Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek: Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai
Gespeichert in:
| 1. Verfasser: | |
|---|---|
| Format: | Buch |
| Sprache: | Hungarian |
| Veröffentlicht: |
Kolozsvár
Erdélyi Múzeum-Egyesület
2008
|
| Schlagworte: | |
| Online-Zugang: | Inhaltsverzeichnis Abstract Abstract Inhaltsverzeichnis Register // Ortsregister Register // Personenregister |
| Beschreibung: | Rezumate în limbile română, germană şi engleză |
| Beschreibung: | 345 Seiten Faksimiles 25 cm |
| ISBN: | 9789738231863 |
Internformat
MARC
| LEADER | 00000nam a2200000 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | BV043988217 | ||
| 003 | DE-604 | ||
| 005 | 20170718 | ||
| 007 | t | ||
| 008 | 170109s2008 |||| |||| 00||| hun d | ||
| 020 | |a 9789738231863 |9 978-973-8231863 | ||
| 020 | |z 9738231868 |9 9738231868 | ||
| 035 | |a (OCoLC)1002246489 | ||
| 035 | |a (DE-599)BVBBV043988217 | ||
| 040 | |a DE-604 |b ger |e rda | ||
| 041 | 0 | |a hun | |
| 049 | |a DE-12 | ||
| 084 | |a OST |q DE-12 |2 fid | ||
| 100 | 1 | |a Mikó, Imre |d 1805-1876 |e Verfasser |0 (DE-588)104294396 |4 aut | |
| 245 | 1 | 0 | |a Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek |b Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai |c összeállította Egyed Ákos és Kovács Eszter |
| 264 | 1 | |a Kolozsvár |b Erdélyi Múzeum-Egyesület |c 2008 | |
| 300 | |a 345 Seiten |b Faksimiles |c 25 cm | ||
| 336 | |b txt |2 rdacontent | ||
| 337 | |b n |2 rdamedia | ||
| 338 | |b nc |2 rdacarrier | ||
| 500 | |a Rezumate în limbile română, germană şi engleză | ||
| 546 | |a Zusammenfassung und Inhaltsverzeichnis rumänisch, deutsch und englisch | ||
| 600 | 1 | 4 | |a Mikó, Imre / gróf / 1805-1876 |
| 610 | 1 | 4 | |a Erdélyi Múzeum-Egyesület |
| 610 | 2 | 7 | |a Erdélyi Nemzeti Múzeum |0 (DE-588)42482-1 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 648 | 7 | |a Geschichte 1853-1874 |2 gnd |9 rswk-swf | |
| 650 | 4 | |a Discursuri | |
| 650 | 4 | |a Literatură maghiară | |
| 650 | 0 | 7 | |a Kulturpolitik |0 (DE-588)4033581-1 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 650 | 0 | 7 | |a Theater |0 (DE-588)4059702-7 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 651 | 7 | |a Klausenburg |0 (DE-588)4073479-1 |2 gnd |9 rswk-swf | |
| 655 | 7 | |0 (DE-588)4135952-5 |a Quelle |2 gnd-content | |
| 689 | 0 | 0 | |