zsuzsa 1985. Örök köbe vésve. A régi török népek irodalmânak kistükre a 7-töl a 15.
századig. Budapest.
Kamalov 2009 = ÖH/Kamalov
Kara, György 1995. The Bush Protects the Little Bird. Acta Orientalia Academiae Scien-
tiarum Hungaricae 48, 421-428.
Karácson Imre 1904. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664.
(Török-Magyarkori Torténelmi Emlékek. Török tôrténetírók III.) Budapest.
Kargı Ölmez 1996 = AG/Kargı Ölmez
Kawaguchi-Nagamine-Sugahara 2008 = ÖH/Kawaguchi
Kazanskaja istorija. Podgotovka teksta, vsťupiteľnaja stať ja i primecanija G. N. Moi-
seevoj, Pod red. V. P. Adrianovoj-Peretc. Moskva-Leningrad, 1954.
Kazem-bek 1832 = SMR/Kazem-bek
Kellner-Heinkele, Barbara 1998. Who was ' Abdulghaffär el-Qirimî? Some Notes on an
18th Century Crimean Tatar Historian. Journal of Asian History 32/2, 145-156.
Kerejtov, Ramazan H. 1993. Nogajskaja Orda i voprosy ee étničeskogo sostava.
In: Sergej Agadžanov (ed.) Istoriko-geografičeskie aspekty razvitija Nogajskoj Ordy.
Mahačkala. 19-28.
Khazanov, Anatoly M. 1984. Nomads and the Outside World. Cambridge.
Kincses Nagy, Eva 2005. Expressions Pertaining to Pregnancy in Turkic Languages.
In: Ewa Siemieniec-Golaš-Marzanna Pomorska (eds.) Turks and Non-Turks. Studies
on the History of Linguistic and Cultural Contacts. (Studia Turcologica Cracoviensia
10.) Kr ako w. 165-183.
290
BIBLIOGRAFIA
Kincses Nagy Éva 2009. A csagatáj irodalmi nyelv mongol elemei. PhD Diss. Szeged.
Kirakos/Hanlarjan = Kirakós Gandzakeci, Istorija Armenii. Perevod s drevnearmjask-
ogo, predislovie i kommentarij L. A. Hanlarjan. (Pamjatniki Pis'mennosti Vostoka
53.) Moskva, 1976.
Kljaštomyj, Sergej G. 1992. Das Reich der Tataren in der Zeit vor Činggis Khan. Central
Asiatic Journal 36, 72-83.
Kljaštomyj, Sergej G.-Sultanov, Tursun I. 20042. Gosudarstva i narody evrazijskih stepej.
Drevnost ' i srednevekov 'e. Sankt-Peterburg.
KMTL 1994 = Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerkesztő: Kristó Gyula.
Szerkesztő: Engel Pál, Makk Ferenc. Budapest, 1994.
Kołodziejczyk, Dariusz 2011. The Crimean Khanate and Poland-Lithuania. International
Diplomacy on the European Periphery (15-18th Century). A Study of Peace Treaties
Followed by Annotated Documents. (The Ottoman Empire and its Heritage. Politics,
Society and Economy 47.) Leiden-Boston.
Kołodziejczyk, Dariusz 2012. Divided Sovereignty in the Genghisid States as Exempli-
fied by the Crimean Khanate: "Oriental Despotism" à rebours? Acta Slavica laponica
32, 1-21.
Kononov 1958 = AG/Kononov
Kononov, Andrej N. 1978. Semantika cvetooboznačenij v tjurkskih jazykah.
Tjurkologičeskij Sborník 1975 [1978]. Moskva. 159-179.
Kosta-Théfaine, Jean-François 2005. L'illustration de La Fleur des histoires ďOrient de
Hayton. Cahiers de recherches médiévales et humanistes 12, 191-204. URL:http://crm.
revues.org/2262
Kostjukov, Vladimir P. 2006. Byla-li Zolotaja Orda „KipčakskimHanstvom"? Tjurkologičeskij
Sborník 2005 [2006]. Tjurkśkie narody Rossii i Velikoj stepi. Moskva. 199-237.
Köhbach, Markus 1983. Der Tărîh-i Mehemmed Giray - eine osmanische Quelle
zur Belagerung Wiens durch die Türken im Jahre 1683. Studia Austro-Polonica 3,
137-164.
Kradin, Nikolaj N. 2000. Kočevniki, mir-imperii i sociaľnaja evolicija. In: Nikolaj N.
Kradin-Andrej V. Korotaev-Dmitrij M. Bondarenko et al. (eds.) Alternativnie puti k
civilizácii. Moskva. 314-335.
Kradin, Nikolaj N. 2001. Imperija Hunnu. Moskva.
Kradin, Nikolaj N. 2003. Nomadic Empires: Origins, Rise, Decline. In: Nikolaj N. Kra-
din-Dmitrij M. Bondarenko-Thomas J. Barfield (eds.) Nomadic Pathways in Social
Evolution. (The „Civilisation Dimension" series 5.) Moscow. 73-87.
Kramarovskij, Mark G. 1982. „Šapka Monomaha": Vizantija iii Vostok? Soobščenija
Gosudarstvennogo Ordena Lenina Ermitažą. Vyp. 47. Leningrad. 66-70.
Kramarovskij Mark G. 2002. Novye materiały po istorii kuľtury rannyh Džučidov:
vojinskie pojasa konca XII - pervoj poloviny XIII vv. (istočnikovedčeskie aspekty).
In: Mirkasym A. Usmanov (ed.) Istočnikovedenie istorii Ulusa Džuči (Zolotoj Ordy). Ot
Kalki do Astrahani 1223-1556. Kazan'. 43-81.
Kubarev, Vladimir D.-Matočkin, Evgenij P. 1992. Petroglify Altaja. Novosibirsk.
Kurat, Akdes N. 1940. Topkapı Sarayı Müzesi Arşivindeki Altın Orduf Kırım ve Türkistan
Hanlarına ait Yarlık ve Bitikler. İstanbul.
291
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Kuun Géza 1880. Codex Cumanicus. Bibliothecx ad Templum Divi Marci Venetiarum.
Budapestini.
Kuzeev, Raiľ G. 1960. Baskirskie sezere. Ufa.
Kuzeev, Raiľ G. 1973. Opyt istoričeskoj stratifikácii rodoplemennoj etnonimii baškir.
In: Raiľ G. Kuzeev-Vladimir A. Nikonov (eds.) Onomastika Povolzja. Materiály IH
konferencii po onomastike Povolzja. Ufa. 9-21.
Kuzeev, Raiľ G. 1974. Proishozdenie baškirskogo naroda. Moskva.
Kütükoğlu, Bekir 1993. Osmanlı-İran Siyâsî Münâsebetleri (1578-1612). İstanbul.
Kyčanov, Evgenij I. 2002. O nekotoryh obstojateľstvah pohoda mongolov na zapad
(po materialam „ Yuan-ši). Turkologičeskij Sbornik 2001 [2002]. Zolotaja Orda i ee nasle-
die. Moskva. 75-83.
Laskov, Fjodor F. 1895. Istoričeskij očerk Krymsko-tatarskogo žemlevladenija. lzvestija
Tavričeskoj Učenoj Arhivnoj Komissii 23, 71-117.
Laškov, Fjodor F. 1895a. Sbomik dokumentov po istorii Krymsko-tatarskogo zem-
levladenija. lzvestija Tavričeskoj Učenoj Arhivnoj Komissii 23, 118-129.
Laude-Cirtautas, lise 1971. Uzbek Matrimonial Forms of Address. In: Louis Ligeti
(ed.) Studia Turcica. (Bibliotheca Orientalis Hungarica 17.) Budapest. 281-289.
Lebedev, Valentín P. 1990. Symbols and Language of Coins of Krim from thè Gold-
en Horde Periód. In: Valentin L. Janin (ed.) Numizmatičeskie issledovanija po istorii
Jugo-Vostočnoj Evropy. Kišinev. 139-158. URL: http://byzantinebronzes.ancients.
inf o/page31 .html
Lech 1968 « ‘Umari/Lech
Lemercier-Quelquejay, Chantal 1992. Co-optation of thè Elits of Kabarda and Dagh-
estan in the Sixteenth Century. In: Marie Bennigsen-Broxoup (ed.) 1992. The North
Caucasus Barrier: The Russian Advance Towards the Muslim World. London. 18-44.
Lessing, Ferdinand D. (ed.). 1960. Mongolian-English Dictionary. Berkeley and Los
Angeles.
Letopisnyj sbornik, imenuemyj Partriarseju ili Nikonovskoju Letopis 'ju. Polnoe Sobra-
nie Russkih Letoposej. Tom 11. Moskva, 1897. URL: http://dlib.rsl.ru/view-
er/01004161829#?page=180
Levšin, Aleksej I. 19962. Opísanie kirgiz-kazac ih, ili kirgiz-kajsackih or d i stepe j. Red.
Manaš K. Kozybaeva Almaty. URL: http://www.vostlit.info/Texts/Dokumenty/M-
Asien/XIX/1820-1840/Levschin/textl 6.htm
Ligeti Lajos 1957. Az ,ajándék' két török-perzsa neve. Magyar Nyelv 53,157-159.
Ligeti 1962 = MTT/Ligeti
Ligeti, Louis 1981. Codex Cumanicus. Ed. by G. Kuun. With the Prolegomena to the
Codex Cumanicus by Louis Ligeti. Reprint. Budapest.
Ligeti Lajos (szerk.) 1981a. Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest.
Lipkin, Semen (transl.) 1990. Idegej. Tatarskij narodnij epos. Kazan'.
Liu, Mau-Tsai 1958. Die chinesischen Nachrichten zur Geschichte der Osttürken (Tu-küe).
2 Bde. (Göttinger Asiatische Forschungen 10.) Wiesbaden.
Malinovskij, Aleksej F. 1863. Istoričeskoe i diplomaticeskoe sobranie del proishodivših
meždu Rossijskimi Velikimi Knjaz'jami i byvšimi v Kryme tatarskimi carjami s
292
BIBLIOGRAFIA
1462 po 1533 god. Zapiski Odesskogo Obščestva Istorii Drevnostej 5, 178-419. (hibás
számozás, a 234. oldal után a 135. következik!)
Mano, Eiji 1995. Zahir al-DIn Muhammad Bãbur, Bãbur-nãma (VaqãyV). Critical edition
based on four Chaga tay texts with introduction and notes by Eiji Mano. Kyoto, 1995.
Mano, Eiji 1996. Zahir al-DIn Muhammad Bãbur, Bãbur-nãma (VaqãyV). Zahir al-Dïn
Muhammad Bãbur, Bãbur-nãma (VaqãyV). Concordance and Classified Indexes. Edited
by Eiji Mano. Kyoto, 1996.
Mano, Eiji 1998. Zahir al-DIn Muhammad Bãbur, Bãbur-nãma (VaqãyV). Translation and
Annotation. Translated by Eiji Mano. Kyoto, 1998.
Manz, Beatrice F. 1978. The Clans of the Crimean Khanate 1466-1532. Harvard
Ukrainian Studies 2/3, 282-309.
Manz, Beatrice F. 1989. The Rise and Rule of Tamerlane. Cambridge.
Manz, Beatrice F. 2000. Timur Lang. In: Peri J. Bearman-Thierry Bianquis-Clifford E.
Bosworth-Emeri van Donzel-Wolfhart P. Heinrichs (eds.) The Encylopaedia of Islam.
New Edition. Vol. X. Leiden. 510-513.
Manz, Beatrice F.-Thackston, Wheeler M.-Roxburgh, David J.-Golombek, Lisa-
Komaroff, Linda-Robert E. Darley-Doran 2000. TTmūrids. In: Peri J. Bearman-
Thierry Bianquis-Clifford E. Bosworth-Emeri van Donzel-Wolfhart P. Heinrichs
(eds.) The Encylopaedia of Islam. New Edition. Vol. X. Leiden. 513-516.
Matuz, Josef 1970. Qalga. Turcica 2, 101-129.
May, Timothy 2015. The Mongol Art of War and the Tsunami Strategy. Zolotoordyn-
skaja Civilizacija 8, 31-37.
McChesney, Robert D. 2009. The Chinggisid restoration in Central Asia: 1500-1785.
In: Nicola Di Cosmo-Allen J. Frank-Peter В. Golden (eds.) The Cambridge History of
Inner Asia. The Chinggisid Age. Cambridge. 277-301.
Meng-Ta/Chinesische - Meng-Та pei-lu und Hei-Та shih-lüeh: chinesische Gesandten-
berichte über die frühen Mongolen 1221 und 1237. Ed. Peter Olbricht-Elisabeth Pinks
(Asiatische Forsungen 56.) Wiesbaden, 1980.
Meserve, Ruth I. 1990. Some Remarks on the Turkmen Horse. In: Denis Sinor (ed.)
Aspects of Altaic Civilization III. Proceedings of the Thirtieth Meeting of the Permanent
International Altaistic Conference. Indiana University, Bloomington, Indiana June 19-25,
1987. Bloomington. 127-141.
Messerschmid, Daniel G. 1780. Abulgasi Bagadur Chan's Geschlechtbuch der mun-
galisch-mogulischen oder mogorischen Chanen. Göttingen.
Mihordea, Vasile 1979. Raporturile Moldovei şi Ţării Româneşti cu Tătarii în secolele
XVI-XVIII. Revista de istorie 32/6, 1069-1095.
MIKH = Ibragimov, Sapar K.-Mingulov, Nadžib N. et al. (eds.) Materiały po istorii
kazahskih hanstv XV-XV1I vekov. Alma-Ata, 1969.
Miliband, Sofija D. 2008. Vostokovedy Rossii (XX — načalo XXI veka): biobibliografičeskij
slovar'v düuh knigah. Kniga 2: N-Ja. Moskva.
Mirgaleev ITnur M. 2003. Političeskaja istorija Zolotoj Ordy perioda pravlenija Tok-
tamyš-hana. Kazan'.
Mirgaleev ITnur M. 2007. Materiały po istorii vojn Zolotoj Ordy s imperiej Timura. Kazan'.
MNL = Magyar néprajzi lexikon. Főszerkesztő Ortutay Gyula. II. Kötet. Budapest, 1979.
293
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Morgan, David 2005. The „Great Yasa of Chinggis Khan" Revisited. In: Amitai, Reu-
ven-Biran, Michal (eds.) Mongol, Turks and Others. Eurasian Nomads and the Seden-
tary World. Leiden-Boston. 291-308.
MTT/Ligeti = Ligeti Lajos 1962. A mongolok titkos tôrténete. Budapest.
Mustakimov, Il'jas A. 2008. Termin „Zolotoj prestol" v Povolže po dannym
arabograficnyh istočnikov. (K voprosu o statuse g. Bulgara na ordynskom i
postordynskom prostranstve). Gasyrlar Avazy - Eho Vekov 2008/1. URL: http://
www.archive.gov. tatarstan.ru/magazine/go/anonymous/main/?path=mg:/nurn-
bers/2008_l/05/
Mustakimov, Il'jas A. 2009. Ob odnom spiske «Daftar-i Čingiz-name». Srednevekovye
tjurko-tatarskie gosudarstva 1., Kazan'. 122-131. URL: http://www.tataroved.ru/pub-
licat/sttg_l.pdf
Nagel, Tilman 1993. Timur der Eroberer und die islamische Welt des spdten Mittelalters.
München.
Nejıb ‘Âsim 1343/1924-1925 * AGf/ ‘Asim
Nekljudov, Sergej Ju. 1981. Mitologija tjurkskih i mongoTskihnarodov. Tjurkologičeskij
Sbornik 1977 [1981]. Moskva. 183-202.
Neşrî, Mehmed 1949. Kitâb-i Cihan՜ nümâ. Neşri tarihi. I. Cilt. Ankara.
Nizam ul-Mulk, Reichskanzler der Saldschuqen 1063-1092 n. Chr. Siyasatnama. Gedan-
ken und Geschichten. Zum ersten Male aus dem Persischen ins Deutsche übertragen
und eingeleitet von Karl Emil Schabinger Freiherr von Schowingen. Freiburg-
München, 1960.
Oberlander-Tàmoveanu, Ernest 1987. Numismatical Contributions to the History of
South-eastem Europe at the End of the 13th Century. Revue roumaine d'histoire 26,
245-258.
Olschki, Leonardo 1949. The Myth ofFelt. Berkeley.
ON/Bang-Rachmati = Bang, Willy-Rachmati, Gabdur Raşid 1932. Die Legende von
Oghuz Qaghan. Sitzungsberichte der Preussischen Akademie der Wissenschaften Phil֊
Hist. Klasse, 680-724.
Ôgel, Bahaeddin 2010. Türk Mitolojisi (Kaynakları ve açıklamaları ile destanlar). 5.
Baskı. Ankara.
ÖH/Judin = Ötemiş Hadži, Čingiz-name. Faksimile, perevod, transkripcija, tek-
stologičeskie primečanija, issledovanie V. P. Judina. Ed. Ju. G. Baranova. Kommen-
tarii i ukazateli M. H. Abuseitovoj. Alma-Ata, 1992.
ÖH/Kafalı 2009 = Kafalı, Mustafa 2009. Ötemiş Hacı'ya göre Cuci Ulusu'nun Tarihi.
Ankara.
ÖH/Kamalov 2009 = Kamalov, İlyas 2009. Ötemiş Hacı, Çengiz-nâme. Ankara.
ÖH/Kawaguchi 2008 = Takushi Kawaguchi-Hiroyuki Nagamine-Mutsumi Sugahara
(eds.) Ötamis Hâjı: ČingJz-nama. Introduction, Annotated Translation, Transcription
and Critical Text. Tokyo, 2008.
Ölmez, Zühal 2003. Şecere֊i Türk'e göre Moğol Boyları. Ankara.
Ölmez, Zühal 2015. Ebulgazi'ye göre Oğuz boylarının damgaları ve kuşlan. In: Tufan
Gündüz- Mikail Cengiz (eds.) Oğuzlar: Dilleri, Tarihleri ve Kültürleri. 5. Uluslararası
294
BIBLIOGRÁFIA
Türkiyat Araştırmaları Sempozyumu Bildirileri. Ankara. 729-750. URL: http://www.
oğuzlar .hace ttepe .edu. tr/oguzlarbildirilertek.pdf
Örösi Pál Zoltán 1957. Méhek között. Budapest.
Özyetgin, A. Melek 1993. Astrahanlı ŞerîfTnin 1550 Tarihli Zafer-name'si. Türkoloji
Dergisi Cilt XI, Sayı 1, 321-413.
Özyetgin, A. Melek 1996. Altın Ordu, Kırım ve Kazan sahasına ait yarlık ve bitiklerin dil ve
üslûp incelemesi. Ankara.
Paládi-Kovács Attila 1997. Szekerek és fogatok a honfoglalás korában. Ethnographia
108, 175-203.
Papp Sándor 2011. Muszlim és keresztény közösségek, egyházak és államok autonóm
rendszerei az Oszmán Birodalomban. Keletkutatás (2011) tavasz, 25-72.
Parunin, Aleksej V. 2012. Klan bargut/burkut v političeskoj istorii čingizidskih
gosudarstv XIII-XVI. vv. Srednevekovye tjurko-tatarskie gosudarstva. Sborník stałej 4,
131-143.
Pedersen, Johannes 1971. Ibn ' Arabshäh. In: Bernard Lewis-Victor L. Ménage-Charles
Pellat-tjoseph Schacht (eds.) The Encylopaedia of Islam. Second Edition. Vol. 3.
Leiden. 711-712.
Pelenski, Jarosław 1974. Russia and Kazan: Conquest and Imperial Ideology, 1438-1560.
The Hague-Paris.
Pelliot, Paul 1924. Les Mongols et la papauté. Revue de l'Orient Chrétien 24, 225—335.
Pelliot, Paul 1949. Notes sur l'histoire de la Horde d'Or. Suivies de Quelques noms turcs
d'hommes et de peuples finissant en „ar". Paris.
Petri Messiai von Sibilia vilualtige Christenlicher vnnd Heidnischer Keyseren, Künîgen,
weltweiser Männeren gedächtnuß wirdige Historien, löbliche geschieht, auch manicher
Philosophen Leben und sprüch, zweyfelhafftiger dingen natürliche außlegungen:.Und jetz
neüwlich auff daß fleissigest verteütscht. Basel, 1564.
Peyssonel, Charles 1787. Traité sur le commerce de la Mer Noire. Paris. URL: http://read-
er.digitale-sammlungen.de/en/fsl/object/display/bsbl0291533_00284.html
Piriev, Vaqif 2003. Azorbaycan XIII-XIV dsrhrdd. Bakı.
Piščulina, Klavdija A. 1983. Bahr al-asrar Mahmuda ibn Vali kak istočnik po sociaT-
no-ėkonomičeskoj istorii VostoČnogo Turkestaną XVI-XVII vv. In: Bajdabek A. Tulep-
baev (ed.) Kazahstan, Srednjaja i Central'naja Azija v XVI-XVII w. Alma Ata. 34-88.
Počekaev, Roman Ju. 2010. Russkie vojska v zolotoordynskih voennyh kampanijah (k
voprosu o statuse vassal'nyh pravitelej v gosudarstvah Čingizidov). Zolotoordyns-
kaja Civilizacija Sborník statej 3, 36-43.
Polnoe Sobranie Russkih Letopisej. Tom II. Moskva, 1843.
Polnoe Sobranie Russkih Letopisej. Tom XI. Moskva, 1897.
Potanin, Grigorij N. 1916. Kazak-kirgizskie i ałtajskie predanija, legendy i skazki.
Živaja starına 25, Vyp. 2-3. Petrograd. 47-198.
Potapov, Leonid P. 1951. Drevnij obyčaj otražajuščij pervobytno-obščinnyj byt kocevrdkov.
Tjurkologičeskij Sborník 1, Moskva, 164—175.
Poucha, Pavel 1956. Die geheime Geschichte der Mongolen als Geschichtsquelle und Litera-
turdenkmal. Ein Beitrag zu ihrer Erklärung. Prag.
295
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Pritsak, Omeljan 19812. Qara. Studie zur türkischen Rechtssymbolik. In: Zeki Velidi
Togan'a Armağan. İstanbul, 1955. 239-263. Reprint. Studies in Médiéval Eurasian His-
tory. Art. XIV. London.
Pritsak, Omeljan 1989. The Origin of the Name Sibir. In: Walther Heissig-Klaus Sagas-
ter (eds.) Gedanke und Wirkung. Festschrift zum 90. Geburtstag von Nikolaus Poppe.
(Asiatische Forschungen 108.) Wiesbaden. 271-280.
QA/Berezin = Qadir ‘All Bek Jaläyiri, Sbornik letopisej. Tatarskij tekst $ russkim predisloviem.
Bibliotéka vostočnyh istorikov. Tom II. časť 1. Iľja N. Berezin. Kazan', 1851.
QA/Syzdykova-Kojgeldiev = Syzdykova, Rabiga G.-Kojgeldiev, Membet K. 1991.
Kadyrgali Bi Kocymuly žene onyn kylnamalar žinagy. Almaty.
QB/Arat = Arat, Reşid R. 1947. Kutadgu Bilig. I. Metin. Istanbul.
R/Boeschoten et al. = Al-Rabghüzi, The Stories ofthe Prophets. Qisas al-Anbiyä'. An Last-
ern Turkish Version. Ed. by Hendrik E. Boeschoten-Marc Vandamme-Semih Tezcan.
Leiden-New York-Köln, 1995.
Raba, Joel 1976. The Authority of the Muscovite Ruler at the Dawn of the Modem Era.
Jahrbücher für Geschichte Osteuropas NF. 24, 321-344.
Rachewiltz, Igor de 1972. Index to the Secret History of the Mongols. (Uralic and Altaic
Séries 121.) Bloomington.
Rachewiltz, Igor de 1989. The Title Činggis Qan/QaTan Re-Examined. In: Walther
Heissig-Klaus Sagaster (eds.) Gedanke und Wirkung. Festschrift zum 90. Geburtstag
von Nikolaus Poppe. (Asiatische Forschungen 108.) Wiesbaden. 281-298.
Rachewiltz, Igor de 2004. The Secret History of the Mongols. A Mongolian Epie Chronicle
ofthe Thirteenth Century. Translated with Histo rical and Philological Commentary
by Igor de Rachewiltz. Leiden-Boston.
Radloff, Wilhelm 1870. Proben der Volksliteratur der türkischen Stämme Süd-Sibiriens.
Gesammelt und übersetzt von Wilhelm Radloff. III. Theil. St. Petersburg.
Ratchnevsky, Paul 1983. Qinggis-Khan. Sein Leben und Wirken. (Münchener Ostasiat-
ische Studien 32.) Wiesbaden.
RD/Blochet = Blochet, Edgar (ed.) 1911. Djami el-Tévarikh: Histoire générale du monde par
Fadl Allah Rashid ed-DinTarikh-i moubarek-i Ghazani. Histoire de Mongols. Tome II.
(Gibb Memorial Sériés, XVIII, 2.) Leyden.
RD/Hetagurov = Rašid ad-Din, Fazlallah, Džami at-tavarih. (Sbomik Letopisej Tom 1/1.)
Perevod s persidskogo Lev A. Hetagurova. Redakcija i premečanija Aleksandr A.
Semeno va. Moskva-Leningrad, 1952.
RD/Jahn = Jahn, Karl 1969. Die Geschichte der Oğuzen des Rasïd ad-Din. (Österreichische
Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-Historische Klasse, Denkschriften
100., Forschungen zur islamischen Philologie und Kulturgeschichte IV.) Graz-
Wien-Köln.
RD/Smimova = Rašid ad-Din, Fazlallah, Džami at-tavarih. (Sbomik Letopisej Tom
1/2.) Perevod s persidskogo Olga I. Smimovoj. Redakcija Aleksandr A. Semenova.
Moskva, 1952.
RD/Thackston = Thackston, Wheeler M. 1998-1999. Rashiduddin Fazlullah, Jamľu't-
tawarikh. Compendium of Chronicles. A History ofthe Mongols I-III. (Sources of Orien-
tal Languages Literatures 45. Central Asian Sources IV.). Cambridge.
296
BIBLIOGRÁFIA
RD/Verhovskij = Rasid ad-Din, Fazlallah, Dzami at-tavarih. (Sbomik Letopisej Tom
II.) Perevod s persidskogo Jurij P. Verhovskogo. Redakcija Il'ja P. Petrusevskogo
Moskva-Leningrad, 1960.
Reindl-Kiel, Hedda 1997. Pracht und Ehre. Zum Geschenkwesen im Osmanischen
Reich. In: Klaus Kreiser und Christoph K. Neumann (eds.) Das Osmanische Reich in
seinen Archiváltén und Chroniken. Nejat Göyüng zu Ehren. Istanbul. 161-189.
Richard, Jean 1952. An Account of the Battle of Hattin Referring to the Frankish Mer-
cenaries in Oriental Moslem States. Speculum 27, 168-177.
Richard 1965 = SQ/Richard
Rieu, Charles 1888. Catalogue ofthe Turkish Manuscripts in the British Museum. London.
Romaniv,Vladimir Ja. 2002. Batu-han i „central'noe mongol'skoe pravitel'stvo": ot
protivostojanija k sopravitel'stvu. Tjurkologiceskij Shornik 2001 [2002]. Zolotaja Orda
i ee nasledie. Moskva. 84-100.
Róna-Tas András 1982. Őstörténetünk és a baskír kérdés. A Jurmatiak története. Tisza-
táj 36/8, 52-61.
Róna-Tas, András 1988. Ethnogenese und Staatsgründung. Die Türkische Kompo-
nente in der Ethnogenese des Ungartums. In: Studien zur Ethnogenese. Band 2.
(Rheinisch-Westfälische Akademie der Wissenschaften. Abhandlung 78.) Opladen.
107-142.
Róna-Tas András 1996. A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai magyar történelem
ismeretébe. Budapest.
Róna-Tas András 2004. Néhány megjegyzés faneveinkről I. (bükk, dió, gyertyán,
gyümölcsény, éger, kőris, mogyoró, tölgy). Magyar Nyelv 100, 260-273; 419-438.
Róna-Tas, András-Berta, Árpád 2011.West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungárián.
Wiesbaden.
Ross 1895 = TR/Ross
Ross, Edward D. 19702. A History of the Moghuls of Central Asia: The Tarikh-i-Rashidi of
Mirza Muhammad Haidar Dughlat. Ed. by N. Elias. Translated by E. Denison Ross.
New York.
Roux, Jean-Paul 1999. Die alttürkische Mythologie. In: Egidius Schmalzriedt-Hans W.
Haussig (eds) Wörterbuch der Mythologie Band 7. Teil 1. Götter und Mythen in Zentral-
asien und Nordeurasien. Stuttgart. 175-277.
Rubruk/Wyngaert = Itinerarium Wihelmi de Rubruc. In: Sinica Franciscana Vol. 1. Itinera
et relationes fratrum minorum saeculi XIII et XIV. Collegit, ad fidem codicum redegit et
adnotavit P. Anastasius van den Wyngaert O.F.M. Quaracchi-Firenze, 1929. 164-332.
Rúzbihán/Dzalilova = Fazlallah ibn Ruzbihan Isfahani, Mihman-name-yi Buhara
(Zapiski buharskogo gostja). Perevod, predislovie i pimecanija Rano P. Dzalilovoj.
Pod red. ATfred K. Arendsa. Moskva, 1976.
Rybatzki, Volker 2006. Genealogischer Stammbaum der Mongolen. In: Elena V. Boi-
kova-Giovanni Stary (eds.) Florilegia Altaistica-Studies in Honour of Denis Sinor on the
Occasion ofHis 90th Birthday. (Asiatische Forschungen 149.) 135-192.
Rybatzki, Volker 2006a. Die Personennamen und Titel der mittelmongolischen Dokumente.
Helsinki.
Ryckov, Petr I. 1896. Istorija Orenburgskaja (1730-1750). Orenburg.
297
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Rytschkov, Peter 1772. Orenburgische Topographie oder umständige Beschreibung des
Orenburgischen Gouvernements. Riga.
Sabitov, Zahsilik M. 2014. Plemja Ming v istorii Zolotoj Ordy i postordynskih gosu-
darstv. Naučnýj Tatarstan 1, 71-77.
Safargaliev, Magamét G. 1960. Raspad Zolotoj Ordy. Saransk, 1960.
Sagalaev, Andrej M.-Oktjabr'skaja, Irina V. 1990. Tradicionnoe mirovozzrenie Tjurkov
Južnoj Sibirii. Znak i ritual. Novosibirsk.
Sagaster, Klaus 1976. Die Weisse Geschichte (Čayan teüke): eine mongolische Quelle zur Lehre
von den beiden Ordnungen. Religion und Staat in Tibet und der Mongolei. (Asiatische
Forschungen 41.) Wiesbaden.
Salahetdinova, Munira A. 1983. Hafiz-i Tanyš Buhari, Šaraf-nama-yi šahi (Kniga šahskoj
slávy) Moskva. URL: http://www.vostlit.info/Texts/rus9/Bucharil/framevvedl.htm
Şâmî, Nizamüddin Zafernâme. Farsçadan çeviren: Necati Lugal. Ankara, 1987.
Samojlovič, Aleksandr N. 1912. Sredneaziatsko-tureckie nadpisi na glinjanom kuvšine
iz Sarajdka. Zapiski V os točno go otdelenija Russkogo arheolog։ Česko go obščestva. T. 21.
Vyp. 1. Sanktpeterburg. 38-47.
Sárközi, Alice 1993. Mandate of Heaven. Heavenly Support of the Mongol Ruler. In:
Barbara Kellner-Heinkele (ed.) Altaica Berolinensia. The Concept of Sovereignty in the
Altaic World. Permanent International Altaistic Conference, 34th Meeting. Berlin 21-26
July 1991.Wiesbaden. 215-223.
Sashalmi Endre 1998. Autokrácia, abszolutizmus, isteni jogalap: a 16-17. századi
moszkvai hatalmi ideológia fő jellemzői és tipológiája. Aetas (1998) 1, 48-66.
Ščerbak, Aleksandr M. 1959. Oguz-name - Muhabbat-name. Pamjatniki drevneujgurskoj i
starouzbekskoj pis mennosti. Moskva.
Schamiloglu, Üli 1984. The Qaraçi Beys of the Later Golden Horde: Notes on the Orga-
nization of the Mongol World Empire. Archivům Eurasiae Medii Aevi 4, 283-297.
Schamiloglu, Uli 1986. Tribal Politics and Social Organization in the Golden Horde. Ph. D.
dissertation (Columbia University).
Schamiloglu, Uli 1992. The Umdet ul-ahbar and the Turkic Narrative Sources for the
Golden Horde and the Later Golden Horde. In: Hasan B. Paksoy (ed.) Ceiitral Asian
Monuments. Istanbul. 81-93.
Schamiloglu, Uli 1993. Preliminary Remarks on the Role of Disease in the History of
the Golden Horde. Central Asian Survey 12, 447-457.
Schamiloglu, Uli 2002. Napravlenija v issledovanii Zolotoj Ordy. In: Mirkasym A.
Usmanov (ed.) Istocnikovedenie istorii Ulusa Džuči (Zolotoj Ordy). Ot Kalki do Astra-
hani 1223-1556. Kazan', 16-29. Angolul: URL: http://www.turko-tatar.com/uli/
pubs/IIUe2002.pdf
Schamiloglu, Uli 2002a. The Golden Horde. In: The Turks. Part 29. Golden Horde and its
Succeeding Turkish Khanates in the Kipchak Steppes. Ankara. 819-834.
Schiitberger, Johannes 1859. Reisen des Johannes Schiitberger aus München in Europa, Asia
und Afrika von 1394-1427. Zum ersten Mal nach der gleichzeitigen Heidelberger
Handschrift herausgegeben und erläutert von Karl Friedrich Neumann. München.
Schöne, Uta 1993. Einige Bemerkungen zum Frauenbild in der „Geheimen Geschichte
der Mongolen. In: Barbara Kellner-Heinkele (ed.) Altaica Berolinensia. The Concept
298
BIBLIOGRÁFIA
of Sovereignty in the Altaic World. Permanent International Altaistic Conference, 34th
Meeting. Berlin 21-26 July 1991. Wiesbaden. 223-227.
Sejtjag'jaev Nariman S. 2002. Proishoždenie Sejida Muhammeda Rizy (k voprosu o
meste ego „Semi planet" sredi proizvedenij krymsko] istoričeskoj prozy XVIII veka.
Kultura narodov Pričernomor ja 44, 35-41.
Sejtjag'jaev Nariman S. 2011. „Sem' planet" Sejida Muhammeda Rizy i „Istori-
ja krymskih hanov" Hurremi Čelebi Akąją: problema perevoda i uproŠenija
teksta v krymskoj pridvorno) literature XVIII v. Tradicionnyj IV Meždunarodnyj
Tjurkologičeskij Kongress, posvjašennyj 20-letiju Nezavysimosti Respubliki Kazahstan.
13-14 maja 2011 g. Türkistan. 161-166.
Sejtjag'jaev, Nariman S. 2013. Učenij iz Karasu Abdul'gaffar Kyrymi i ego istoričeskoe
sočinenie. In: Ajder R. Ėmirov (ed.) Mir Bekira Čoban-zade: Sborník materialov L
Krymskoj Meždunarodnoj Tjukologičeskoj Konferencii. Belogorsk (Karasubazar) 23—25
maja 2012 g. Simferopol'. 222-242.
Sela, Ron 2003. Ritual and Authority in Central Asia: The Khan's Inauguration Ceremony.
Papers on Inner Asia. No. 37. Bloomington.
Semenov, Aleksandr A. 1960. „Gur-i Emir" Türbesinde Timur'un ve Ahfadının Mezar
Kitabeleri. Çeviren: Abdülkadir İnan. Belleten 24. Sayı 93, 139-169.
Senai/Abrahamowicz 1971 = Kırımlı Hacı Mehmet Senai, Historia Chana Islam Gereja
IIL. Tekst turecki wydał, przełożył i opracował Zygmunt Abrahamowicz; uzu-
pełniający komentarz historyczny Olgierd Górka i Zbigniew Wójcik; pod red.
naukową Zbigniewa Wójcika. Warszawa, 1971.
Service, Elman R. 1975. Origins of the State and Civilization. The Process of Cultural Evo-
lution. New York.
Seyityahya Nariman S. 2010. Seyyid Muhammed Rıza'nın Kökeni (XVIII. Yüzyıl Men-
sur Kırım Tarihleri Arasında "Es Seb'us Seyyarcın Yeri Hakkında). Çeviren: Serkan
Acar. Tarih İncemeleri Dergisi 25/2, 625-636.
Shaw, Robert B. 1880. A Sketch of the Turki Language as Spoken in Eastern Türkistan II.
Calcutta.
Shcherbak, Aleksandr M. 1993. On the Chief Totem of Ancient Turks (Mainly on the
Basis or Linguistic Material). Türk Dilleri Araştırmaları 3, 203-211.
Shimin, Geng - Klünkéit, Hans-Joachim - Laut, Jens P. 1988. „Das Erscheinen des
Bodhisattva" Das 11. Kapitel der Hami-Handschrift der Maitrisimit. Altorientalische
Forschungen 15, 315-366. URL: https://freidok.uni-freiburg.de/data/4469
Simon Róbert 1987. Korán. Ford. Simon Róbert. (Prométheusz könyvek 17.) Budapest.
Simon Róbert 2007 = Ibn Fadlán/Simon 2007.
Simon Róbert 2009. Iszlám kulturális lexikon. Budapest.
Sinor, Denis 1972. Horse and Pasture in Inner Asian History. Oriens Extremus 19,171-183.
Sinor Dénes 1994. A kitanok népe a Képes Krónikában és ami körülötte van. Keletku-
tatás (1994) tavasz, 3-14.
Sinor, Denis 1993. The Making of a Great Khan. In: Barbara Kellner-Heinkele (ed.)
Altaica Berolinensia. The Concept of Sovereignty in the Altaic World. Permanent Interna-
tional Altaistic Conference, 34th Meeting. Berlin 21-26 July 1991 .Wiesbaden. 241-258.
Şişman, Bekir 2009. Cengiznâme. Hazâ Kissa-i Çingiz Han. Samsun.
299
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Skrynnikova, Taťjana D. 1992-1993. Sülâe - The Basic Idea of the Chinggis-Khan Cult.
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 46, 51-59.
Skrynnikova, Taťjana D. 1997. Harizma i vlasť v èpohu Čingis-hana. Moskva.
Skrynnikova, Taťjana D. 2002. Značenie termina qaraču v srednevekovoj Mongolii.
VIIL meždunarodnyj kongress mongolovedov. (Ulan-Bator, 5-12 avgusta 2002 g.)
Moskva. 111-117.
Smirnov, Vasilij D. 1887. Krymskoe Hanstvo pod verhovenstvom Otomanskoj Porty do nača-
lo XVIIL v. Sanktpeterburg.
Smirnov, Vasilij D. 20052. Krymskoe Hanstvo pod verhovenstvom Otomanskoj Porty do
načalo XVIIL v. Moskva.
Smirnova 1952 = RD/Smirnova
SMR/Kazem-bek = Kazem-bek 1832. As-sab'as-siyyăr fì ahbār-i mulük ai-tatar ili Sem '
Planet Sočinenie Sejida Muhammeda Rizy. Kazan'.
Sobranie gosudarstvennyh gramot i dogovorov, hranjaščihsja v Gosudarstvennoj kollegii inostrannyh
del Sostaviteli Aleksej F. Malinovskij, Semen I. Selivanovskij. Časť III. Moskva. 1822.
Sokrovišča Zolotoj Ordy. Katalog vystavki. Sankt-Peterburg, 2000.
Sourdel, Dominique-Lambton, Ann K. S.-Jong, Frederick de-Holt, Peter M. 1990.
"Khalifa". In: Emeri van Donzel-Bemard Lewis-Charles Pellat (eds.) Encyclopaedia
of Islam. New Edition.V ol. IV. Leiden. 937-953.
Söylemez, Yavuz 2015. Kırım Hanlığı Tarihine Müteallik Mühim bir Kaynak:
Es-Seb'ü's-Seyyâr Fî Ahbâr-i Mülûk-i Tatar. In: Yücel Öztürk (ed.) Doğu Avrupa
Türk Mirasının son Kalesi Kırım. İstanbul. 381-400.
Spuler, Bertold 1935. Die europäische Diplomatie in Konstantinopel bis zum Frieden von
Belgrad (1739). Teil 2. Jahrbücher für Kultur und Geschichte der Slaven. N. F. 11,172-222.
Spuler, Bertold 19652. Die Goldene Horde. Die Mongolen in Russland 1223-1502. Wies-
baden.
Spuler, Bertold 19854. Die Mongolen in Iran. Politik, Verwaltung und Kultur der Ilchanzeit
1220-1350. Leiden.
SQ/Richard 1965 = Simon de Saint-Quentin, Histoire des tartares. Publiée par Jean Richard.
Paris, 1965.
Steingass, Francis J. 19574. A Comprehensive Persian-English Dictionary Including the Arabic
Words and Phrases to be Met with in Persian Literature. London.
Storey, Charles A. 1972. Persidskaja literatura. Bio-bibliografičeskij obzor (v treh castjah).
Časť 1-2. Perv. Jurij È. Bregeľ. Moskva.
Stryjkowskij 1846 = Kronika polska, litewska, żmódzka i wszystkiej Rusi Macieja Stryj-
kowskiego.Tom 2. Warszawa, 1846. URL: https://ia801409.us.archive.org/31/items/
kronikapolskalit02stryuoft/kronikapolskalit02stryuoft.pdf
Šukjurova 1987 = Fazlallah Rašid ad-Din, Oguz-name. Perevod s persidskogo, pre-
disi ovié, kommentarii, primečanija i ukazateli R. M. Šukjurova Baku, 1987. URL:
http://www.vostlit.info/Texts/rus2/Rasiddaddin/framepred.htm
Sultanov, Tursun I. 1982. Kočevye plemena Priaraľja v XV-XVII vv. Moskva.
Sultanov, Tursun I. 1999. Authors and Authorship in Persian and Turkic Historical
Writings. Manuscripta Orientalia 5, 23-26.
Sultanov, Tursun I. 2001. Podujatie na belőj kosme. Potomki Čingiz-hana. Almaty.
300
BIBLIOGRÁFIA
Sultanov, Tursun L 2002. Rod Sibana, syna Dzuci: mesto dinastii v politiceskoj istorii
Evrazii. Turkologiceskij sbornik 2001 [2002]. Zolotaja Orda i ee nasledie. Moskva. 11-25.
Şükrullah bin Şehâbeddin Ahmed, Behçetü't-tevarih. (Osmanlı Tarihleri. Cilt 1.) İstan-
bul, 1949.
Sümer, Faruk 1992. Oğuzlar (Türkmenler): Tarihleri, Boy Teşkilâtı, Destanları. İstanbul.
Syroeckovskij, Vladimir E. 1940. Muhammed Geraj i ego vasalli. Ucenye Zapiski
Moskovskogo ordena Gosudarstvennogo Universiteta im. M. V. Lomonosova. Vypusk 61.
Istorija. Tom vtoroj. Moskva. 3-71.
Syzdykova-Kojgeldiev 1991 = QA/Syzdykova-Kojgeldiev
Szabolcs Krisztina 2014. A népi iszlám a steppen. Szemelvények Ötemis Hadzsi króniká-
jából. In: Biacsi Mónika, Ivanics Mária (szerk.) A török népek vallásai. Filológiai tanulmá-
nyok a török vallásos szövegek köréből. (Altajisztikai Tankönyvtár 4.) Szeged, 88-107.
Székely György 1988. Egy elfeledett magyar rettegés: a második tatárjárás a magyar
történeti hagyományokban és az egyetemes összefüggésekben. Századok 122, 52-88.
Szűcs Jenő 1997. A magyar nemzeti tudat kialakulása. Budapest.
Tagán, Galimdzsán 1928. A baskírok erjesztett italai. Néprajzi Értesítő 20, 113-118.
Tardy Lajos 1980. A tatárországi rabszolgakereskedelem és a magyarok a XIII-XV. században.
(Körösi Csorna kiskönyvtár 17.) Budapest.
Tartanáé Descriptio = Martin Bronevskij [Broniewski, Martin] 1867. Opisanie Kryma (Tar-
tanáé Descriptiő). Zapiski Odesskogo Obscestva istorii i Drevnostej 6, 333-367.
Taube, Jakob 1993. Welt und Leben im Stickereien und Märchen mittelasiatischer Völk-
er. Untersuchung zur Geschichte von Weitsicht. (Veröffentlichungen der Societas
Uralo-AItaica. 36.) Wiesbaden.
Taymas, Abdullah Battal 1968. Kazan türkçesinde atasözleri ve deyimler. Ankara.
Tekin, Talat 1993. Irk bitig. The Book of Omens. Wiesbaden.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV. Főszerkesztő: Benkő Loránd.
Szerkesztő: Kiss Lajos, Papp László. Budapest, 1967-1976.
Tezcan, Mehmet 2010. Tamga - gosudarstvennyj simvol i poslina v Zoloto] Orde
i naslednyh hanstvah. Srednevekovye tjurko-tatarskie gosudarstva. Sbornik statej 2,
Kazan'. 70-81.
TGNN/Akramov = Tavarih-i Guzida-yi Nusrat-name. Issledovanie, kriticeskij tekst annotiro-
vannoe oglavlenie i tablitsa svodnyh oglavlenij A. M. Akramova. Taskent, 1967.
TGNN/MIKH = Tavarih-i Guzida-yi Nusrat-name. In: Ibragimov, Sapar K.-Mingulov,
Nadzib N. et al. (sóst.) Materialy po istorii kazahskih hanstv XV-XVIII vekov. Alma-
Ata, 1969. 9-43.
Thackston 1993 = BN/Thackston
Thackston 1998-1999 = RD/Thackston
Thompson, Stith 1993. Origin of Mental and Moral Characteristics. Motif-Index of Folk-Litera-
ture. Volume 6.1: A Classification of Narrative Elements in Folk Tales, Ballads, Myths,
Fables, Mediaeval Romances, Exempla, Fabliaux, Jest-Books, and Local Legends by
Stith Thompson. URL: https://de.wikipedia.org/wiki/Aame-Thompson-Index
Tizengauzen, Vladimir G. 1884. Sbornik materialov otnosjascihsja k istorii Zolotoj Ordy. I.
Sanktpeterburg.
301
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Tizengauzen, Vladimir G. 1941. Sbornik materialov otnosjascihsja k istorii Zolotoj Ordy.
II. Moskva-Leningrad.
TMEN = Doerfer, Gerhard 1963-1967. Türkische und mongolische Elemente im Neuper-
sischen unter besonderer Berücksichtigung neupersischer Geschichtsquellen, vor allem der
Mongolén- und Timur idenzeit. (Vol. 1: 1963, Vol. 2: 1965, Vol. 3: 1967) Wiesbaden.
Toderini, Giovanni Battista 1790. Literatür der Türken. Vol. 2. Königsberg. URL:
https://books.google.hu/books?id=sslbAAAAcAAJ pg=PA49 lpg=PA49 d-
q=bizawi+kazi source=bl ots=U0qsweiZwQ sig=91oedJpJQABjJ8b9N-
SrNe3XOV4E hl=en sa=X ei-vO-cVZ67Gou6sQGitZHQDg ved=OCBUQ6A-
EwAA#v=onepage q=bizawi%20kazi f=false
Togan, İsenbike 1998. Flexibility and Limitation in Steppe Formations: The Kerait Khanate
and Chinggis Khan. Leiden.
Togan 1939 = Ibn Fadlàn/Togan
Togan, Zeki Velidi 1955. Das ôzbekische Epos Chan-name. Central Asiatic Journal 1,
144-156.
Togan, Zeki Velidi 1959-1960. Kazan hanlığında islam türk kültürü. İslam Tetkikleri
Enstitüsü Dergisi 3. Sayı 3-4, 179-204.
Togan, Zeki Velidi 1962. The Composition of the History of the Mongols by Rashıd
al-Dîn. Central Asiatic Journal 7, 60-72.
Togan, Zeki Velidi 19822. Oğuz Destan։. Reşîdeddîn Oğuz-nâme'si. Tercüme ve tahlil.
İstanbul. URL: http://aton.ttu.edu/pdf/Oguz_Destani_Part_l.pdf
Togan, Zeki Velidi 2003. Başkurtların Tarihi. Ankara.
Tott/Tóth 2008 = François Baron de Tott (Tóth Ferenc báró) emlékiratai a törökökről és
a tatárokról. A fordítói munkaközösséget vezette, a bevezető tanulmányt írta, a
kötetet szerkesztette: Dr. Tóth Ferenc. Tudományos jegyzetekkel ellátta: Dr. Ivanics
Mária. Szombathely, 2008.
TR/Ross = Ross, Edward D. 1895. The Tarikh-i Rashidi by Muhammad Haydar Dughlàt.
London.
TR/Thackston = Mirza Haydar Dughlat's Tarikh-i Rashidi. A History of the Khans of
Mogulistan. (Sources of Oriental Languages and Literatures 37. Central Asien
Sources III.) English Translation Annotation by W. M. Thackston. Cambridge,
Mass., 1996.
Trencsényi-Waldapfel Imre 1959. Danaé mítosza keleten és nyugaton. In:
Trencsényi-Waldapfel Imre (szerk.) Vallástörténeti tanulmányok. Budapest. 167-205.
Trepavlov, Vadim V. 1991. Sopravitel·stvo v Mongol'skoj imperii XIII. v. Archívum
Eurasiae Medii Aevi 7 [1987-1991], 249-278.
Trepavlov, Vadim V. 1993. Gosudarstvennyj stroj Mongol'skoj imperii XIII v. Moskva.
Trepavlov, Vadim V. 1993a. Nuradiny Nogajskoj Ordy. In: Sergej G. Agadzanov et al.
(eds.) Istoriko-geogaficeskie aspekty razvitija Nogajskoj Ordy. Mahackala. 43-61.
Trepavlov, Vadim V. 1993b. Status „Belogo carja." Moskva i tatarskie hanstva v XV-XVI.
vu. In: Panarin, Sergej A. (ed.) Rossi ja i Vos tok. Problemy vzaimodejstvija. Moskva,
302-311.
Trepavlov, Vadim V. 1994. Rossija i kocevye stepy: Probléma vostocnyh zaimstvovanij
v rossijskoj gosudarstvennosti. Vostok (1994) 2, 49-62.
302
BIBLIOGRÁFIA
Trepavlov, Vadim V. 1996. A chief and a priest: temporal and spiritual substances in
nomadic sociality. International Journal of Central Asian Studies 1, 97-125.
Trepavlov, Vadim V. 1997. Mangut-Mangyt-Nogaj: transformacija etnosa i ego imeni.
In: Mansur H. Hasanov-Èdhjam R. Tenišev-Mirfatih Z. Zakiev (eds.) Jazyki, duhov-
naja kul'tura i istoríja tjurkov. Tradicii i sovremennost'. Trudy meždunarodnoj konferencii
v 3֊h tomah. ijun'9-13, 1992, g. Kazan'. Tom 3. Kazan'. 25-27.
Trepavlov, Vadim V. 1997-1998. Tajbuga: "Na Mangitskom jurte tretij gosudar'."
Tatarka 1, Kazan'. 96-107.
Trepavlov, Vadim V. 2000. Bij Mangy tov, korono vannyj chief: voždestva v istorii
pozdnesrednevekovyh nomadov zapadnoj Evrazii. In: Nikolaj N. Kradin-Andrej
V. Korotaev-Dmitrij M. Bondarenko-Valerij A. Lyn-ši. (eds.) Al'ternativnye puti k
civilizacii. Moskva. 356-367.
Trepavlov, Vadim V. 2001. Istorija Nogajsko] Ordy. Moskva.
Trepavlov, Vadim V. 2002. Sarajčuk: pererprava, nekropol', stolica, razvaliny.
Tjurkologičeskij Sbornik 2001 [2002]. Zolotaja Orda i ee nasledie. 225-244.
Trepavlov, Vadim V. 2005. Malaja Nogajskaja Orda. Očerk istorii. Tjurkologičeskij
Sbornik 2003-2004 [2005]. 273-311.
Trepavlov, Vadim V. 2006. „Vaša vysokaja Porta". Rossijskaja gosudarstvennosT v
sisteme tradicionnyh predstavlenij o monarhil u narodov Evrazii XV-XVIII vv.
Vostok (2006) 1, 26-41.
Trepavlov, Vadim V. 2006a. Obraz russkogo belogo carja v kuTture narodov Evrazii.
In: Il'ja V. Zajcev-Svetlana Oreškova (eds.) Turcica et ottomanica. Sbornik statej v cest'
70-letija M. S. Mejera. Moskva. 71-91.
Trepavlov, Vadim V. 2007. „Belyj Car". Obraz monarha i predstavlenij a o poddanstve u
narodov Rossii XV-XVIIL w. Moskva.
Trepavlov, Vadim V. 2010. BoTšaja Orda - Taht eli. Tula.
Trepavlov, Vadim V. 2012. Sibirskij Jurt posle Ermaka. Kučum i Kučumoviči v borbe za
revanš. Moskva.
Trepavlov, Vadim V. 2014. Beklerbek v strukture mongoTskoj i tjurkskoj gosudarst-
vennosti. Zolotoordynskoe Obozrenie 2 (4), 21-34.
Tryjarski, Edward 1979. The Dog in the Turkic Area: An Ethnolinguistic Study. Central
Asiatic Journal 23, 297-319.
Tryjarski, Edward 2001. Bestattungssitten türkischer Völker auf dem Hintergrund ihrer
Glaubensvorstellungen. (Studia Eurasia 7.) Berlin.
TSG/Gökbilgin = Gökbilgin, Özalp 1973. Târih -i Şâhib Giray Han. Histoire de Sahib
Giray, khan de Crimée de 1532 à 1551. Edition critique, traduction, notes et glossaire.
Ankara.
Tumaševa, Diljara G. 1992. Slovar' dialektov sibirskih tatar. Kazan'.
U. Kőhalmi, Käthe 1970. Sibirische Parallelen zur Ethnographie der Geheimen Geschichte
der Mongolen. Louis Ligeti (ed.) Mongolian Studies. (Bibliotheca Orientalis Hungarica
XIV.) Budapest. 247-264.
U. Kőhalmi, Käthe 1971. Drei alte innerasiatische Benennungen des Waffengürtels. In:
Louis Ligeti (ed.) Studia Turcica. (Bibliotheca Orientalis Hungarica 17.) Budapest.
267-279.
303
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
U. Kőhalmi, K. 1987. Synkretismus im Staatskult der frühen Dschingisiden. In: Wal-
ther Heissig-Hans-Joachim Klimkeit (eds.) Synkretizmus in den Religionen Zentral-
asiens. Ergebnisse eines Kolloquiums vom 24. 5. bis 26. 5. 1983 in St. Augustin bei
Bonn. Wiesbaden. 136-158.
U. Kőhalmi, Käthe 1999. Die Mythologie der Mandschu-Tungusischen Völker. In:
Band 7. Teil 1. Götter und Mythen in Zentralasien und Nordeurasien. Stuttgart. 1-170.
U. Kőhalmi, Käthe 2003. Übereinstimmungen in der Tradition der Khitan und der
Mongolen. In: Alice Sárközi-Attila Rákos (eds.) Altaica Budapestinensia MMIL Pro-
ceedings of the 45th Permanent International Altaistic Conference, Budapest, Hungary,
June 23-28, 2002. Budapest. 368-374.
U. Kőhalmi, Käthe 2008. Mythologie und religiöse Einflüsse in den mongolischen und
tibetischen Geser-Epos-Versionen. Acta Orientalin Academiae Scientiarum Hungaricae
61, 431-465.
‘Uman/Lech = Lech, Klaus 1968. Das Mongolische Weltreich. Al-'UmarV$ Darstellung
der mongolischen Reiche in seinem Werk Masalık al-absär fi mamälik al-amşâr. Mit Para-
phrase und Kommentar herausgegeben von Klaus Lech. (Asiatische Forschungen
22.) Wiesbaden.
Usmanov, Mirkasym A. 1972. Tatarskie istoriceskie istocniki XVII-XVIII vv. Kazan'.
Usmanov, Mirkasym A. 1979. Zalovannye akty Dzocieva Ulusa XIV-XVI vv. Kazan'.
Usmanov, Mirkasym A. 1990. O tragedii eposa i tragedijah ljudskih. In: Semen Lipkin
(transl.) Idegej. Tatarskij narodnij epos. Kazan'. 247 - 254.
Usmanov, Mirkasym A. 1996. Documents of Russian-Eastern Correspondence in Tur-
kic Languages and their Significance in the Science of Sources. International Journal
of Central Asian Studies 1, 21-43.
Usmanov, Mirkasym A. 1998. Y eut֊il un Khan de Kazan nőmmé Ali? Turcica 30,
279-285.
Usmanov, Mirkasym A. 2000. The Golden Horde: Its Origins and Legacy. Sokrovisca
Zolotoj Ordy. Katalog vystavki. Sankt-Peterburg. 47-53.
Ustjugov, Nikolaj V. 1958. O haraktere baskirskih vosstanij XVII-pervoj poloviny
XVIII w. In: Nikolaj V. Ustjugov-RaiT G. Kuzeev (eds.) Materialy naucnoj sessii
poovjasennoj 400-letiju prisoedinenija Baskirii k Russkomu Gosudartsvu. Ufa. 86-126.
Uzunçarşılı, Ismail H. 19885. Osmalı Tarihi. I. Cilt. Istanbul.
Vámbéry Ármin 1892. Közép-Ázsiai utazás. Budapest.
Vásáry István 1986. Az Arany Horda. Budapest.
Vásáry István 1987. Az Arany Horda kancelláriája. Budapest.
Vásáry, István 1990. „History and Legend" in Berke Khan's Conversion to Islam. In:
In: Denis Sinor (ed.) Aspects of Altaic Civilization III. Proceedings of the Thirtieth Meet-
ing of the Permanent International Altaistic Conference. Indiana University, Bloomington,
Indiana June 19-25, 1987. Bloomington. 230-252.
Vásáry, István 1995. Russian and Tatar Genealogical Sources on the Origin of the
Yusupov Family. Essays presented to Edward L. Keenan on his sixtieth birthday by
his colleagues and students. Harvard Ukrainian Studies 19. 732-746.
Vásáry István 20032. A régi Belső-Ázsia története. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 19.)
Budapest.
304
BIBLIOGRÁFIA
Vásáry, István 2005. Cumans and Tatars. Oriental Military in the Pre-Ottoman Balkans
1185-1365. Cambridge.
Vásáry István 2006. Nagy Lajos tatár hadjáratai. Studia Caroliensia (2006) 3-4, 17- 30.
Vásáry, István 2008. The Tatar Ruling Houses in Russian Genealogical Sources. Acta
Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 61, 365-372.
Vásáry, István 2009. The Beginnings of Coinage in the Blue Horde. Acta Orientalia
Academiae Scientiarum Hungaricae 62, 371-385.
Vásáry, István 2009a. The Jochid Realm: the Western Steppe and Eastern Europe. In:
Nicola Di Cosmo-Allen J. Frank-Peter B. Golden (eds.) The Cambridge History of
Inner Asia. The Chinggisid Age. Cambridge. 67-85.
Vásáry, István 2010. Battle of Kulikovo In: Clifford G. Rogers et al. (eds.) The Oxford
Encyclopedia ofMedieval Warfare and Military Technology. Vol. 2. Oxford-New York.
476-477.
Vásáry, István 2012. The Crimean Khanate and the Great Horde (1440s-1500s): A
Fight for Primacy. In: Denişe Klein (ed.) The Crimean Khanate between East and West
(15th-18th Century). Wiesbaden. 13-26.
VeTjaminov-Zemov, Vladimir V. 1863. issledovanie o kasimovskih carjah i carevicah. Tom
L Sanktpeterburg.
VeTjaminov-Zernov, Vladimir V. 1864. Issledovanie o kasimovskih carjah i carevicah. Tom
II. Sanktpeterburg.
VeTjaminov-Zernov, Vladimir V. 1866. Issledovanie o kasimovskih carjah i carevicah. Tom
III. Sanktpeterburg.
Vér Márton 2012. Információtörténeti markerek a Mongol Birodalom történetében.
Aetas (2012) 4, 144-154.
Verhovskij 1960 = RD/Verhovskij
Vemadskij, Georgij V. 1939. O sostave Velikoj Jasy Ğingis-hana. S prilozeniem glavy o Jase
iz istorii Dzuvejni V perevode V. F. Minorskogo. Bruxelles.
Wassäf/Äyafi = Äyati, ‘ Abd-al-Hamid, Tahrír-e tänh-e Wassäf. Menba։-e Tarih we Jogräfyä-e
Irán 4. Tehran, 1346/1927.
Weiler, Björn 2000. The Rex Renitens and the Medieval Ideal of Kingship, ca. 900 - ca.
1250. Viator 31, 1-42.
Wittfogel, Karl A.-Chia-sheng, Féng 1949. History of Chinese Society. Lxao (907-1125).
Philadelphia.
Wyngaert, Anastasius van den 1929. Sinica Franciscona Voi. 1. Itinera et relationes fra-
trum minorum saeculi XIII et XIV. Collegit, ad fidem codicum redegit et adnotavit P.
Anastasius van den Wyngaert O.F.M. Quaracchi-Firenze.
Yıldız, Hakkı Dursun 1981. Abbasîlerde Emirül-ümerâlığın ortaya çıkışı. İstanbul
Üniversitesi Tarih Enstitüsü Dergisi 1979-1980 [1981] 10-11,97-108.
Zajcev, ITja V. 2004. Astrahanskoe Hanstvo. Moskva.
Zajcev, Il'ja V. 2009. Krymskaja istoriograficeskaja tradicija XV-XIX vekov. Puti razvitija.
Rukopisi, teksty i istocniki. Moskva.
Zenker, Theodor J. 1866-1876. Türkisch-arabisch-persisches Handwörterbuch. Leipzig.
Zilivinskaja, Emma D. 2014. Arhitektura Zolotoj Ordy. I. KuTtovoe zodcestvo. Mosk-
va-Kazan'.
305
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Zimonyi István 1998. Constantinus Porphyrogenitus De administrando imperio
magyar fejezetének török hátteréről. In: Makk Ferenc-Tar Ibolya-Wojtilla Gyula
(eds.) Studia Varia. Tanulmányok Szádeczky-Kardoss Samu nyolcvanadik születésnapjára.
Szeged. 159-166.
Zimonyi, István 2003. Bodun und El im Frühmittelalter. Acta Orientalia Academiae Sci-
entiarum Hungaricae 56, 57-79.
Zirmunskij, Viktor M. 1974. Tjurkskij geroiceskij epos. Leningrad.
306
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
A szövegben és a mutatóban a tulajdonneveket a magyar helyesírás szabályai
szerint írtuk át. A mutatóban a kánok és fontosabb személyiségek esetében
zárójelben megadtuk a név eredeti alakját, valamint azt is, kinek a fia volt.
Rövidítések: személynév (szn.), helynév (hn.), népnév (nn.); tisztség (t.), cím
(c.); fia (b.)·
Abaka (Abaqa b. Hülegü), ilkán 78, 85, 87
Abaoji, Liao uralkodó 56, 57
Abbász, Baba Tüklesz fia 257, 258
Abbásszida Kalifatus 23
Abdulazíz, Abdurrahman Muilą fia 247
Abdulgaffár (‘Abdu'l Gaffár Q’irlmi
el-Hajj), krími történetíró 28, 29, 44, 54,
93, 96, 130,140,146, 147, 170, 249, 251
Abdulkerim (Abdul Kerim b. Seyyid
Mahmūd), asztraháni kán 126
Abdullah, Abdulazíz fia 247
Abdullah, volgai bolgár kán 154, 244, 260,
261
Abdullah (Abdullah b. Iskander),
buharai kán 60, 95, 182
Abdullah (‘Abdullah b. Özbeg), az Arany
Horda kánja 28,127, 243
Abdullatíf (‘Abdul Latif b. Ibrahim),
kazáni kán 152, 261
Abdul-Latíf, Abulhajr kazak kán fia 47
Abdurrahman Hodzsa, Baba Tüklesz fia
257, 258
Abdurrahman Muilą, Ölmesz fia 247
Abdurrasíd (‘Abdul Rašld b. Sultán
Said), mogulisztáni kán 46
Abdusszalam, Abdulazíz fia 247
Ablaj (Abilay b. Körkem Vali Sultán),
kazah kán (Orta Dzsüz) 98, 99
Abu Ayyub, muszlim szent 102
Abu Bakr, kalifa 66, 203, 256
Abu Bakr (Abü Bakr b. Miránsáh),
Timurida uralkodó 94
Abuldzsa/Buldzsa/Amuldzsa 207, 208
Abulfidá (Abül-Fidá al-Hamawi),
muszlim geográfus 248
Abulgasz szultán, Mevlúd szultán fia 257
Abulgází (Abül Gázt Bahadur b. Arab
Muhammad), hívai kán 24, 40, 43, 44,
51, 53, 94, 95, 99,117,129,132, 140,179,
206, 207, 208, 213, 214, 218, 235, 237,
238, 256, 257, 259
Abulhajr (Abül Hayr b. Devlet Sevh
Oglan), kazak kán 1. Bulgar, Bulgair
kán 32, 33, 34, 47, 95, 130,144, 145, 151,
163, 166, 209, 258
Abulhajridák 34
Abulhajr kán története (Tarih-i Abül-Hayr
Ham) 47
Abulhakk szultán, Szadak szultán fia 257
Abu Szaid (Abü Sa'id b. Öljeitü), ilkán 18,
78, 79, 119, 120, 121, 236
Ádil Giráj (‘Ádil Giráy b. Mustafa Coban
Giráy), krími kán 102
Adil mirza szn. 258
'adl 187
adó 15, 24, 27, 29, 31, 32, 35, 70, 71, 113,
116, 123, 192, 199, 261
Adzstarhán 1. Asztrahán, Ezsderhán,
Haddzsí Tarhán 160, 260
afgán 18
Agis, Sirin bey 132, 143
Ahmad (Ahmad b. Hülegü), ilkán 1.
Tegüder 79, 87, 103
Ahmed (Ahmed b. Kücük Muhammad), a
Nagy Horda kánja 132, 133,154
Ahmed Jaszaví (Hója Ahmad Yasawi),
muszlim szent 66, 248
Ahtuba 1. Ak Tűbe 259
Aj kagán szn. 210
Aj Toldi szn. 193
Ajuka (Ayuka b. Moncak), kalmük kán 35
Ajurbarvada, Kubiláj fia, Jüan mongol
nagykán 1. Bujantuk, Barbatanzi 80
Ak Idil, folyó 1. Belaja, Fehér-Volga 155,
165, 211, 244, 246, 255, 256, 259
Akkon hn. 82
308
MUTATÓ
Ak-köl, tó 217
Ak Manggit, nemzetség 114, 150,151, 256
Ak Orda 1. Fehér Horda 20, 21, 22
Akszak Temir (Aqsaq Temir b. Taragáy) 1.
Akszak Temür, Emír Temir, Mír Temir,
Tamerlan, Tamburlan, Timur Lénk 60,
61, 63, 109, 153, 160, 189, 190, 191, 197,
198, 199, 200, 204, 205, 235, 237, 238, 239,
240, 241, 242, 243, 244, 245, 246, 247, 248,
249, 250, 260
Akszak Temür 1. Akszak Temir, Emír Temir,
Mír Temir, Tamerlan, Tamburlan, Timur,
Timur Lénk 61,235
Akszaraj, Timur egyik palotájának neve 256
Ak Tűbe, a Volga folyó ága 1. Ahtuba 259
alacs/alacsafalas 171
Alacs, nemzetség 171
Alacs/Aladzs (Alac b. Yamgurci), nogáj
mirza 171
Alacsin Alav szn. 254, 255
Ala-köl, tó 21
alán nn. 1. Ász 15,19, 146,155, 176
Alango, Duym-bayan felesége 55, 106,108,
111, 131, 162, 171, 202, 209, 214, 215,
216, 217, 219, 220, 221, 222, 223, 224,
225, 226, 227
Alan-koa (Alán Quwa), Dobun-mérgén
felesége 1. Alanku 49, 50, 51, 52, 53, 54,
59, 62, 163, 167, 202, 209, 213, 214, 215
Alanku 1. Alan-koa 54
alapa 1. zalovan'e 233, 239, 240
Alatir hn. 138
Al-Bakrí Abü ( Ubaid Al-Baqri), arab
geográfus 215
Alcsin, nemzetség 151, 255
Alcsi-noyon szn. 21
Al-Duna 19, 22, 25, 117
Alekszander Nevszkij, orosz
nagyfejedelem 117
Alekszej (1. Aleksej Mihajlovic), orosz cár
97, 262
Aleppo hn. 85
Algirdas litván nagyfejedelem 27
Ali ('Ali b. Abu Tálib), a negyedik kalifa 1.
Alim Murtaza Szejjid 62, 258
Ali ('Ali b. İbrahim), kazáni kán 1. Ilhám
261
Ali (‘Ali b. Kücüm), szibériai kán 208, 209
Ali pasa 103
Alim.-beg 244, 260
A!im Murtaza Szejjid 1. Ali kalifa 258
államigazgatás 15, 26, 119
állatős 49, 55, 57, 58, 60, 103, 171, 208
Alma Ata hn. 1. Almali Ata, Almaty 259
Almalı Ata 1. Alma Ata, Almaty 259
Almalik hn. 63, 235, 236
Almaty hn. 1. Almali Ata, Alma Ata 39,259
al-Mutavakkil, I. (al-Mutawakkil
ala ’İlâh, õafar b. Muhammad),
abbásszida kalifa 119
al-Mutavakkil, III. (al-Mutawakkil
alá ։lláh at-talit, Muhammad b. Ya'qüb),
abbásszida kalifa 23
al-Rádí (Abul-Abbas Muhammad b.
öa'far al-Muqtadir), abbásszida kalifa
119
Altaj-hegység 18, 101
Altan Debter 38, 60, 202
Altan kán 1. Altun kán 55, 209
Altan urug 1. Arany-nemzetség 14, 38
Altun- beg, Abdullah kán fía 243, 244, 260,
261
Altun kán 1. Altan kán 209, 210, 215
Amet szn. L Amet Hamet, Amet-žny, Amet
Számét, Emet Hemet, Hazret-Hamet-
ata, IszaogH Amet, Számét 68, 127, 159,
186, 251, 252, 254, 255
Amet-biy 1. Amet, Amet Hamet, Amet
Számét, Emet Hemet, Hazret-Hamet-
ata, Iszaogli Amet, Számét 253
Amet Harnet szn. 1. Amet, Amet-biy, Amet
Számét, Emet Hemet, Hazret-Hamet-
ata, Iszaogli Amet, Számét 248
Amet Számét szn. 1. Amet, Amet-biy, Amet
Hamet, Emet Hemet, Hazret-Hamet-
ata, Iszaogli Amet, Számét 159,160,248,
249, 250, 251
309
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
amir al-ulüs 118, 120, 123, 125, 149
amir al-umarâ 119, 120
Amir Boladzsi Duglát szn. 122
Amir Csoban/Csupan, (Ğübân/Ğuban)
Ulusz Emir 1. Csoban, Dzsuban 79,
119, 120, 121, 126
Amir Szevincs szn. 79, 121
Amu-darja, folyó 15, 18, 19, 34, 234
Amuldzsa kán 207
Amur, folyó 13
Anbarchi, ilhanida 79
Ankara hn. 31, 94, 105, 241
Antiochia hn. 257
Anusa (Anusa b. Abul Gáz! Bahadur),
hívai szultán 44
Apafi Mihály, erdélyi fejedelem 103
Apardi, nemzetség 149
Ár, nemzetség (ári) 166
arab 9, 11, 12, 22, 23, 25, 28, 34, 37, 38, 40,
41, 42, 43, 44, 45, 46, 51, 64, 69, 84, 85,
96, 101, 118, 123,124, 125, 126, 128, 129,
138,139,141,155,157,158,165,169.170,
171, 181, 182, 185, 201, 204, 205, 207,
208, 213, 214, 216, 217, 218, 229, 231,
243, 247, 248, 260
Araksz, folyó 18
Aral-tó 15, 19, 145, 165, 177, 201
Arany Horda 9, 10, 11, 19, 20, 21, 23, 24,
25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 37, 38,
39, 40, 43, 44, 45, 47, 51, 58, 59, 60, 65,
66, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 79, 91, 92,
93, 94, 95, 101, 102, 104, 107, 109, 113,
114, 116, 117, 118, 121, 123, 124, 125,
126, 128, 129, 130, 135, 136, 138, 139,
140, 141, 143, 144, 145, 146, 147, 150,
151, 153, 154, 155, 156, 157, 158, 161,
163, 165, 166, 167, 170, 176, 181, 182,
183, 185, 187, 192, 193, 201, 203, 208,
209, 217, 218, 231, 232, 233, 234, 243,
251, 257, 258, 259, 260, 261
Arany-nemzetség 1. Altan urug 14,15, 32,
38, 61, 77, 139, 141, 143, 238
Argin/Argun, nemzetség 141, 142, 146,
147, 150, 151, 152, 153, 191
Argun, folyó 13
Argun (Argün b. Abaqa), Hülegida
herceg, majd ilkán 79, 103
Argun Aka szn. 83
Argun Cses-bég, szn. 96
Árig Böke (Árig Böke b. Toluy), mongol
kán 18, 87, 101
arkar 171
Arlat, nemzetség 149
Árpád-ház 179, 211
As Bazari hn. 1. Iaşi, Jászvásár 192
Ascelin, pápai követ 82, 83
Arszlán (Arslăn b. ‘ Ali), kaszimovi kán 209
Ász, nemzetség 1. alán 15, 19, 146
Aszenek, Barin bey 142
Asztrahán 1. Adzstarhán, Ezsderhán,
Haddzsí Tarhán 27, 30, 32, 34, 68, 69,
70, 71, 91, 97, 129, 134, 160, 169, 203,
243, 250, 255, 256, 259
Asztraháni Kánság 32, 35, 36, 130, 152,
160, 207
Atlak, Tok Muhammed fia 247
Augustus, császár 71
Azak hn. 1. Azov, Tana 22, 24, 138
dzâăhă 160, 244
Azerbajdzsán 15, 18, 26, 27, 30, 121, 124
Azov hn. 1. Azak, Tana 24, 30, 138, 263
baatur c. 14
Baba, Sirin bey 142
Baba Sasti, muszlim szent 1. Baba Tüklesz,
Baba Tüklesz-Ata, Baba Tükli, Hodzsa
Ahmed 66
Baba Tüklesz 1. Baba Sasti, Baba Tüklesz-
Ata, Baba Tükli, Hodzsa Ahmed 66, 67
Baba Tüklesz, Dzseláleddín szultán fia
257
Baba Tüklesz-Ata 1. Baba Sasti, Baba
Tüklesz, Baba Tükli, Hodzsa Ahmed
258, 259
Baba Tükli L Baba Sasti, Baba Tüklesz,
Baba Tüklesz-Ata, Hodzsa Ahmed 66
Bábur (Zahlr ad-Dín Muhammad Bábur),
mogul kán 41, 84, 171, 236
Bábur-náme 41
310
MUTATÓ
Bab-ül Ebvab 1. Derbent, derbenti kapu 198
Bacsman, kán 1. Baszman, Pacsman 16,
166, 259
Badzsir Tok-buga szn.124, 125, 127
Bagdad hn. 23, 119, 121
Bahrin, nemzetség 1. Barin 127, 146
BajaÜ szn. 208
Bajalik szn. 1. Maalik 217
Bajalin szn. 1. Bálim szultán. Bálin, Jalin 217
Bajalun-hatün szn. 1. Kelin-Bajalun 124
Bajaut, nemzetség 217
Bajbarsz (al-Malik az-Záhir Rukn ad-Dín
Baibars), mameluk szultán 23
Bajdzsu-noyon szn. 83
Bajezid, I. (Báyezíd b. Murád), oszmán
szultán 31, 94, 105, 241
Bajezid, II. (Báyezíd b. Mehmed), oszmán
szultán 109
Bajir-hegy 1. Jajir-hegy 216
Bajkál-tó 184
Bajku szn. 1. Majki-frzi/, Tabin Majki-frzy,
Ujsin Majki-frn/ 163
Bajorország 94
Baki-bey 143
Bakir kán szn. 207
baklan bak 1.1. beglerbég, begleri bég 119,
120, 128, 144
Bakuj Dib kán/Dib Jakuj kán szn. 207
Balaszagúní, Júszuf Hássz Hádzsib szn.
181
Balh hn. 18, 46
Balhas-tó 16, 18
Bálim szultán 1. Bajalin, Balin, Jalin 217
Balin szn. 1. Bajalin, Bálim szultán, Jalin 217
Balkán 17, 27, 32
Balkanüt szn. 51
balszámy 18, 19, 20, 21, 22, 24, 27, 28, 32,
33, 34, 35, 36, 47, 62, 65, 66, 70, 93, 112,
115, 117, 127, 129, 130, 132, 133, 134,
136, 140, 141, 144, 151, 153, 168, 217,
243, 257, 258
Balticsak, arany hordái beglerbég 66
baradzs/baracs 158
Baradzs, nemzetség 158, 159, 160, 161,
171,197, 244, 245, 260
Baradzs, sárkánykígyó 158, 171, 244
bárok 32
Barak (Baraq b. Qoyrijaq), az Arany
Horda kánja 170, 259
Barbatanzi 1. Ajurbarvada, Bujantuk 80
Barin, nemzetség 1. Bahrin 96, 140, 141,
142, 143,146,147, 151, 152, 191
Barkudzsin-koa szn. 215
Bariasz, nemzetség 1. Barulasz 18, 61, 63,
122,149,150,156,171, 237
Barszula, nemzetség I. Barszuli 158
Barszuli, nemzetség 1. Barszula 158
Bartak szn. 209
Barulasz, nemzetség 1. Bariasz 148, 149
baskír 1. baskird 34, 35, 36, 39, 72, 73, 104,
115, 132, 136, 141, 145, 155, 157, 158,
159, 160, 163, 164, 165, 166, 169, 171,
175, 176, 177, 178, 201, 202, 203, 211,
214, 215, 221, 225, 230, 234, 246, 247,
248, 249, 258, 259, 261, 262, 263
Baskír-hegyek 234
baskird 1. baskír 138
bas qaraci 141
Baszman, kán 1. Bacsman, Pacsman 259
basqaq 1. daruga 113
Bászra hn. 119
Báthori István, lengyel király 233
Batu (Batu b. Joci), mongol kán l. Szajin
kán 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 28, 74,
77, 100, 108, 110, 117, 124, 144, 145,
146, 147, 156, 164, 169, 170, 178, 192,
208, 235
Batu-ág 21, 27, 28, 107, 117, 118, 128, 150,
251
Batuidák 28, 243
Batu ulusza 1. Ulusz Batu 19, 20, 21, 22,
24, 150
baw 230, 249
bayriel 145, 146, 147, 150
Bazargan, Tekenes fia 247
Beauvais, Vincent de, francia történetíró 82
Bebes, Dzsanti fia 246
311
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Bég-biy 163
Bég mirza szn. 258
begim 84, 254
beglerbég t. 1. baklarl bak, begleri bég 27,
28, 29, 30, 32, 33, 65, 66, 119, 127, 128,
129, 130, 131, 132, 133, 141, 144, 170,
203, 226, 228, 251
begleri bég 1. bakiári bak, beglerbég 119,
120, 128
Bekter szn. 109
Béla, IV., magyar király 16, 17, 100
Belaja, folyó 1. Ak Idil, Fehér-Volga 155,
165, 211, 244, 246, 255
Belgünütej szn. 49, 214
Belgü-taj szn. 162, 195, 214, 215, 216, 217,
219
Belgütej szn. 109, 214
Belső-Mongólia 18
Beltir, törzs 110
Benedictus Polonus, misszionárius 81,
82, 84
Bércéi hn. 158
Berdibeg (Berdibeg b. Jánibek), az Arany
Horda kánja 25, 27, 28, 68, 93, 101, 126,
135, 209, 251, 252, 253, 254, 255, 259
Berke (Berke b. Joci), mongol kán 1. Burtak
16, 18, 22, 23, 24, 26, 77, 107, 110, 117,
169, 185, 209, 260
Berkecsar, Dzsocsi fia 77
Berlin 204
Bij Szulu szn. 127, 251
Bilbarsz, kazah szultán 34
Bilge kagán 81
bűig 14, 185, 219
Biljar hn. 1. Bulár 244
biy/bey c. 11, 32, 34, 35, 97, 98, 115, 128,
133, 135, 144, 154, 159, 160, 162, 169,
199, 237, 251
Bizánc(i Birodalom) 23, 24, 165, 207
Bizáví, kádi 54
Boái (Boái b. Joci) szn. 25
Bocskin-csalcsi szn. 1. Bukatu-szaldzsi 54
Bodoncsar (Bodondzsar) szn. 1. Bodoncsar-
mungkak, Bozondzsar, Budendzsii-monag,
Büdhungar, Buzancsar, Buzuncsar 49, 50,
53,54,55,57,58,62,106,154,163,187,202,
215,217,219,220,221,222,223,228
Bodoncsar-fia Kijat 154,162,163, 179,213,
230, 232
Bodoncsar-mungkak 1. Bodoncsar, Bozon-
dzsar, Budendzsir-motttfg, Büdhungar,
Buzancsar, Buzuncsar 49, 163
Bokum-Katagun szn. 1. Buku-kadagi,
Buku-katagi 54
Boorcsi-noyon szn. 230
Boradzs158
bor cigin 51
Bordzan, nemzetség 1. Bördzsan, Börjen,
Burdzsán, Burzján, Bürzjen 258
Bordzsigin, Dzsingisz kán nemzetsége
13, 50, 51, 211
Borisz Godunov (Boris Fjodorovic Godu-
nov), régens 43, 95, 96,110, 187
Borj-uri/Borc-uli՜, nemzetség 158
Borkit, nemzetség 1. Borki táj, Burkut 151,
155, 167, 168, 176, 177
Borkitaj, nemzetség 1. Borki, Burkut 166
Borkit-biy 165, 231, 233
Boszporusz 23
Bozok, törzszsövetség 62
Bozondzsar 1. Bodoncsar, Bodoncsar-
mungkak, Büdhungar, Budendzsir-
monag, Buzancsar, Buzuncsar 54
Boz Orda 1. Szürke Horda 22, 169
bödana 122
Bödene-taj szn. 162, 195, 214, 215, 216,
217, 219
Bögünütej szn. 214
Böjrek, nemzetség 145,146, 150,151
Bölek Szejjid szn. 96
Bördzsan, nemzetség 1. Bordzan, Börjen,
Burdzsán, Burzján, Bürzjen 165
Börjen, nemzetség 1. Bordzan, Bördzsan,
Burdzsán, Burzján, Bürzjen 165
börte cino 49, 60
Börte Csino szn. 60
Börte, Dzsingisz kán főfelesége 14, 16,
137, 154, 156, 162, 208, 228
312
MUTATÓ
Bőrte-qucin szn. 196, 197, 206, 228, 229
Broniewski, Martin lengyel követ 233
Budendzsir-raojífíg 1. Bodoncsar, Bodoncsar-
mungkak, Bozondzsar, Büdhungar,
Buzancsar, Buzuncsar 54
Büdhungar 1. Bodoncsar, Bodoncsar-
mungkak, Bozondzsar, Budendzsir-
monag, Buzancsar, Buzuncsar 52
Búg, folyó 25
Bug(a)ra kán 1. Hárún Búgra kán, Tavgacs
Búgra 181, 208, 259
Buhara hn. 15,18, 24, 34, 35, 38, 46, 47, 73,
95, 98,105,133, 248, 250, 258
Buharai Kánság 34, 151, 209
Buhárí (Háfiz-i Taniś bin Mír Muhammad
al-Buhári), történetíró 95, 182
Bujantuk 1. Ajurbarvada, Barbatanzi 80
Bukatu-Szaldzsi (Büsun Sálgi) szn. I.
Bocskin-csö/csí 49, 167, 215
Buku, ujgur kagán 173
Buku-kadagi (Büqun Qütághí) szn. 1.
B okum-Katagun, Buku-katagi 49, 215
Buku-katagi 1. Bokum-Katagun, Buku-
kadagi 223
Bukun-kataki 1. Bokum-Katagun, Buku-
kadagi, Buku-katagi 53
Bukunüt szn. 51
Bulár hn. 1. Biljar 158,160,197,244,246, 247
Bulár, folyó 158, 244
Bular kán 260
bulga irgen 157
Bulgair kán 1. Abulhajr b. Devlet sejh,
Bułgar 258
Bulgaq 28, 127,141
Bulgár hn. 24, 138, 153, 158, 243, 244, 260
Bułgar kán 1. Abulhajr b. Devlet sejh,
Bulgair 258
Burdzsán, nemzetség 1. Bordźan, Bördzsan,
Börjen, Burzján, Bürzjen 115, 155, 158,
164,165, 167,168,175,177, 215
Burdzsán-fríy 162, 165, 225, 231, 233, 234
Burhán (Seyyid Burhán b. Arslán/Vasilij
Arslanovic), kaszimovi kán 1. Szejjid
Burhán 203, 209
burját(ok) 16, 67
Burkan-kaldun hegy 107, 161
Burkut, nemzetség 1. Borkit, Borkitaj 166
Burtak 1. Berke 208, 209
Burtak-íny 161, 224
Burudzs, nemzetség 158, 165
Burzján, nemzetség L Bordžan, Bördzsan,
Börjen, Burdzsán, Bürzjen 115, 158,
159, 165
Buzancsar 1. Bodoncsar, Bodoncsar-
mungkak, Bozondzsar, Budendzsir-
monag, Büdhungar, Buzuncsar 163
Buzuncsar 1. Bodoncsar, Bodoncsar-
mungkak, Bozondzsar, Budendzsir-
monag, Büdhungar, Buzancsar 163
Bürzjen, nemzetség 1. Bordžan, Bördzsan,
Börjen, Burdzsán, Burzján 158
čakravartin 58
ęamliyayla hn. 1. Lampron 83
cár 25, 35, 43, 70, 71, 72, 73, 95, 96, 97, 110,
143,169, 187, 189, 220, 233, 237, 259
Chaghatai 1. Csagatáj 77
Chao-Hung szn. 75, 184
chiefdom L voždestvo 114
cinggis 14
čingiz, cingiz 221
čingsang 60, 148
cintan 176
Ciprus 82, 84
Clavijo, Ruy Gonzales spanyol követ 237
csagan 175
csagan (čagan) kán 71, 259
Csagatáj (Jaday b. Jingiz), mongol kán,
Dzsingisz kán fia 1. Chaghatai 14, 16,
18,21, 61, 63,77,108,148,190,198, 229,
232, 234, 235, 236, 237, 239, 240, 241
Csagatajidák 46, 235
Csagatáj Ulusz 18, 29, 51, 61, 91, 92, 101,
121,122,123,145,149,153,234,235,236
Csalcsut, nemzetség 1. Szaldzsiut, Szaljut/
Szaljugut 54
Csalpak (Ajbek/Ilban/Ilbak), kán 260
Csaudzsin, Kajdu kán fia 167
Cseke (Čeke b. Nogay) szn. 25, 118
313
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Csendes-óceán 18
cserkesz 19, 68, 124, 142, 252
Cserkesz bég szn. 69
Csermisen, folyó 1. Cseremsán 258
Csidur Arisztav szn. 1. Sidor Aristov 263
Csimgi-Tura (Tjumen) hn. 1. Tara 33, 166
Csin-dinasztia 17, 209
Csingildi hn. 248
Csoban 1. Amír Csoban, Dzsuban 120,121
Csoban 1. Kaltali Csoban 261
Csou-dinasztia 89
Csu, folyó 22
csuia (cula) 174
Csulim, folyó 259
csuvas(ok) 175, 176, 177
dalmáciai 17
Damaszkusz hn. 1. Sám 30, 63, 67, 90,
251, 257
Darlikin, nemzetség 52
duruğa 1. basqaq 113
Dávid király 193
Dede Qorqut 207, 241, 249
Dej-szecsen, szn. 179
Dél-Kína 1. Szín 92
Dél-Mongólia 184
Délnyugat-Szibéria 35
Dél-orosz-síkság 19
Dél-Szibéria 174, 201, 202
deng 141
Dengiz kán, Oguz kagán fia 38,180
Derbent hn. 1. Bab-ül Ebváb, derbenti kapu
15, 18, 22, 23, 198, 237
derbenti kapu 1. Bab-ül Ebvâb, Derbent 26
Dervis, az Arany Horda kánja 130
Dest-i Kipcsak (Dest-i Q'ipcaq) 1. Kipcsak
Puszta 19, 20, 23, 92, 121, 138, 139, 238
Dest-i Tatár (Dest-i Tatár) 1. Tatár Puszta
13
Devlet Giráj (Devlet Giray b. Mübarek
Giráy), krími kán 243
Dib Jakuj szn. 1. Bakuj Dib 207
díván 44, 102, 118, 119, 122, 141, 142, 146,
148
dlwán-i mái 118
Dhül-Qamain 1. Iszkender, Nagy Sándor
242
Diyár-Bakr hn. 85
Dlugosz, Jan lengyel történetíró 137
Dmitrij I., álcár 1. Kenaz Mitrij 262
Dmitrij Donszkoj, moszkvai nagyfejedelem
29
Dnyeper, folyó 19, 31, 109, 248
Dobrudzsa hn. 19, 25
Dobun-bai/an szn. 208
Dobun-mérgén szn. 49, 50, 51, 163, 208,
211, 214, 215
Don, folyó 24, 25, 30
Dörben, nemzetség 1. Dörmen 121, 167,
225
Dörmen, nemzetség 1. Dörben 146, 151,
160
Duglát, nemzetség 122, 123
Duglát Kamaraddín, mogulisztáni emír
153
Dujin-bayan szn. 54, 55, 57, 58, 106, 208,
213, 214, 215, 216, 220, 222
dü qalam 120
durd 52, 213
dü saif\20
Dusmet, nemzetség 246
Duva-szokor 211
Dzsadas-beg 197, 246
Dzsahángír (Jahángír b. Timür) szn. 137,
241
Dzsahán Sah (Muzaffar al-Din Jahán Sah
b. Yusuf ), türkmen uralkodó 38
Dzsajik, folyó 1. Jajik, Ural 257, 258, 259
Dzsalaír, nemzetség 43, 86, 96, 100, 147,
148, 149, 152, 153
Dzsamuka szn. 132, 173
Dzsanáli szn. 1. Dzsán Ali, Jenalij
Emmámét 262
Dzsán Ali 1. Dzsanáli, Jenalij Emmámét
262
Dzsánibek (Janibek b. Baraq) kazah
szultán/kán 170, 259
Dzsánibek (Janibek b. Özbeg), az Arany
Horda kánja 25, 26, 27, 28, 33, 68, 69,
314
MUTATÓ
101, 121, 125, 126, 127, 135, 146, 150,
156, 165, 186, 209, 251, 252, 254, 255,
256, 259
Dzsánike Szulu szn. 251
Dzsanti, Pirii Muhammed fia 246
Dzsata (Jatá) 1. Mogul, Mogulisztán 92
Dzsavám á-cingsang 148
Dzsebráíl arkangyal 1. Gábriel 111, 186,
207, 221, 224, 225
Dzseláleddín (Jelál al-DTn b. Toqtami's),
az Arany Horda kánja 129
Dzseláleddín szultán. Oszmán szultán
fia 257
Dzsem, folyó 1. Emba 259
Dzsend hn. 138
Dzserge, nemzetség 100, 148
dzsingiszida 15, 17, 18, 21, 23, 25, 29, 30,
32, 33, 38, 43, 47, 48, 57, 61, 62, 65, 70,
72, 73, 78, 79, 82, 94, 97, 98, 100, 117,
118, 124, 125, 127, 129, 133, 135, 136,
139, 141, 143, 147, 152, 159, 162, 169,
171, 234, 236, 237, 238, 243, 248
Dzsingisz kán/Dzsingisz 1. Gengis,
Temüdzsin 9, 13, 14, 15, 16, 17, 18,
19, 21, 22, 24, 38, 46, 48, 49, 50, 51, 52,
53, 54, 55, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 64, 65,
66, 69, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 84, 85,
86, 87, 91, 103, 104, 105, 106, 107, 108,
109, 111, 116, 122, 130, 131, 132, 135,
137, 148, 154, 156, 161, 162, 163, 166,
167, 168, 169, 171, 173, 175, 176, 178,
179, 180, 183, 184, 186, 188, 189, 190,
192, 193, 196, 197, 198, 199, 201, 202,
204, 205, 206, 207, 208, 209, 211, 213,
214, 217, 219, 221, 222, 223, 224, 225,
226, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 233,
234, 235
Dzsingisz-náme passim
Dzsingisz-történet passim
Dzsir Kutlu b. Isza-bég szn. 127
Dzsocsi (JociA'oci/Yöci/Tusi), mongol
kán, Dzsingisz kán fia 1. Tusi 14, 15,
16, 19, 21, 22, 25, 28, 77, 78, 109, 117,
148, 156, 163, 208, 209, 210, 217, 229,
232, 234, 259, 260
dzsocsidák 23, 28, 46, 117, 123, 124, 125,
129, 145, 203
Dzsocsi Ulusz 1. Orda 19, 20, 22, 51, 145,
150, 153, 157
Dzsormati, nemzetség 155, 165, 167, 168,
176, 177, 211
Dzsormati-fríi/ 159, 162, 165, 225, 231, 233
Dzsuban 1. Amír Csoban, Csoban 119
Dzsulman hn. 138
Dzsungária 35, 36
Dzsuvajní (Alá ad֊DTn Ata-Malik Juwaini),
perzsa történetíró 77, 78, 79, 81, 85, 92,
99, 100, 101,172,198, 235
dzsürdzsi(k) 17, 209
Edhem, Dzseláleddín szultán fia 257
Edige (Edige b. Balfiéaq), arany hordái
bég 26, 30, 32, 33, 43, 65, 66, 129, 130,
133, 136, 138, 144, 158, 170, 203, 205,
248, 256
Edige, Kutlu Kija fia 66, 67, 69, 257, 258
Edige-biy (Edigü, Jedigej, Idígi, Idiku) 32,
94, 136, 251, 256, 257, 258
Egyiptom 1. Miszir, Sziszir 23, 26, 27, 198,
241, 257
Éjszaki-tenger 211
el 147, 157, 194, 218
Elbaszar (Elbasarb. Toqta) szn. 1. Ilbaszmis
124
Elcsili, nemzetség 151
Eldzsigidej szn. 83, 85
el irgen 157
el kün 157, 168, 219, 230, 238
ellátmány 1. zalovan'e 34, 35, 97,199, 233,
234, 239, 240
El Muhammed, Ihszán fia 247
Emba, folyó 1. Dzsem 32, 133, 259
Emet Hemet 1. Amet, Amet-biy, Amet
Hamet, Amet Számét, Hazret-Hamet-
ata, Iszaogli Amet, Számét 159,160, 248
emír c. 14, 29, 61, 62, 63, 79, 91, 93, 98, 99,
100, 107, 118, 119, 120, 121, 122, 123,
315
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
124, 128, 129, 139, 142, 144, 148, 149,
153, 163, 164, 190, 238, 251, 256
Emír Temir 1. Akszak Temir, Akszak Temür,
Emír Temir, Mír Temir, Tamerlan,
Tamburlan, Timur, Timur Lénk 238
erdei tatárok 184
Erdély 17, 25, 103
Erzsébet I., angol királynő 72
Esán Dawlat Begim szn. 84
Eski Kirim hn. i. Krím, Solhat, Staryj
Krym 24, 139
észak-afganisztáni 34, 46
Északi-dinasztia 87
Észak-India 235
Észak-Kaukázus 22, 32
Észak-Kína 1. Hatá, Kataj 13,15, 87, 89,92,
166, 209, 216
Eszki Kazan hn. 260
Etil, folyó 1. Idei, Idil, Itil, Volga 19
etnonim 13, 138, 162, 165, 166, 167, 260
Eufrátesz, folyó 18
Európa 13, 26, 63, 92
Evez (Ovuz/Avaz) 1. Oguz 207, 208
Evlia Cselebi szn. 102, 103, 134
exogámia 156
Ezer Tegzes Ordacs szn. 1. Ming Szadakli,
Ordacs-biy 163, 164, 230, 233
Ézsaiás, próíéta 88
Ezsderhán 1. Adzstarhán, Asztrahán,
Haddzsí Tarhán 138,160
farmán 120
Fársz, tartomány 79
Fedor kán (III. Fjodor Alekseevic) orosz
cár 262
Fehér Horda 1. Ak Orda 20, 21, 27, 28, 31,
150, 168
fehér tatárok 184
Fehér-Volga, folyó 1. Ak Idil, Belaja 255
fekete tatárok 184
Fekete-tenger 24, 26, 35, 166
Feodoszija hn. 1. Kaffa 24
Ferganai-medence 164
finnugor 16, 175, 176
Firdauszí (Abü T-Qasim Firdausí), perzsa
költő 47
Földközi-tenger 209
Fregoso, Battista, genovai dózse 63, 64
frengi 234
futa 107, 223
Gábriel arkangyal 1. Dzsebráíl 111, 186,
207, 221, 224, 225
Gajib Muhammed, baskír kán 263
galga 1.1. kalga 133
Gazáli (Abü Hámid Muhammad ibn
Muhammad al-Ğazâlî), arab filozófus
181
Gázán (Gázán b. Arğün), ilkán 40, 60, 78,
119, 120, 121
Gází (Ğâzı b. Edige), nogáj biy 170
Gází Giráj (Gází Giráy b. Devlet Giráy),
krími kán 96
Gejne, nemzetség 165
Gengis 1. Dzsingisz kán, Temüdzsin 85,
86, 87, 178
Genova 24
genovai 24, 26, 29, 63, 64
Georgia 85
Gijászaddín (Giyás al-DTn b. Tastemür)
szn. 143
Giráj-dinasztia 1. Kerej 53, 54, 135, 143
Góg és Magóg 237
görög 14, 19, 25, 30, 58, 157, 207, 242
Grúzia 15, 18, 83
Gübene, folyó 1. Kubna, Kubnja 161, 246
Güjük (Güyük b. Ögödey), mongol nagykán
17,18, 74, 78,81, 82, 83, 85,117,135
Gyarmat, nemzetség 165
Győzelmek-könyve 1. Záfer-náme 188, 198
Gyula szn. 133
gyula t. 133
haddzsí 160
Haddzsí Ahmed (Hajjí Ahmed b. Ahmed)
szn. 1. Hadzsika, Hozjak 133
Haddzsí Bariasz szn. 61
Haddzsí Cserkesz szn. 1. Szacsi Cserkesz
69
316
I
MUTATÓ
Haddzsí Giráj (Hajji Giráy b. Giyás
ad-Dln), krími kán 31, 48, 135, 198
Haddzsí Muhammed (Hajji Muhammed
b. Müsá), nogáj mirza 136
Haddzsí Muhammed (Hajji Muhammed
b.' All), az Arany Horda balszárnyinak
kánja 130
Haddzsí Tarhán L Adzstarhán, Asztrahán,
Ezsderhán 160, 243
Hadži Jurmati hn. 141
Hadzsika szn. 1. Haddzsí Ahmed, Hozjak
133
Hadzsim (Hajji Muhammad b. Agatay),
ürgencsi kán 95
Hajsán (Kuluk), Darmabala fia, Jüan
mongol nagykán 79, 80, 81, 100, 101,
148, 149
hakasz nn. 110, 174
kakim t. 128, 129
Halíd szultán, Hermez szultán fia 257
Halíl (Halli b. Mahmüd), kazáni kán 261
Halley üstökös 262
Hám, Noé fia 207
Hamadan hn* 121
Han Töbesi hn* 141
Hanbalik 1. Peking 18
hanevar 160
Hán-náme (Hannámé) 12, 47
Hárún Búgra kán 1. Bugara kán, Tavgacs
Búgra 208
Hatá (Hatáy) 1. Észak-Kína, Hitaj, Kataj,
Kitaj 92, 157, 198, 215
hdtib t. 61
hatün 1. katun 53, 67, 199, 215, 251
Havasalföld 27, 192
Hayton/Haytonus 1. Hethum 84, 92, 101
Hazar, terület 138
Hazret-Hamet֊ata 1. Amet, Amet-biy, Amet
Hamet, Amet Számét, Emet Hemet,
Iszaogli Amet, Számét 250
Hekím (?) kán 260
Hérát hn. 121
Herberstein, Sigismund szn. 136
Hermez szultán, Keb szultán fia 257
Hethum, kilikiai örmény herceg 1. Hayton/
Haytonus 39,84, 85, 87, 88, 89, 100, 178
Hethum I., kilikiai örmény király 85,100
Hethum II., kilikiai örmény király 84,100
Hét nemzetség 1. Yete tr'iu 115, 141, 164,
165,168, 175
A hét planéta a tatár uralkodókról szóló
hírekben (As-sab ‘as-siyyar fi ahbar-i
mulük at-tatar) 45
Hetumidák 83
Hezarfen Hüseyin efendi, oszmán törté-
netíró 135
Hindusztán 190, 234, 235, 239, 241
A hírek lényege ( Umdatül-ahbár) 44
História Tartarorum 82
Hiszamaddín Mahmúd szn. 125, 126
Hitaj 1. Eszak-Kína, Hatá, Kataj, Kitaj
151, 166
Hitaj Baba Ali~biy szn. 126, 127
hiung-nu(k) 9, 56, 105
Híva hn. 18, 34, 35, 38, 44, 73
Hívai Kánság 1. Ürgencsi Kánság 34, 42,
98, 140, 202
Hizir (Hizr b. Mangqutay), az Arany
Horda kánja 28, 101, 102, 126, 127, 217
Hizir (Hizr), próféta 245, 247
Hizir Hodzsa (Hizr Hwaja b. Tugluq
Temür), mogulisztáni kán 123
Hodzsa Ahmed 1. Baba Sasti, Baba Tüklesz,
Baba Tüklesz-Ata, Baba Tükli 66
Hodzsa Ilgar hn. 236
Hodzsa Muhammed, Muhammed fia 246
Hodzsa Szaadeddín Dzsújbárí (Hwaja
Sa ad ad-Dln Jüybárl) 95
Hohlov, Peter szn. 263
Ho-Orluk-ta/'sí, kalmük herceg 35
Horaszán hn. 121,137
Hordu 1. Orda szn. 78
Hoten hn. 198
Hozjak (Hajji Ahmed b. Ahmed) szn 1.
Haddzsí Ahmed, Hadzsika 133
Höelün, Dzsingisz kán anyja 14, 58, 228,
229
317
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPÉN
Hudábanda (Muhammad Hudabánda b.
Argün) ilkán, 1. Öldzsejtü 119, 120, 121
Hulachu 1. Hulagu, Hülegü 79
Hulagu 1. Hulachu, Hülegü 85
Husám ad-DIn b. Sarai ad-DIn al-Bulgárl
1. Muszlímí 65
Husin, nemzetség 1. Ujsin, Usin, Usun
148, 150, 163
Huszajin b. Ak-buga szn. 119
hutbe (hutbe) 60, 61, 96, 102, 105, 119, 130,
144
hülegida 18, 23, 26, 38, 103, 121
Hülegü (Hülegü b. Toluy), perzsa ilkán 1.
Hulachu, Hulagu 17, 18, 23, 24, 78, 85,
101, 110, 149, 215
Hüszejin Szúfí szn. 27
Hvárezm hn. 15, 24, 27, 29, 30, 34, 44, 91,
125, 138, 139, 259
Hvasi-freg szn. 153, 244
Iaşi hn. 1. As Bazari, Jászvásár 192
Ibak (Sayyid Ibrahim b. Mahmüdek),
szibériai kán 33, 209
Ibn Arabsáh (Ibn 'Arabsáh) szn. 39, 63,
84, 88, 90, 91, 92,100,101,129,184,187
Ibn Battúta (Ibn Battüta) szn. 101,125, 251
Ibn Dukmak (Ibn Duqmáq) szn. 124
Ibn Fadián (Ahmad ibn Fazlán) szn. 136,
158, 177, 184
Ibn Haldún (Ibn Haldün) szn. 124,125
Ibn Vali (Mahmüd ibn Vall) szn. 46, 123,
128, 146, 150
Ibn Vaszil (Ibn Wăşil) szn. 23
Ibrahim (Ibrahim b. Mahmüd), kazáni
kán 261
Ibrahim pasa 103
Idei, folyó 1. Etil, Idil, Itil, Volga 19
Idil, folyó 1. Etil, Idei, Itil, Volga 19, 246,
254, 255, 257, 258
idoneitas 48, 64
Ihszán-freg szn. 246, 247
Ikbál-bég szn. 153, 244
Iknej, Maktam fia 246
Ilbarsz (Abul Man§ür Ilbars b. Büreke),
hívai kán 34, 42
Ilbaszmis (ílbasmis b. Toqta) szn. 1.
Elbaszar 124
Ilcse kán szn. 207
Ilhám (ilham b. Ibrahim), kazáni kán 261
Ilhanida Birodalom 18, 119, 120, 121, 123,
128, 139, 140, 144, 149
ilhanidák 18, 28, 46, 50, 60, 79, 101, 108,
119, 126, 236
Ili, folyó 18, 236, 248
ilkán c. 18, 79, 84, 125, 149, 232, 236
Imámí szn. 47
Imarek, nogáj mirza 97
Imen-hegy 141, 175
ínaq 125, 126
India 46, 73, 234, 260
Indiai-óceán 18
Indirdzsi, Számán fia 247
Indus, folyó 18
Indzsír hn. 260
injü 15
Inszán-heg szn. 246
Inzer, folyó 166
Irak 124, 149
Irán 15, 16, 17, 23, 26, 34, 73, 75, 113, 121,
138, 145, 149
Irendzsin szn. 120
irgen 157
Irtis, folyó 16, 19, 21, 33, 234
Is Szultán szn. 42
Isterek (Islerek b. Din Ahmed), nogáj biy
97, 104
Isza-bég 1. Kijat Iszataj֊bég, Kijat Iszataj 68,
124, 125, 126, 127, 145
Iszaogli Amet 1. Amet, Amet-biy, Amet
Hamet, Amet Számét, Emet Hemet,
Hazret-Hamet-ata, Számét 28, 68, 69,
126, 127, 156, 205, 251, 252, 254, 256
Iszfahán hn. 18
Iszik-köl tó 18, 248
Iszkender 1. Dhül-Qamain, Nagy Sándor
237, 242
Iszker hn. 33
318
MUTATÓ
iszlám 25, 26, 27, 40, 60, 65, 66, 67, 80, 92,
95,102,103,111,118,124,135,173,181,
182, 186, 201, 247, 250, 259, 262
Iszlám Giráj, III. (Islâm Giray b. Selâmet
Giráy), krími kán 134,160
Iszlám Kija, Kazicsi fia 257
Iszmail (İsmâ'il b. Müşa), nogáj biy 34,189
Iszmail I. (Ismâ‘il b. Haydar Safaví),
perzsa sah 34, 209
Isztambul hn. 1. Konstantiniyye, Konstanti-
nápoly 23, 42, 45,162, 202, 241, 242
Itil, folyó 1. Etil, Idei, Idil, Volga 19
Iván L (Iván Danilovic Kalıta) moszkvai
fejedelem 1. Iván Kalita, Kaltali Csoban
261
Iván, III. (Iván Vasil'evic), moszkvai nagy-
fejedelem 32, 71, 193
Iván, IV. Rettenetes (Iván Vasil'evic
Groznij), orosz cár 71, 72, 164, 188,
189, 234, 261
Iván V. (Iván Alekseevic Romanov), orosz
társuralkodó cár 262
Iván Kalita 1. Iván I., Kaltali Csoban 261
Jádigár (Yadigâr b. Timür Seyh), özbeg
kán 94, 95,130, 151
Jádigár Muhammed (Yadigâr b. Qásim),
kazáni kán 261
Jáfet, Noé fia 207, 214
Jagli-bay szn. 127
Jajik, folyó 1. Dzsajik, Ural 19, 21, 22, 28,
32, 35, 117, 133, 136, 138, 139, 155, 167,
259
Jajir-hegy 1. Bajir-hegy 216
Jalin 1. Bajalin, Bálim szultán, Balin 217,
221
Jalin-frn/ szn. 131, 227
Jámbor Henrik, sziléziai herceg 16
Jamgurcsi (Yamgurca b. HajJí Giráy),
krími kalga 133
Jamgurcsi (Yámgürci b. Vaqqás), nogáj
biy 171
Jarkent hn. 138, 250
Jaroszlav (Jaroslav Jaroslavic) tveri, majd
vlagyimiri nagyfejedelem 117
jasza 1. yasa 14, 21, 92,103,143
Jaszaurí, nemzetség 149
Jasszi Karnis hn. 248
Jászvásár hn. 1. As Bazari, Iaşi 192
Jazdí (Saraf ad-Dln Ali Yazdí), perzsa
történetíró 243
Jazidzsioglu Ali (Yazijioglu ’All), oszmán
történetíró 40, 41
Jediszán 'Hét tízezred' 1. Yedisan 115
Jeke Nidün szn. 208
Jelec hn. 30, 247
Jenalij Emmámét 1. Dzsanáli, Dzsán Ali
262
Jenyiszej, folyó 15,16, 234
Jermak (Jermak Timofeevič), kozák
atamán 33
Jézus 54, 172, 212
Jiszügej 1. Jiszügej-baatur 51, 61, 179
Jiszügej-baatur, Temüdzsin apja 14, 50,
51,58, 211
Jiszün Temür, Gammala fia. Jüan mongol
nagykán 121
Jiva, Dengiz kán fia 38
jobbszámy 19,20, 21, 22, 24,27, 28, 31,32,
34, 35, 36, 62, 70, 72, 93, 112, 115, 117,
118, 127, 130, 132, 133, 134, 136, 140,
141, 151, 153, 163, 168, 230, 234, 243,
251, 258
judaizmus 19
Julduz kán, Oguz kagán fia 54, 180
Junusz (Yunus b. Üveys), mogulisztáni
kán 84
Jurmati, nemzetség 159, 160, 165, 248
Júszuf (Yūsuf b. Mūsa), nogáj biy 34, 188,
189
Júszuf Hássz Hádzsib Balaszagúní szn.
181
Júszuf Hodzsa naqib 95
Jüan-dinasztia 18, 50, 79, 104
Jüan-si 50, 259
Jürektav, hegy 263
Kába 249, 257, 258
Kabul, mongol kán 1. Kubilą 49, 50, 53,
54, 61
319
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPÉN
Kábúsz-náme 181
Kacsi, folyó 135
Kacsi Szeréji hn. 135
Kacsuli, mongol hadvezér 61
Kacsuman szn. 208
Kacsu-mergen szn. 208
Kadak szn. 124
Kádir Ali-beg, kaszimovi történetíró 43,
52, 53, 66, 96, 110, 124, 130, 138, 140,
187, 202, 203, 208, 213, 228, 257, 258
Kádir Kija, Iszlám Kija fia 257
Kaffa hn. 1. Feodoszija 22, 24, 29, 130, 138
kagán 50, 76, 77, 78, 90, 99, 116, 117, 132,
137, 157, 172, 173, 214, 259
Kagincsar szn. 55, 106, 154, 166, 187, 215,
217, 219, 220, 221, 222, 224, 228
Kagincsar-fia Ka táj szn. 154, 166, 231,
233, 244
Kagri szn. 156
Kairó hn. 23, 51, 241, 257
Kajalik hn. 248
Kajda szultán, Valid szultán fia 257
Kaji, Kök kán fia, az oszmánok őse 38
Kajszúnízáde Nidaí efendi (Qaysüní-
zádá Nida'í Efendi), krími történetíró
1. Remmál Hodzsa 42
kala 160
Kaldar-fr/y szn. 130, 131, 161, 162, 166,
175, 176, 177, 224, 226, 227, 231, 233
kalga (qalga) 1.1. galga 133, 134, 135,153
kalifa t. 23, 62, 66, 102, 119, 136, 184, 258
Kalka, folyó 16, 21, 29
Kalkasandí (Al-Qalqasandí), mameluk
hivatalnok 123, 138, 139
kalmük/kalmak 35, 36, 175, 176, 177, 214,
215, 216
Kalmük Kánság 73
Kaltali Csoban, moszkvai fejedelem 1.
Iván L, Iván Kalita, Csoban 261
Káma, folyó 19, 136, 175, 177, 243
Kamlandzsu hn. 172
Kan Muhammed, El Muhammed fia 247
Kanaj, nogáj~biy 97
Kao Huan szn. 88
kao-kü 1. tili/tielö 55, 56, 57
Karabag hn. 121
Karacsar szn. 61
karac$i֊bej c. 139, 140, 141, 142, 143, 144,
145, 148, 152, 154, 166,196
Kara Dumán szn. 208
Karagöz Mamaj szn. 193
Karahanida dinasztia 181, 203, 208
karaim 19, 216, 251
Karakalpak 1. Qaraqalbaq 132, 165, 166,
176, 260, 263
Kara kán szn. 208, 259
karakitaj 15, 166, 167
Karakitaj Birodalom 15
Kara Kojunlu, türkmen törzsszövetség 38
Karakó rum hn. 16, 22, 70, 83, 85, 100, 117
Kara Kum hn. 22
Kara Nogáj (Qara Nogay b. Sasi), az
Arany Horda kánja 28, 93, 189
Kara Sas (Qara Šaš) szn. 251
Kara-Tabin, nemzetség 132
Karaunasz, nemzetség 149
Kari-Kipsak, nemzetség 115,164
Karino hn. 166
karizma 48, 49, 58, 60, 64, 65, 103, 108,
117, 118, 172, 173, 177, 179, 180, 183,
189, 199, 200
Karluk, nemzetség 145, 146, 150, 151
Kárpátok 27
Kasimov hn. 1. Kermen, Mescerskij
Gorodec 31, 96
Kaslik 1. Szibir hn. 33
Kaszar szn. 109
Kaszim (Qasim b. Ulug Muhammed),
kaszimovi kán 31
Kaszimovi Kánság 31, 36, 37, 38, 43, 95,
140, 141, 147, 152, 153, 167, 187, 202,
203, 209
Kaszpi-tenger 15, 19, 35, 36,176, 248
Katagan szn. 54
Kataj, nemzetség 151,154,166,167,168,177
Kataj 1. Észak-Kína, Haté, Hitaj 166, 196,
216, 235
Kataj-% 154, 161, 225, 231, 233
320
MUTATÓ
Katakin, nemzetség 53, 167, 225
Katalin, II. (Jekaterina Velikaja) orosz
cámő 19, 72
kaiun 1. Hatün 156
kaucsin 1. qayucin 149
Kaucsin, nemzetség 149,150
Kaukázus 15, 18, 19, 23, 26, 35, 83, 167,
169, 176, 177, 201, 202, 237, 259
Kazah Kánság 33, 36, 47, 132, 151, 167,
170, 259
Kazah Kis Horda (Kiéi dzuz) 132
Kazah Középső Horda {Orta dzuz) 97,
98, 132
Kazah Nagy Horda (Ulu dzuz) 132
Kazahsztán 15, 39, 201, 257, 259
Kazah-sztyepp 19, 30, 35
kazak 11, 28, 33, 35,36,43, 66, 98,106,132,
144, 153, 156, 163, 165, 166, 171, 172,
176, 193, 205, 258
Kazan (Qázan b. Yasa'ur), csagatáj kán 61
Kazán hn. 34, 37, 38, 43, 71, 134, 138, 155,
164, 189, 260, 261, 263
Kazán, folyó 260
Kazáni Kánság 31, 35, 36, 37, 70, 130, 140,
141, 147, 152, 166, 167, 202, 209
kazár 90, 117, 119
Kází (Gáz! b. Uraq), kis nogáj mirza 35
Kází-íny szn. 95
Kazicsi, Tirme fia 257
Kazvín hn. 15
Keb szultán, Muhammed fia 257
Kejkovatb. Edige, nogáj mirza 35,133,136
Kék Horda 1. Kök Orda 20, 21, 22, 28,
29, 32, 93, 150, 153, 154, 162, 163, 191,
257, 260
Keldibeg (Keldibeg b. Irinbeg?), arany
hordái kán 127
Kelet-Európa 146, 2é2
keleti szláv 15, 72
Kelet-Turkesztán 13
Kelin-Bajalun L Bajalun-kahm 124
Kel Muhammed szn. 221
Kenán, Noé fia 207
Kenaz Mihajla (I. Mihail Fjodorovic
Romanov), orosz cár I. Mihajla 262
Kenaz Mitrij 1. Dmitrij álcár 262
Képes Krónika 193
Kereit, nemzetség 13, 100, 148, 150, 155,
165, 167, 168, 177
Kereit-friy 161, 165, 224, 231, 233
Kerej (Keray), kán 229, 232, 234
Kerej (Keray b. Pulád), kazah szultán,
majd kazah kán 33,170, 259
Kerej/Girej 1. Giráj dinasztia 229, 234
Kerej, Dzsingisz fia a Dzsingisz-námébán
229, 232, 234
Kermen 1. Kasimov, Mescerskij Gorodec
31, 96
Kerülen, folyó 13, 16, 71, 77, 104, 161,
223, 234
Kerülen 1. KÖrgürlen, Körgülen hn. 202
keykovat t. 34, 35, 133,134
kibitka 22, 160, 259
Kibsak 1. Kipcsak, Kipsak 151
Kija(n)/Kiy, nemzetség 13, 211
Kijan Tumaul-mérgén 211
Kijat, nemzetség 13, 49, 68, 125, 127, 150,
151, 153, 154, 155, 158, 163, 167, 168,
177, 179, 206, 211, 213, 215, 243
Kijat-My 154, 161, 225, 234
Kijat Iszataj szn. 1. Isza~beg, Kijat Iszataj-
beg 93, 124, 163
Kijat Iszataj-beg 1. lsza-beg, Kijat Iszataj
127, 144
Kijat Mamaj l.Mamaj beglerbég 127, 251
Kijev hn. 16, 27, 138
Kili Budur (Kilburun?) hn. 260
Kilidzs Arszlán, IV., rumszeldzsuk
szultán 1. Rukn-ad-Din 85
Kilikia hn. 1. Kis-Örményország 83, 84
Kína 13, 16, 18, 35, 50, 73, 113, 121, 138,
145, 198
kínai 9, 11, 12,13,16, 55, 56, 60, 74, 83, 84,
87, 88, 89, 90, 105, 116, 137, 176, 184,
192, 217, 228, 230, 245
Kínai Fal 184
321
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Kindzse (Köndzse/Kündzse/Köncsek/
Kindzá) szn. 248
Kingit, nemzetség 150
Kipcsak Kara-foy szn. 221
kipcsak 11, 15, 16, 19, 21, 38, 41, 139, 155,
163, 164, 167, 171, 173, 175, 202, 212,
231, 259
Kipcsak, nemzetség 1. Kibsak, Kipsak 115,
126, 127, 141, 142, 146, 147, 150, 151,
152, 153, 154, 155, 156, 158, 164, 166,
167, 168, 171, 173, 176, 177, 191, 221,
231, 251
Kipcsak-biy szn. 161, 162, 164, 170, 224,
230, 233
Kipcsak Puszta 1. Dest-i Kipcsak 19, 54,
92, 138, 166
Kipcsak Tukaj-biy szn. 96
Kipsak, nemzetség 1. Kibsak, Kipcsak 115,
164
Kirakós Gandzakeci, örmény történetíró
39, 50, 57, 85
kirgiz 16, 165, 176
Kis-Ázsia 24, 121
Kis Cseremsán, folyó 1. Kis Csermisen 244
Kis Csermisen 1. Kis Cseremsán 258
Kis Nogáj Horda 35, 193
Kis-Örmény ország 1. Kilikia 84, 85
Kis Tatárország 259
kitaba 120
kitaj/kitan/kitany/kidan, mongol törzs 13,
56, 57, 89, 90, 155
kitaj (Hatay), török nép 215
Kitaj 1. Észak-Kína, Hatá, Hitaj, Kataj 151,
166
Kitaj Szejjid Ali bég szn. 170
Koa Maral 60
Kojurdzsak (Qoyurjaq/Quyrujak b. Urus),
az Arany Horda kánja 30, 129
Koj vize (Qoy suyu), folyó 1. Nahr
al-ganam 248
Kokandı Kánság 98, 164
Kongirat, nemzetség 1. Kongrat, Kúrát 21,
148, 149
Kongrat, nemzetség 1. Kongirat, Kúrát 27,
98,132,146,150,151,152,153,154,155,
156, 163, 167, 168, 171, 177
Kongrat Ali-bek 144
Kongrat Bátor 1. Kongrat-biy 228, 233
Kongrat-biy 1. Kongrat Bátor 154, 156,
161, 162, 225, 226, 228, 230, 233
Kongrat-fr/y-fia Szengle 163
Konicsi (Qonicf b. Sartaqtay), a Kék
Horda kánja 28
Konkotan, nemzetség 148, 149
Konkurtaj, ilhanida herceg 79
Konstantinápoly 1. Isztambul,
Konstantiniyye 24, 94, 142, 242, 257
Konstantiniyye 1. Isztambul, Konstanti-
nápoly 242
Korán 34, 48, 54, 62, 67, 97, 102, 188, 207,
221, 250
Korilartaj-mérgén 215
Korkonak-erdó 173
kormlenie 152
Kosszum, nogáj biy 1. Haddzsí Muhammed,
nogáj mirza 136
Ködeü-sziget 77
Kök kán, Oguz kagán fia 38, 208
Kök Orda 1. Kék Horda 20, 21
Köktebel hn. 130
Körei Hordája 234, 235
körei 234
Körgülen 1. Kerülen, Körgürlen 161
Körgürlen-hegy 1. Kerülen, Körgülen 104,
202, 223, 224
Körlevics 209, 210, 211
körünüs (körüniis) 96, 141, 192, 223
kötán 27
Kötöny, kun fejedelem 16
Közép-Ázsia 26, 27, 34, 75, 98, 166, 176,
181, 201, 216, 234, 236
közép-ázsiai 15, 16, 26, 32, 34, 36, 38, 40,
46, 47, 61, 65, 74, 95, 128, 164, 181, 235,
236, 248, 260
kremV 243
Krím 19, 22, 34, 36, 64, 71, 73, 91, 93, 133,
134, 136, 138, 139, 141, 152, 153, 165,
322
MUTATÓ
166, 177, 187, 199, 209, 212, 220, 233,
254, 257, 260
Krím 1. Eski Kırım, Solhat, Staryj Krym,
város 24, 30, 130, 139
Krím félsziget 19, 25, 26, 30, 36, 64, 130,
135, 212
Krími Kánság 31, 32, 34, 36, 37, 38, 44, 45,
53, 54, 70, 96, 102, 130, 132, 133, 135,
140, 141, 143, 144, 145, 147, 152, 153,
167, 188, 192, 209, 234, 254
krími tatár 12, 32, 35, 36, 37, 42, 53, 140,
143, 145, 170, 182, 209, 213, 251
Kubila 1. Kabul kán 61
Kubiláj, Toluj fia, Jüan mongol nagy kán
17, 18, 60, 75, 81, 101, 148, 149
Kubna, folyó 1. Gübene, Kubnja 246
Kubnja, folyó 1. Gübene, Kubna 161
Kudret, Szülejmán fia 246
Kuhisztání (Mas'üd bin 'Usmán
Kuhistání), történetíró 47
kuka 103
Kul Ali-bég szn. 153, 244
Kulikovó hn. 29
Kum Kend hn. 257
Kumli Kala hn. 257
Kun Kódex 212
Kundurcsa, folyó 30, 129
Kura, folyó 18
Kuralasz, nemzetség 215
Kúrát 1. Kongirat, Kongrat 152
kurd nn. 18
kuriltáj 14, 15, 16, 17, 24, 27, 76, 77, 91, 92,
103, 112, 116, 141, 191
Kuscsi, nemzetség 95, 145, 146, 150, 151,
160
kút (qut) 48, 173, 174,179,189
Kutadgu Bűig 181, 182, 183, 185, 187, 188,
189, 193
Kutlu(g)- Hgö szn. 102, 124, 125, 126,127
Kutlu(g) Temür, beglerbég 124, 125, 126,
127, 128, 144
Kutlu Kija, Kádir Kija fia 66, 257, 258
Kutlu Sáh szn. 119, 120
Kutula kán 76,173
Kutus, Núrabdál fia 246
küb 'á 244
küc 187
kücs 1. küc 182
kücük 32
Kücsük Muhammed (Kücük Muhammed
b. Temir Qutlug), az Arany Horda kánja
170
Kücsüm (Kücüm b. Murtaza), szibériai
kán 33, 209
Künüm (Kün?) kán 208
küregen 61
Kürlevüt (Kirlevüt/Kerlevüt/Kemevücs/
Kemevics), nemzetség 1. Körlevics 145,
209
Kürt-Gyarmat, nemzetség 169
Lampron hn. 1. C^amliyayla hn, 83
Leány-hegy 1. Züje-hegy 254
legitimitás 48
legitimitás 97
Lengyelország 34, 198
Leningrád 1. Szentpétervár 42
Levante 82
Liao-dinasztia 56, 89
Liegnitz/Legnice hn. 16
Liudprand, Cremónai szn. 172
Maalik szn. 1. Bajalik 49, 217
Madzsar hn. 138
Magyar Királyság 17, 72
Magyarország 9, 10, 17
Mahmúd (Mahmüd b. Soyurgatmis),
csagatáj kán 61, 92
Mahmúd (Mahmüd b. Ulug Muhammed),
kazáni kán 1. Memtek 261
Mahmúd, Kipcsak bey 142
Mahmúd Gázán, ilkán I. Gázán 119
Mahmüd! ibn Mullá Muhammad Zárnám
ÜrganchI szn. 44
Mahmúd Ibn Vali 1. Ibn Vali 46, 123
Mahmúd Kásgarí (Mahmüd al-Kásgari)
szn. 146
Mahmúd szultán (Mahmüd b. Sáhbudaq)
szn. 34
323
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Majki-biy 1. Bajku, Ujsin Majki-biy, Tahin
Majki-Wy 131, 132, 161, 163, 226, 227,
228, 246
Maktam, Kutus fia 246
Malek Asraf szn. 1. Melik Esref 121
Málta 209
Mamaj, beglerbég 1. Kijat Mamaj 27, 28,
29, 32, 93, 127, 129, 243, 251
mameluk 23, 39, 51, 85, 94, 107, 118, 125,
126, 129, 138, 185, 193, 218, 241
Mamikonean, Grigor, örmény herceg 50
mamlakat-i uzbakt 26, 139
Mamuk (Mamuk b. Mahmüdek) szibériai,
majd kazáni kán 261
Manggut 1. Mangit 152
Mangit, nemzetség 1. Manszúr/Manszúr
ogli 28, 32, 33, 98, 115, 129, 132, 133,
135, 142, 143, 144, 145, 147, 151, 152,
153, 154, 156, 162, 164, 256, 259
Mangit-frey 1. Manszúrlu 134
Mangit-dinasztia 98
Mangit yurt L Nogáj Horda 136
Mangkataj szn. 1. Mangqat[ay] 162, 217
Mangkislak hn. 146, 165
Mangqat[ay] 1. Mangkataj 258
Mangu 1. Möngke 85
marii (mayna?) 220
Manszúr (Mansür b. Edige), nogáj biy
130, 136, 170
Manszúr/Manszúr ogli, nemzetség 1.
Mangit 96, 152
Manszúrlu 1. Mangit-bey 134
Marágá hn. 23
Mária (Szűz) 51, 62
Mária kegykép 247
Medina hn. 23, 257
Mehmed I. (Mehmed b. Bayezid), oszmán
szultán 91
Mehmed II. (Mehmed b. Murád), oszmán
szultán 102
Mehmed Giráj (Dervis Mehmed Giráy
b. Mübárek Giráy), krími történetíró
45, 262
Mehmed Giráj I. (Mehmed Giráy b. Mengli
Giráy) szultán, majd krími kán 109, 135
Mehmed Giráj II. (Mehmed Giráy b.
Devlet Giráy), krími kán 134
Mehmed Giráj története (Táríh-i Mehmed
Giráy) 45
Mekka hn. 23, 67, 160, 257, 258
Melik Esref 1. Malek Asraf 121
Memes, Sirin bey 142
Memtek, kazáni kán 1. Mahmúd 261
Mengli Giráj I. (Mengli Giráy b. HajJI Giráy),
krími kán 32, 109, 133,135, 142, 143
Mengü Temür (Mengü Temür b.
Tutuqan), az Arany Horda kánja 24,
117, 209, 260
Merkit, nemzetség 13, 86, 107, 208
Mérv hn. 18, 34
Mescerskij Gorodec 1. Kasimov, Kermen
31, 96
Meskev 1. Moszkva 247
Meskev Hordája 73, 234
Mevlúd szultán, Kajda szultán fia 257
Mihajla (Mihail Fjodorovic Romanov),
orosz cár 1. Kenaz Mihajla 247
Ming, nemzetség 98, 146, 150, 155, 164,
167, 168, 177, 221, 230, 249, 261
Mingal-fray 1. Mogal~báy 68, 126, 254
Mingal-My fia Temir 186, 254
Ming Szadakli Ordacs 1. Ezer Tegzes
Ordacs, Ordacs-Hy 162, 163, 164, 230
Mírán Sáh (Mirán Sah b. Timür Lénk),
timurida uralkodó 94, 137, 241
Mirkasi-bég szn. 154, 244
Mír Temir 1. Akszak Temir, Akszak Temür,
Emír Temir, Tamerlan, Tamburlan,
Timur, Timur Lénk 235, 238, 240, 241,
245, 247
Mirza Hajdar Duglát, történetíró 46, 47,
122, 123
mirza t. 34, 35, 71, 72, 97, 166, 213, 234
Miszir (Misir) hn. 1. Egyiptom, Sziszir 67,
241, 257
Mogal֊báy 1. Mingal-báy 124,126,127, 254
Mogul Birodalom 41, 55, 235
324
MUTATÓ
Mogul (Mögül), tartomány 1. Dzsata,
Mogulisztán 92, 122
Mogulisztán L Dzsata, Mogul 18, 46, 84,
92, 122,123, 146, 153
Mohamed próféta 23, 26, 48, 62, 205, 221,
222, 235, 249, 250, 258
Moldva 27, 192, 193
mongol 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18,
19,20,21,22,23,24,25,26,32, 34, 35,37,
39,40,44,45,48,49,50,51, 53,54, 55,58,
59, 60, 61,67,70, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 79,
80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 91, 92, 99, 100,
101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108,
112, 117, 121, 131, 133, 137, 139, 140,
141, 143, 145, 146, 147, 148, 149, 153,
155, 156, 157, 161, 163, 165, 166, 167,
169, 170, 172, 173, 174, 175, 176, 177,
178, 180, 184, 186, 192, 202, 203, 208,
209, 211, 214, 215, 216, 217, 219, 221,
229, 230,233,234,238,243,244,245,259
Mongol Birodalom 9,10,13,17,18,21,22,71,
74,75,99,103,105,112,113,114,115,116,
117,135,139,141,145,146,191,192, 234
Mongólia 13,15, 73,184
A mongolok titkos története (MIT) 9,14, 39,
49, 50, 51, 52, 54, 57, 58, 59, 60, 61, 62,
75, 76, 77, 83, 86, 99,106, 107, 108, 109,
132, 157, 163, 167, 169, 173, 178, 180,
202, 208, 209, 211, 214, 215, 217, 220,
223, 228, 229, 245
Monom ah korona 71
Moraddín (Muradin) szn. L Núreddín 258
Moskovskij Rus' L Moszkóvia, Russia
Moscovia 71
Mosul hn. 85
Moszkóvia 1. Moskovskij Rus', Russia
Moscovia 71, 259
Moszkva hn. L Meskev 16, 29, 34, 35, 36,
39, 72, 73, 140, 166, 169, 192, 209, 234,
247, 262
möchelge 78
Möngke (Möngke b. Toluy), mongol
nagykán 1. Mangu 17, 18, 22, 23, 50, 78,
85,101,117,259
Mufaddál, egyiptomi követ 107
Muhammad (Muhammad b. Hïzr Hwaja),
mogulisztáni kán 92
Muhammad (Sultan Muhammad b.
Tastimur), beglerbég 119
Muhammad-frefc szn. 144
Muhammad b. Raik al-Hazari szn. 119
Muhammad Bulak (Muhammad Bulaq
b. ‘Abdullah), az Arany Horda kánja
28, 127
Muhammad Hudábanda 1. Hudábanda,
Öldzsejtü 119
Muhammad Rahim (Muhammad Rahim
b. Hakim Atalïq), buharai kán 74, 98
Muhammad Sajbání (Muhammad b. Sah
Budag) özbeg kán 1. Sibak, Sahi bég 34,
41, 122, 145, 151, 160,164, 209, 236
Muhammed, Abu Bakr fia 257
Muhammed, Iknej fia 246
Muhammed Amin (Muhammed Amin b.
Ibrahim), kazáni kán 71, 261
Muhammed Giráj (Muhammed Giräy),
kalga/krími kán 1. Mehmed Giráj 133,162
Muhammed Serif, Abdurrahman Mulla
fia 247
Muhi hn. 17, 100, 108
muhzir aga 103
Mukali szn. 74, 75, 184
Mungur/Münggü'ür szn. 148
Murád Giráj (Murád Giräy b. Selämet
Giräy), krími kán 45
Muradin mirza 1. Núreddín, Núrezín 258
Murtaza, Mangit-tey 142
Murtaza (Murtaza b. Ibrahim), szibériai
kán 209
Músza (Mü$a b. Vaqqäs), nogáj biy 94,
95, 130
muszlim 9, 11,13,14,15, 22,23,25, 26, 27,
30, 31, 32, 34, 37, 38, 40, 50, 52, 53, 60,
61, 62, 65, 66, 67, 71, 72, 73, 84, 92, 96,
97,102,103,104, 105,116, 118,119, 121,
123, 125, 128, 130, 137, 138, 144, 145,
159, 160, 166, 172, 173, 179, 181, 184,
188, 199, 201, 207, 221, 234, 235, 243,
325
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
245, 248, 249, 250, 252, 254, 257, 258,
260, 261, 262, 263
Muszlímí (Musllml) 1. Husám ad-DIn b.
Saraf ad-DIn al-Bulgári 65
Mutján, nemzetség 1. Müjten 115,159,167,
168, 176, 177
Mutján-% 161, 165, 178, 224, 231, 233
Müjten, nemzetség 1. Mutján 159,167,178
Nadír Muhammad (Nadír Muhammad b.
Din Muhammad), buharai kán 46
Nagy Csermisen, folyó 258
Nagy Horda L Ulug Orda 31, 32, 40, 70,
109, 130, 132, 133, 140, 147, 151, 152,
153, 154, 164, 167, 168
Nagy Mongol UIusz 1. Yeke Mongyol Ulus
13, 137, 157
Nagy Péter (Pjotr Alekseevic Romanov),
orosz cár 35, 71, 72, 262
Nagy Sándor 1. Dhül-Qamain, Iszkender
237, 242
Nagy Szulejmán, L (Süleymán b. Sellm),
oszmán szultán 109, 160, 192
nagykán c. 16, 17, 18, 22, 24, 50, 76, 78, 79,
80, 81, 83, 84, 85, 87, 100, 101, 104, 107,
108,117,119,121,132,148,161,176,192
Nahr al-ganam, folyó 1. Koj vize 248
náib 1. ná'ib 119
ná'ib t 1. náib 119, 123, 125, 126, 128
Najman, nemzetség 13, 95, 106, 126, 127,
145, 146, 150, 151, 160
namigfnámug 155
naqib 95, 98
nasl 53, 155, 235
Naszíhat al-Mulúk 181
Navrúz (Nawrüz b. Edige), nogáj biy 170
Nazar-fr/y 95
Négy UIusz Emír 121, 137
nem (nemzetség) 155
A nemeslelkű személyekkel kapcsolatos
titkok tengere (Bohr al֊asrár fi mandqib
al-ahyar) 46
Nesrí (Mevláná Mehmed Nesri), oszmán
történetíró 105, 186
nesztoriánus 22, 58
Nicolas Falcon szn. 84
Nikaiai Császárság 24
Nikápoly hn. 94
Nílus, folyó 67
Nizam ul-Mulk szn. 181
Noé próféta 196, 202, 203, 207, 229
Nogáj (Nogáy b. Tatár), tümen begi,
majd kán 24, 25, 26, 32, 117, 118, 143
Nogáj, nemzetség 153, 156
Nogáj Horda 1. Mangit yurt 32, 34, 35, 72,
97, 104, 115, 132, 133, 134, 145, 151, 164,
167,169,171,176,202, 203, 221, 258, 259,
nogáj 32, 33, 34, 35, 36, 66, 70, 71, 97, 115,
133,134,136, 159,162,165,166,167,169,
176, 187,188, 189, 193, 213, 220, 233, 234,
237, 255, 259
noqai 32
noyon 50, 95
nokerinyögér 93, 102, 110, 129, 140, 145,
195, 214, 218, 222
nokerlik 62
Nukus, folyó 211
Núrabdál, Núrhaszan fia 246
Núrdevlet, Kudret fia 246
nureddin t. 34, 35,133,134, 135, 153
Núreddín (Nüreddln b. Edige), nogáj
mirza 1. Muradin mirza, Núrezín 35,
65, 66, 133, 134, 136, 258
Núrezín (Núreddín) mirza 1. Muradin
mirza, Núreddín 136, 258
Núrhaszan, Núrdevlet fia 246
Núrí Hání szn. 42
Núr-Szultán szn. 133
Nyugat-Kazahsztán 259
Ob, folyó 259
obok 157
oğlan c. 1. tora, sultân 33,133,136, 216
Ogul-Kajmis szn. 18
oguz 11, 19, 26, 38, 40, 106, 121, 128, 139,
173, 175, 202, 207, 213, 249
Oguz, nemzetség 150
Oguz kagán/Oguz kán 1. Evez 38, 40, 58,
62,101,106,107,137,173,186,193, 201,
202, 207, 208, 210, 232, 245, 250, 252
326
MUTATÓ
Oguz-náme 38, 40, 41, 58, 60,106,107,137,
147, 157, 173, 179, 180, 201, 202, 203,
209, 210, 213, 221, 227, 232, 250, 252
Ojrat, nemzetség 13, 86,146,150
ojrát 16
Oka, folyó 31
olasz 11, 19, 22, 24, 30, 124, 126, 128, 212
Öldzsejtü (Öljáitü b. Argün), ilkán L
Hudábanda, Muhammad Hudábanda
120,121
Olkonuut, nemzetség 14
Ong, mongol kán 99,132
ongon 80, 177, 178, 179, 180, 193
ong qol 110
Ónon, folyó 14, 16, 71, 77, 104, 161, 173
Opava, Martin, történetíró 92
orda/ordu/ordalar 19, 20, 64, 230, 238,
241, 242, 243
Orda 1. Dzsocsi Ulusz 20,138, 139
Orda (Orda b. Joci), mongol kán 1. Hordu
16, 19, 20, 21, 22, 28, 77, 169, 210
Orda-ág 117, 128
Ordacs 1. Urdacs/Urdadzs/Uradacs 221,
230, 233, 234
Ordacs-Hy 1. Ezer Tegzes Ordacs, Ming
Szadakli 161, 164, 224, 230
Orda kán szn. 210
Orda ulusza 1. Ulusz Orda 19, 21, 28, 150
Ordudzsa szn. 125, 127
Orenburg hn. 99, 205
Orhon, folyó 223, 234
orosz 9, 11, 12, 13, 16, 17, 19, 20, 22, 23, 24,
25,27, 28,29,30,31, 32,33,34,35,36,37,
38,39,40,41,42,43,44,45,47,51,54, 66,
69, 70,71,72, 73,93,95, 97,106,108,110,
116,117,118,129,132,135,138,139,140,
142,143,145,148,151,164,166,167,169,
180,187,189,192,201,203,204,205,206,
209, 220,231,233,237, 243,247,251,255,
256,258,259,260,261, 262, 263
Orosz Birodalom 36
Oroszország 34, 36, 37, 39, 54, 72, 110,
134, 135, 136, 263
Orta Dzsüz (Orta dzuz) 1. Kazah Középső
Horda 97
oszmán 11,17,18, 23, 27, 31, 33, 34, 35, 36,
38, 40, 44, 45, 64, 91, 102,105,129, 135,
142, 181, 186, 190, 209, 254, 263
Oszmán, Argin bey 142
Oszmán Birodalom 36,45,53,103,105,192
Oszmán gázi szn. 102, 105
Oszmán szultán, Abulhakk fia 257
Otchigin 1. otcigin, Otegin, Ulugh-Noyan,
Temüge 78
otcigin 1. Otchigin, Otegin, Ulugh-Noyan,
Temüge 78
Otegin 1. Otchigin, otcigin, Ulugh-Noyan,
Temüge 77
ótörök feliratok 13, 88, 172, 188, 223, 226
Otrar hn. 15
Ögodei Qa'an 1. Ögödej 76,108
Ögödej (Ögödey), mongol nagykán,
Dzsingisz kán fia 14, 16, 17, 18, 21, 72,
76, 77, 78, 81, 83, 99, 108, 117, 135, 148,
149, 169, 229, 234
Oki-ficjin szn. 21
Ölberli, nemzetség 16, 259
Ölmesz, Bebes fia 246
Omer Hodzsa szn. 258
Örek Csora szn. 258
örmény 19, 24, 30, 39, 49, 50, 83, 85, 87,
178
Örményország 18, 82
Őrük Temer/Örük Temür szn. 1. Rüktemir
146, 151
Ötemis Haddzsí (Ötámis Hájjl bin Mavláná
Muhammad Dostí), történetíró 21, 27,
28, 29, 42, 44, 66, 93, 110, 121, 124, 126,
145,146,151,168,202,216, 230,235,237,
248, 249,251, 254
Ötes (Ötemis Kerey b. Şafa Kerey), kazáni
kán 261
Ötüken hn. 172
Özbeg (Özbeg b, Toğfüja) az Arany
Horda kánja 19, 25, 26, 27, 28, 32, 42,
66, 68, 93, 94, 101, 118, 121, 124, 125,
126, 127, 135, 141, 145, 150, 151, 156,
327
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
159, 164, 186, 193, 209, 243, 249, 251,
258, 259, 261
Özbeg Horda 94, 130
Özbeg Kánság 140, 151
Pacsman, kán 1. Bacsman, Baszman 166,259
paiza 112
Palaiologosz Mihály, VIII. 25
Peking 1. Hanbalik 18
perzsa 9,11,12,18,19, 20, 24,26, 39,40,41,
44, 46,47,50,52, 59,60, 61,65, 74,76,77,
79, 80, 81, 84, 92, 99, 101, 118, 122, 123,
124, 129, 137, 141, 142, 146, 148, 155,
158, 159, 160, 165, 172, 176, 177, 181,
184, 187, 188, 198, 205, 207, 209, 212,
213, 216, 235, 237, 243, 250, 254
Perzsia 36, 82
Péter 1. Nagy Péter 262
Peysonnel, Charles, francia konzul 136
Pirii Muhammed, Tevekkel fia 246
Piano Carpini szn. 17, 19, 39, 74, 81, 82,
84, 100
Podólia hn. 27
Prut, folyó 35, 263
Pulad (Pulad b. Sádibeg), az Arany Horda
kánja 92, 259
Pulad (Bolad) cingsang szn. 60, 81,120,121
qamci 109, 110
Qantemir, nogáj mirza 258
qaraci 139, 140, 142, 143, 148
qaracu c. 1. qaracud/qaracus 96, 139, 140
qaracud/qaracus 1. qaracu 139
Qaraqalbaq 1. Karakalpak 258
Qara-tag hn. 248
qazvm 52, 53, 158
qayucin 1. kaucsin 149
Q'íbcaq, nemzetség 258
qo’a maral 49, 60
qolah-e murassa' 108
qorug 24
qos kesgan 161, 247
Qungrat 1. Kongrat 258
qusaq 107
Qutlüsáh szn. 119, 120
Ra 1. Volga 136
Ráj hn. 1. Teherán 15
Rameev, Muhammed-Zakir Sadikovič
205
Rasídaddín (Rasld ad-Dïn Fadl Allah),
perzsa történetíró 21, 40, 43, 44, 50, 51,
52, 60, 77, 78, 79, 81, 87, 92, 99,100,101,
119, 148, 149, 163, 167, 178, 179, 180,
207, 208, 211, 219, 225, 235, 259
Rasíd története (Târïh-i Rasidï) 46
régens 17, 18, 77, 81, 261
Reheb, Noé lánya 207
Remmál Hodzsa (Remmàl Hwaja) 1.
Kajszúnízáde Nidaí efendi 42, 182,
185, 188, 199
Rjazany hn. 16
Rubruk, Willelmus, misszionárius 22, 39,
248
Rudzsam kán 208
Rukn-ad-Din 1. IV. Kilidzs Arszlán,
rumszeldzsuk szultán 85
Rum 1. Rüm 85, 92, 198
Rumélia 105
Rüm Keletrómai Birodalom, azaz Bizánci
Birodalom 1. Rum 92, 207
Rurik dinasztia 71
Russia Moscovia 1. Moskovski] Rus',
Moszkóvia 71
rusz fejedelemség 16
ruw 155, 157
Rüktemir/Rüktemür, Sirin bey 1. Örek
Temer/Örük Temür 29, 146, 147
Saba-soqur szn. 211, 212
Sagálí (Šah 'Ali b. Seyh Avliyàr), kazáni
és kaszimovi kán 260, 261
Šahi beg 1. Muhammad Sajbání, Sibak 122
Sáh-náme 47
Sahr-i Szabz hn. 236, 256
Sáhruh (Šahruh b. Timur Lenk), timurida
uralkodó 59, 94, 137, 241
Sáh szultán 241, 242, 243
Saint-Quentin, Simon de szn. 39, 82, 83,
84, 88, 94, 100,102, 103
Sajbán, arab törzs 22, 34
Sajbánídák/Sejbánídák 34
328
MUTATÓ
Sajh Haszan (Saih Hasan), beglerbég 119
Sajó, folyó 17
Sám 1. Damaszkusz 257
Sámí (Nizam ad֊DIn Sáml), perzsa
történetíró 188, 198
sapka Monomaha 71
saqalun-bayan 220
sárkány 75,159,160
sárkánykígyó 158, 159, 160, 171, 244, 249
saslí/saclí* 1. tükli 66
sedzsere {sajtira) 38, 39, 72, 140, 155, 157,
158, 159, 161, 164, 165, 166, 169, 171,
211, 246, 247, 248, 249, 256, 258
Sejh Ahmed (Seyh Ahmed b. Ahmed), a
Nagy Horda kánja 132
Sejh Mamaj (Seyh Mamay), nogáj biy 136
Sejh Üvejsz (Seyh Üveys b. Hasan),
dzsalaírida uralkodó 124
Sem, Noé fia 207
sert 34, 97
Sher Hajji Bég (sic!) szn. 84
Sibak 1. Muhammad Sajbání, Sahi bég 209
Sibakan 1. Sibán 77
Sibán (Sibán), Dzsocsi fia 16, 22, 28, 77,
100,145,150,151,169,192,209,217,235
Sibanidák 22, 33,34,46, 101,129,130,146,
153, 169, 203, 217
Sibir-lbir hn. 138
Sidak 1. Szajjid Ahmed 136
Sidor Aristov 1. Csidur Arisztav 263
síita 26, 34, 62
Siktiir-noyon 79
Simákí (Semáhí) hn. 237, 239, 243
Simek, Atlak fia 247
Simferopol' hn. 135
Símként hn. 257
Sira-mörön, folyó 89
sir a orda 81
Siráz hn. 79
Sírgází Akcsuvakov (STrgázI Akcuvakov),
a Kazah Középső Horda kánja 97, 99
Sirin, nemzetség 29, 96,135,141,142,143,
144, 145, 146, 147, 151, 152, 153, 162,
191, 251
Sírván tartomány 110, 237
Sisir 1. Egyiptom, Miszir 257
Sisme, folyó 159, 165
Sivas hn. 82, 92
Sivej, mongol törzs 13
sivej 13
Solhat 1. Eski Kırım, Krím, Staryj Krym
24, 139
sol qol 110
soqor 211
sözümüz 73
Stammesfürstentum 114
Staryj Krym 1. Eski Kırım, Krím, Solhat
24, 139
steppe 9, 10, 11, 12, 15, 16, 26, 28, 32, 33,
34, 35, 36, 38, 43, 48, 49, 59, 60, 61, 63,
65, 66, 67, 71, 72, 74, 84, 105, 106, 115,
127, 137, 139, 145, 147, 153, 162, 163,
164, 166, 174, 180, 191, 198, 208, 209,
212, 223, 230, 247
suba 97
sultân c. 1. oğlan, törá 33, 216
Sultan mirza 258
Sultan of Takavor 85
Šura, folyóirat 205
szaadak 106
Szaadet Giráj (Sa'ádet Giráy b. Mengli
Giráy), krími kán 134,162
Szacsi Cserkesz szn. L Haddzsí Cserkesz
69
Szadak szultán, Szelim szultán fia 257
Szafá Kerej (Safá Kerey b. Feth Giráy),
kázáni kán 261
Száfí szn. 241
Száhib Giráj (Sáhib Giráy b. Mengli Giráy),
krími kán 42, 109, 140, 142, 143, 182,
188,192,193, 194, 199
Száhib Kerej (Şâhib Kerey b. Mengli
Giráy), kázáni kán 261
szajga/tatárantilop (Saiga tatarica) 216
Szajin kán 1. Batu kán 144,168, 208, 230
Szajjid Ahmed (Sayyid Ahmed), nogáj biy
1. Sidak 221
Szakcsi hn. 25, 118
329
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
Szakmar, folyó 259
Szakszin hn. 138
Szalar Szavcsi szn. 208
Szalcsej 1. Szalcsi, Tutajos 69
Szalcsi szn. 1. Szalcsej, Tutajos 68, 69, 70,
127, 156, 203, 256
Szalcsut (Szaldzsut)-fríy 148,154, 161,167,
225, 231, 233
Szaldzsiut/Szaldzsut, nemzetség 1.
Csalcsut, Szaljut/Szaljugut 53, 151,
154, 155, 167, 168, 215, 225
Szaldzsut/Szalcsut, Dujin-bayan fia 54, 55,
106, 154, 187, 215, 217, 219, 220, 221,
222, 224, 225, 228
Szalgír, folyó 135
Szaljut/Szaljugut, nemzetség 1. Szaldzsiut/
Szaldzsut 167
szállásterület 1. yurt 13, 15, 20, 32, 35, 36,
72,134,139,147,155,159,160,161,164,
168, 169, 175, 176, 177, 190, 199, 211,
215, 217, 229, 230, 246, 250, 252, 255,
258, 259, 260
Számán, Tugi fia 247
Szamara, folyó 248
Szamara, város 30
Szamarkand hn. 15, 18, 31, 34, 35, 46, 63,
90, 129, 147, 153, 154, 250
Számét, kán 1. Amet, Amet-biy, Amet
Hamet, Amet Számét, Emet Hemet,
Hazret-Hamet-ata, Iszaogli Amet 158,
159, 244, 245, 251
Szankem-Kipsak, nemzetség 115, 164
Szaráj hn. 22, 24, 28, 29, 32, 70, 71, 91,101,
117, 125, 126, 138, 139, 258, 259
Szaráj Berke 1. Új- Szaráj 24
Szarajdzsuk (Szarajcsuk, Szarajdzsik) hn.
19, 24, 35, 133, 136, 138, 181, 259, 260
Szaráj Malik Hanim szn. 61
Szári Szu, folyó 22
Szártak (Sártaq), mongol kán, Batu fia 21,
22, 117, 208
Szart Kalmak, nemzetség 214
Szaurán hn. 138
Szedzsevüt, nemzetség 1. Szidzsiut 152,167
Szejit Jagafarov 1. Szejjid Dzsefer 263
Szejjid Burhán 1. Burhán szultán 209
Szejjid Dzsefer, baskír kán 1. Szejit
Jagafarov 263
Szejjid Muhammed Rizá (Seyyid Muham-
med Rizá), krími történetíró 45, 53, 54,
140
Szejjid Nakib szn. 258
szeldzsuk 15, 40, 74, 83, 105, 128, 181
Szeldzsuk-nátne 40, 180
Szelenga, folyó 172
Szelim, I. (Selim b. Bayezid), oszmán
szultán 23, 34
Szelim szultán, Abúlgasz szultán fia 257
Szem Szavcsi szn. 1. Szem Szocsi, Szim
Szaucsi 208
Szem Szocsi 1. Szem Szavcsi, Szim Szaucsi
208
Szemirecsje, folyó 16, 33, 167, 234
Szengeberun szn. 208
Szengle, Kongrat Bátor fia 163,230,233,234
szeniorátus 21, 22, 27,134,135, 141
Szentföld 82
Szentpétervár 1. Leningrád 10, 28, 37, 41,
42, 45, 46, 203, 213
Szevincs emír szn. 79, 120
Szibéria 31, 35, 129, 138
Szibériai Kánság 1. Túra Hanlan 33, 35,
36, 134, 140, 209
Szibir 1. Kaslik hn. 33
Szidzsiut, nemzetség 1. Szedzsevüt 96,
148, 150, 151, 153, 167
Szidzsiut Alataj szn. 93, 124, 127, 164
Szignak hn. 21, 29, 30, 138
Szijászat-náme 181
szikke 61, 102, 105
Sziklák Alja hn. 141
sziléziai 16
Szim Szaucsi 1. Szem Szavcsi, Szem Szocsi
208
Szín (Sin) 1. Dél-Kína 92
Szinibald szn. 1. Szmpad 85
Szir-darja, folyó 15,19, 21,35,93,146,153,
164, 165, 167, 169, 258
330
MUTATÓ
Szíria L Sám 241, 257
Sziszian hn. 82, 83
Szisztán, tartomány 237
Szmpad szn. 1. Szinibald 85
Szojurgatmis (Soyurgatmls b. Danismenji),
csagatáj kán 61, 92
Szoltánije hn. 18
Szong-dinasztia 17, 74,184
Szong herceg 90
Szorkan-sira szn. 178
Szterli-tamak hn. 165, 211
Sztyepán Rázin szn. 262
Szuldusz, nemzetség 149
Szulejmán (I. Süleymán b. Sellm), 1. Nagy
Szulejmán 192
Szuvin, nemzetség 165
szülde (sülde) 48, 174,179
Szülejmán, Inszán fia 246
Szülejmán-cselebi (Süleymán b. Bayezld),
oszmán herceg 105
szűrén (süren) 172
Szürke Horda 1. Boz Orda 22, 169
Szűz Mária 51
Szvijazsszk hn. 261
tabgaö 1. T'o-pa 88
Tabin, nemzetség 132, 163, 165, 246
tadzsik 18, 19, 46, 47, 95
t'agawor 85
Tai hn. 88
Taizong, Liao uralkodó 56, 57, 89
Tajbuga szn. 134
Tajbugidák 33
Tajcsiut, nemzetség 1. Tajdzsiut 110, 148,
162, 173, 178, 190
Tajduli (Tay TugFí, Taydula) kánasszony
68, 101,102, 126, 156, 251, 252, 254
Tajdzsiut, nemzetség 1. Tajcsiut 225
Takína -hatün 236
Tama, nemzetség 151
Tamburlan 1. Akszak Temir, Akszak Temür,
Emír Temir, Mír Temír, Tamerlan,
Timur, Timur Lénk 235
Tamerlan 1. Akszak Temir, Akszak Temür,
Emir Temir, Mír Temir, Tamburlan,
Timur, Timur Lénk 29, 235
tamga 25,54,61,105,107,141,157,161,164,
166, 169, 170, 171, 175, 180, 193, 204,
205,213, 230,231,232,240,243, 247,252
Tamján, nemzetség 115,155,159,164,167,
168, 177
Tamján-fríy 161,164, 224, 225, 230, 233, 234
Tana hn. i. Azak, Azov 24
tanga 170, 233, 234
Tangaur, nemzetség 115, 164, 168
Tang-dinasztia 13
tangut 16, 217
Tangut, Dzsocsi fia 77
Tangut, nemzetség 86
Tangut-frzi/161, 162, 224
taqlïd-i seyf 102
Tara hn. 1. Csüngi-Tura, Tura 166
Taragáj, Timur Lénk apja 61, 63, 236, 237
tarok tamga 170
tarkán c. 123, 128, 136, 160,192
Tarhan, nemzetség 146, 150
Tarhán-cmgsang 148, 149
Tarigbagcsi szn. 236
Tarim-medence 16
Taskent hn. 42, 201, 250
tatár 12, 13, 17, 24, 25, 27, 29, 31, 32, 37,
38, 39, 45, 66, 71, 73, 82, 83, 84, 85, 86,
96,100,114,134,135,138,142,144,145,
152, 157, 161, 163, 165, 166, 175, 176,
178, 184, 192, 201, 202, 204, 205, 213,
217, 219, 223, 233, 243, 246, 247, 248,
250, 253, 256, 259, 260
Tatár, törzs 11, 13
Tatár, nemzetség 86, 162,167
Tatár Puszta (De$t~i Tatár) 13
Taurus hegység 83
Tavakkul (Tauekel b. èigay), kazak kán
193
Tavgacs Búgra I. Bugara kán, Hárún
Búgra 181
Tawarih-i Bulğâriyya 65
taybuğa t 115,134,169
331
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPEN
taysi c. 139
Tebriz hn. 18, 23, 30, 38, 121
Tegene, Rüktemir fia, Sirin bey 147, 251
Tegüder/Tegüdár L Ahmad, ilkán 79, 87,
103
Teherán hn. L Ráj 15, 18, 121
Tekelik, folyó 1. Tönggelik patak 202, 223,
224, 225
Tekenes, Indirdzsi fia 247
Tekme hn. 249
Tekne (Tegene/Tegine) Sirin-bey 251
Telebuga (Telebuga b. Tarbu) az Arany
Horda kánja 117, 125
Ternir (Ternir b. Ternir Qutlug), az Arany
Horda kánja 92
Ternir Kutlu/Temir Kutli/Temir Kutlug/
Temür Kutlug (Temir Qutlug b. Ternir
Melik), az Arany Horda kánja 30, 43,
129, 130, 138, 162, 167, 168, 170, 177,
193, 233, 248, 255, 260
Temir Kutlu-biy 161, 162, 167, 170, 224,
231
Temir Melik (Temir Melik b. Unis), az
Arany Horda kánja 66, 129, 162, 248
t'émnik 118
Temüdzsin 1. Dzsingisz kán, Gengis 13,
14, 51, 86, 107, 109, 110, 178, 184, 190,
228
Temüge 1. Otchigin, otcigin, Otegin,
Ulugh-Noyan 77, 78
Temür, Zsendzsin fia, Jüan mongol
nagykán 149
temürcün 86
tengel 141,142
Tengiz֊buga (Tengiz-buga b. Jir Qutlu)
szn. 27, 93, 127, 237, 243
Terek, folyó 18
Termiz hn. 234
Termizi Horda 234
Tevekkel, Hodzsa Muhammed fia 246
Tevekkel, Temir fia, Mangit beglerbég 133
Thonuzoba szn. 215
Tibet 16, 86, 217
tibeti 9,16, 75, 217
tielö 1. kao-kü, tili 56
tili 1. kao-kü, tielö 56
Timur L Akszak Temir, Akszak Temür,
Emír Temir, Mír Temir, Tamburlan,
Tamerlan, Timur Lenk 23, 29, 30, 31,
32, 34, 41, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 91, 92,
94,105,118,129,137,147,149, 153,154,
156, 167, 184, 185, 187, 190, 193, 198,
205, 234, 235, 236, 237, 239, 241, 243,
246, 247, 248, 250, 256, 260
Timur Lenk 1. Akszak Temir, Akszak
Temür, Emír Temir, Mír Temir,
Tamburlan, Tamerlan, Timur 18, 29,
59, 62, 64, 66, 69, 90, 94, 105, 129, 149,
191, 235, 238, 241, 244, 248, 260
timurida 17, 33, 59, 60, 103, 145, 233, 236
Tinibek (Tinibek b. Özbeg) szn. 251
Tire kán 1. Tiria (Tira) Babatu Kliusov,
Tirme 259
Tiria (Tirä) Babatu Kliusov 1. Tirme 259
Tirme, Baba Tüklesz fia 1. Tiria (Tirä)
Babatu Kliusov 257, 258, 259
tiyiš 1. vyhod 70, 199
Tobol, folyó 259
Toderini, Giovanni Battista szn. 54
Togla, folyó 172
Togrildzsa (Togrilja b. Mengü Temür),
Özbeg kán apja 124, 209
tohum 155
Tok Muhammed, Kan Muhammed fia
247
Toka Temür (Toqa Temür b. joči) szn. 1.
Tugaj 16, 22, 26, 28, 31, 33, 47, 77, 146,
147, 150, 151, 152, 153, 156, 164, 209,
260
Toka Temürida 22, 28, 29, 31, 129, 130,
146, 147, 153, 168
Tokszaba/Tokszoba, kipcsak nemzetség
171
Tokta/Toktaj 1. Toktaga 25, 26, 27, 117,
124, 126, 156, 259
Toktaga (Toqtaga b. Mengü Temür), az
Arany Horda kánja 1. Tokta/Toktaj 209
332
MUTATÓ
Toktamis (Toqtaxnís b. Tuy Hwaja), az
Arany Horda kánja 28, 29, 30, 31, 33,
42, 43, 65, 66, 67,129,136,138,142,146,
147, 151, 152, 153, 156, 167, 168, 186,
191, 193, 248, 251, 258, 259, 260
Toktamis Giráj (Toqtamis b. Gázi Giráy),
krími kán 96
Tolaj 1. Tolui, Toluj 73, 234
Tolui 1. Tolaj, Toluj 78
Toluj (Toli) kán, Dzsingisz kán fia 1. Tolaj,
Tolui 14, 16, 18, 21, 22, 73, 77, 78, 148,
229, 233, 234
Tóm, folyó 259
T'o-pa nn. 1. tabgaö 76, 87, 88, 90, 99
Tott, Báron de, francia konzul 136
Tölükli szn. 215
Tönggelik, patak 1. Tekelik folyó 202, 223
töm c. 1. oglan, sultán 33, 216
Töregene, kánasszony 17, 81
török 9, 10, 11, 13, 14, 15, 16, 17,18, 19, 20,
21, 26, 27, 29, 31, 32, 33, 37, 38, 40, 41,
42, 43, 44, 45, 47, 48, 52, 53, 54, 55, 58,
59, 60, 61, 64, 66, 67, 72, 74, 76, 77, 83,
84, 91, 92,94, 99,100,101,102,103,104,
105, 106, 109, 121, 123, 124, 126, 127,
128, 131, 132, 136, 138, 139, 141, 142,
146, 147, 155, 156, 157, 170, 172, 173,
174, 175, 176, 177, 178, 180, 181, 182,
184, 186, 192, 201, 202, 205, 206, 207,
208, 210, 211, 212, 215, 216, 219, 220,
230, 234, 235, 238, 247, 250, 251, 252,
253, 254, 256, 260, 261, 263
Történetek gyűjteménye {Járni' at-Tawarih)
40, 43, 50, 60
tös tol 215
Transzoxánia 30, 34, 41, 62, 65, 92, 118,
123, 145, 149, 153, 164, 181, 198, 236
Trau/Trogir hn. 17
Troki hn. 109
Tudá Mengü (Tudá Mengü b. Toqoqan/
Tuqan), az Arany Horda Kánja 25, 117
tug (tug) 74, 75,103,122, 142,172,177,193
Tugaj 1. Toka Temür 209
Tugi, Simek fia 247
Tugluk Temür (Tugluq Temür b. Esen-
buga), mogulisztáni kán 46, 122, 123
tugra 73
Tuhal Sagali-fcfi/ szn. 159, 160
tüman, pénzegység 144
Tumaul-mérgén szn. 55, 179, 208, 211, 212,
213, 214, 215
Túra Hanlan L Szibériai Kánság 33
Tura-hegy 211, 248, 259
Turali kán szn. 21
Túrán 138
Turdika-Hy 95
Turkestan, város 1. Yassi 248
Turkesztán 91, 92, 250
turkí 9, 11, 40, 41, 42, 44, 201
turul madár 179
Turumtaj-cecen szn. 208, 211, 213
Tusi 1. Dzsocsi 208
Tutajos szn. 1. Szalcsej, Szalcsi 68, 256
Tuti (?), folyó 259
tuwacT 118
tuzvací díwani 118
tükli 1. saslí/saclí 66
tüman tug 122
tűmén 14,118, 121
Tűmén, nemzetség 144,151
tűmén begi t. 25, 117,118
Tűmén kán szn. 61
Türk Kaganátus 9,13, 81, 113, 115, 171
türkmen 18, 38, 44,121, 176, 211, 216
A türkmenek családfája (3ajara-i Tarakima)
43,44
A törkök családfája (Sajara-i Türk) 43, 44
tüsimal 139
Ucsan/Udzsan szn. 207
Udmurtia 166
Udzsan (?) kán 207
Ufa, folyó 259
ujgur 13, 15, 37, 38, 40, 55, 59, 106, 107,
122, 137, 169, 172, 173, 179, 202, 203,
210, 213, 214, 221, 232
Ujgur, nemzetség 100, 121, 124, 125, 127,
145, 148,149, 150, 151
Ujgur Kaganátus 13, 113, 117, 173
333
HATALOMGYAKORLÁS A STEPPÉN
Ujsin, nemzetség 1. Husin, Usin, Usun
100, 131, 151, 155, 163, 167, 168, 177
Ujsin Máj ki-bú/ 1. Bajku, Majki-b/y, Tabin
Majki-biy 131, 161, 163, 224, 225, 226,
227, 230
Új-Szaráj 1. Szaráj Berke 24, 30, 218
Ukrajna 234
Uladimür hn. LVlagyimir 247
Ulagcsi (Ulagci b. Sártaq), az Arany
Horda kánja 22, 208
ulug 31, 199
ulug bég 94, 123, 126, 128, 147, 153, 244
Ulugh-Noyan L Otchigin, otcigin, Otegin
77
Ulug Muhammed (Ulug Mufiammed b.
íckili Hasan), kazáni kán 31, 94,187,260
Ulu(g) Óba hn. 259
Ulug Orda 1. Nagy Horda 31, 151
ulug qol 24
ulug iimerá bég 123, 124
ulus begi 123
ulusz (ulus) 1. részbirodalom 14, 15, 18,
19, 21, 22, 70, 117, 122, 136, 138, 139,
148, 149, 157, 158, 166, 171, 190, 234,
259, 260
Ulusz Batu 1. Batu ulusza 19
ulusz emír 118, 119, 120,121,124,128, 139,
140, 141, 143, 144, 145, 149, 251
Ulusz Emír L beglerbeg 68, 118, 119, 120,
121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128,
143, 144, 149, 150
Ulusz Orda 1. Orda ulusza 19
Ulus Uzbak 19, 26
umard‘ al-qaul 120
Umarí (Ibn Fazl Allah al-'Umari),
mameluk hivatalnok 51, 57, 119, 120,
123, 124, 128, 138, 139, 148, 165, 218
Umar Sejh fUmar Seyh b. Timür Lénk),
timurida uralkodó 137, 241
Ural, folyó 1. Dzsajik, Jajik 19, 129, 155,
165, 257, 258, 259
Ural-bíy szn. 171
A sáhi dicsőség könyve (Saraf-nama-yi
sdhi) 95,182
urán 157, 158, 160, 166, 169, 170, 171, 172,
180, 206, 213, 225, 230, 231
Uraz-Ali, nogáj mirza 213
Urazli szn. 213
Uraz Muhammed (Uraz Muhammed b.
Ondan-sultán), kaszimovi kán 43, 95,
96, 110, 153, 193
Urdacs/Urdadzs/Uradacs 1. Ordacs 164
Urdacs/Uradacs-b/y l. Ordacs 230
urdü 120
urug/uruq 52, 53, 98, 147,155,157,173,183
urugh 98
Urusz (Urus b. Badik?), az Arany Horda
kánja 28, 29, 33, 43, 129, 142, 153, 162,
170, 191, 257, 258
Usin, nemzetség 1. Husin, Ujsin, Usun
148, 151, 163
Usin (Uysin?) Köké szn. 148
Usun, nemzetség 1. Husin, Ujsin, Usin
150, 163
uzbakiydn 26
Uzgend hn. 258
Ücsok, törzsszövetség 62
Üdzs Ötlük hn. 257
Üj Üzen, folyó 258, 259
Ükek hn. 138
Ülemálik Körikli/Ulemálik Körkli/Ülemálik
Körükli szn. 55, 56, 179, 209, 210, 211,
212,213, 214
Ürgencs hn. 30, 34, 125, 257
Ürgencsi Kánság (Urgencskoe Hanstvo)
1. Hívai Kánság 34
Üszergán, nemzetség 1. Üszergen 159
Üszergen 1. Üszergán 115, 164, 165, 171
Üszt Jurt, fennsík 19
üy 160, 231
Özbegisztán 26, 256
Vádzsile, Noé leánya 207
Váfí szn. 241
Vakít, folyóirat 205
Vakkász (Vaqqás b. Nüreddln), nogáj biy
65, 95, 130, 144
Valid szultán, Halíd szultán fia 257
334
MUTATÓ
vám(jövedelmek) 15, 23, 24, 29, 144, 169,
170, 240
Vaszilij 1. Szejjid Burhán 209
Vaszilij, I. (Vasilij Dimitrievic), moszkvai
nagyfejedelem 247
Vaszilij, II. (Vasilij Vasil'evic Tëmnyj),
moszkvai nagyfejedelem 31
Vaszilij, III. (Vasilij Ivanovic), moszkvai
nagyfejedelem 71, 152
Vaszit hn. 119
Vasszáf (Waşşâf-e Hazrat), perzsa történet-
író 24, 79, 81, 84,100,101,104, 148, 215
vazallus 16, 17, 22, 31, 36, 38, 43, 70, 85,
95, 103, 105, 117
Vazír hn. 257
Velence hn. 24, 126, 212
vezir 1.1. wazïr 40, 103, 119, 120, 123, 124,
125, 126, 128, 181,193
Vilna hn. 109
Vlagyimir hn. 1. Uladimür 16, 247
vojevoda t. 35
Volga, folyó 1. Etil, Idei, Idil, itil 19, 20, 21,
22, 23, 24, 27, 28, 30, 32, 35, 36, 68, 70,
71, 93, 117, 133, 136, 155, 161, 163, 175,
177,209,243,246,255,257,258,259,260
Volga-delta 16, 31
Volgái Bulgária 16, 65, 71, 243, 244
Volgai-hátság 246
Volga-vidék 9,10,11, 26,28,30,37,52,65,
69, 70, 106, 114, 129, 136, 154, 157, 159,
160, 164, 167, 169, 170, 171, 174, 175,
176, 177, 184, 189, 199, 201, 202, 203,
205, 213, 215, 249, 258, 260, 261
Vorszkla, folyó 30
voždestvo 1. chiefdom 114
výhod L tiyiš 29, 70
Vytautas 1. Witold, litván nagyfejedelem
30, 138
wazír 1. vezír 119, 125
Wei-dinasztia 87
yarlíg 22, 70, 85, 96,110, 117, 120, 143
yasa L jasza 14
yasaq (adó) 71, 199
Yass'í, város 1. Turkestan 248
yayin 141
Yedisan 1. Jediszán 167
Yeke Mongyol Ulus I. Nagy Mongol Ulusz
13, 137, 157
Yete i'riu 1. Hát nemzetség 115, 141, 164,
165, 167, 168
Yurmati, nemzetség L Jurmati 258
yurt 1. szállásterület 15, 64, 143, 147, 218,
235, 241, 258
Záfer-náme 1. Győzelmek könyve 188
žalovan'e 1. ellátmány 34, 35, 97, 116, 199,
233
Zamzam, forrás 95
Zeheb, Noé lánya 207
Zehüt, Noé lánya 207
Zej/Zaj, folyó 158, 159, 161, 165, 244, 246,
247, 260
Zühüt Noé lánya 207
Züje (Svijaga), folyó 246, 261
Züje-hegy 1. Leány-hegy 68, 254
Witold L Vytautas 30,138
zsákmány 17, 23, 29, 49, 57, 64, 100, 123,
147, 190, 192, 216, 227, 233, 235
zsidó 24, 30
Ô
335 |
| any_adam_object | 1 |
| author | Ivanics, Mária 1950- |
| author_GND | (DE-588)1147494363 |
| author_facet | Ivanics, Mária 1950- |
| author_role | aut |
| author_sort | Ivanics, Mária 1950- |
| author_variant | m i mi |
| building | Verbundindex |
| bvnumber | BV044519418 |
| ctrlnum | (OCoLC)1013585634 (DE-599)BVBBV044519418 |
| era | Geschichte gnd |
| era_facet | Geschichte |
| format | Book |
| fullrecord | <?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><collection xmlns="http://www.loc.gov/MARC21/slim"><record><leader>00000nam a2200000 c 4500</leader><controlfield tag="001">BV044519418</controlfield><controlfield tag="003">DE-604</controlfield><controlfield tag="005">20171129</controlfield><controlfield tag="007">t</controlfield><controlfield tag="008">170929s2017 af|| |||| 00||| hun d</controlfield><datafield tag="020" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">9789634160540</subfield><subfield code="9">978-963-416-054-0</subfield></datafield><datafield tag="035" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">(OCoLC)1013585634</subfield></datafield><datafield tag="035" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">(DE-599)BVBBV044519418</subfield></datafield><datafield tag="040" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">DE-604</subfield><subfield code="b">ger</subfield><subfield code="e">rda</subfield></datafield><datafield tag="041" ind1="0" ind2=" "><subfield code="a">hun</subfield></datafield><datafield tag="049" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">DE-12</subfield></datafield><datafield tag="100" ind1="1" ind2=" "><subfield code="a">Ivanics, Mária</subfield><subfield code="d">1950-</subfield><subfield code="e">Verfasser</subfield><subfield code="0">(DE-588)1147494363</subfield><subfield code="4">aut</subfield></datafield><datafield tag="245" ind1="1" ind2="0"><subfield code="a">Hatalomgyakorlás a steppén</subfield><subfield code="b">a Dzsingisz-náme nomád világa</subfield><subfield code="c">Ivanics Mária</subfield></datafield><datafield tag="264" ind1=" " ind2="1"><subfield code="a">Budapest</subfield><subfield code="b">MTA BTK Törttudományi Intézet</subfield><subfield code="c">2017</subfield></datafield><datafield tag="300" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">336 Seiten</subfield><subfield code="b">Illustration, genealogische Tafeln</subfield></datafield><datafield tag="336" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">txt</subfield><subfield code="2">rdacontent</subfield></datafield><datafield tag="337" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">n</subfield><subfield code="2">rdamedia</subfield></datafield><datafield tag="338" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">nc</subfield><subfield code="2">rdacarrier</subfield></datafield><datafield tag="490" ind1="0" ind2=" "><subfield code="a">Magyar történelmi emlékek. Értekezések = Monumenta Hungariae historica : Dissertationes</subfield></datafield><datafield tag="500" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">Literaturverzeichnis: Seite 278-306</subfield></datafield><datafield tag="600" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Dschingis-Khan</subfield><subfield code="c">Mongolenreich</subfield><subfield code="d">1155-1227</subfield><subfield code="0">(DE-588)118527576</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="648" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Geschichte</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Steppe</subfield><subfield code="0">(DE-588)4057302-3</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Macht</subfield><subfield code="0">(DE-588)4036824-5</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="0"><subfield code="a">Dschingis-Khan</subfield><subfield code="c">Mongolenreich</subfield><subfield code="d">1155-1227</subfield><subfield code="0">(DE-588)118527576</subfield><subfield code="D">p</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="1"><subfield code="a">Steppe</subfield><subfield code="0">(DE-588)4057302-3</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="2"><subfield code="a">Macht</subfield><subfield code="0">(DE-588)4036824-5</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="3"><subfield code="a">Geschichte</subfield><subfield code="A">z</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2=" "><subfield code="5">DE-604</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Inhaltsverzeichnis</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000002&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Literaturverzeichnis</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000003&line_number=0003&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Register // Gemischte Register</subfield></datafield><datafield tag="940" ind1="1" ind2=" "><subfield code="n">oe</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">909</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09021</subfield><subfield code="g">47</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">909</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09021</subfield><subfield code="g">5</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">907.2</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="g">5</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">907.2</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="g">47</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">351.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09021</subfield><subfield code="g">5</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">351.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09021</subfield><subfield code="g">47</subfield></datafield><datafield tag="943" ind1="1" ind2=" "><subfield code="a">oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-029918983</subfield></datafield></record></collection> |
| id | DE-604.BV044519418 |
| illustrated | Illustrated |
| indexdate | 2024-07-20T08:32:04Z |
| institution | BVB |
| isbn | 9789634160540 |
| language | Hungarian |
| oai_aleph_id | oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-029918983 |
| oclc_num | 1013585634 |
| open_access_boolean | |
| owner | DE-12 |
| owner_facet | DE-12 |
| physical | 336 Seiten Illustration, genealogische Tafeln |
| publishDate | 2017 |
| publishDateSearch | 2017 |
| publishDateSort | 2017 |
| publisher | MTA BTK Törttudományi Intézet |
| record_format | marc |
| series2 | Magyar történelmi emlékek. Értekezések = Monumenta Hungariae historica : Dissertationes |
| spelling | Ivanics, Mária 1950- Verfasser (DE-588)1147494363 aut Hatalomgyakorlás a steppén a Dzsingisz-náme nomád világa Ivanics Mária Budapest MTA BTK Törttudományi Intézet 2017 336 Seiten Illustration, genealogische Tafeln txt rdacontent n rdamedia nc rdacarrier Magyar történelmi emlékek. Értekezések = Monumenta Hungariae historica : Dissertationes Literaturverzeichnis: Seite 278-306 Dschingis-Khan Mongolenreich 1155-1227 (DE-588)118527576 gnd rswk-swf Geschichte gnd rswk-swf Steppe (DE-588)4057302-3 gnd rswk-swf Macht (DE-588)4036824-5 gnd rswk-swf Dschingis-Khan Mongolenreich 1155-1227 (DE-588)118527576 p Steppe (DE-588)4057302-3 s Macht (DE-588)4036824-5 s Geschichte z DE-604 Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Inhaltsverzeichnis Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000002&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Literaturverzeichnis Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000003&line_number=0003&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Register // Gemischte Register |
| spellingShingle | Ivanics, Mária 1950- Hatalomgyakorlás a steppén a Dzsingisz-náme nomád világa Dschingis-Khan Mongolenreich 1155-1227 (DE-588)118527576 gnd Steppe (DE-588)4057302-3 gnd Macht (DE-588)4036824-5 gnd |
| subject_GND | (DE-588)118527576 (DE-588)4057302-3 (DE-588)4036824-5 |
| title | Hatalomgyakorlás a steppén a Dzsingisz-náme nomád világa |
| title_auth | Hatalomgyakorlás a steppén a Dzsingisz-náme nomád világa |
| title_exact_search | Hatalomgyakorlás a steppén a Dzsingisz-náme nomád világa |
| title_full | Hatalomgyakorlás a steppén a Dzsingisz-náme nomád világa Ivanics Mária |
| title_fullStr | Hatalomgyakorlás a steppén a Dzsingisz-náme nomád világa Ivanics Mária |
| title_full_unstemmed | Hatalomgyakorlás a steppén a Dzsingisz-náme nomád világa Ivanics Mária |
| title_short | Hatalomgyakorlás a steppén |
| title_sort | hatalomgyakorlas a steppen a dzsingisz name nomad vilaga |
| title_sub | a Dzsingisz-náme nomád világa |
| topic | Dschingis-Khan Mongolenreich 1155-1227 (DE-588)118527576 gnd Steppe (DE-588)4057302-3 gnd Macht (DE-588)4036824-5 gnd |
| topic_facet | Dschingis-Khan Mongolenreich 1155-1227 Steppe Macht |
| url | http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000002&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029918983&sequence=000003&line_number=0003&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |
| work_keys_str_mv | AT ivanicsmaria hatalomgyakorlasasteppenadzsingisznamenomadvilaga |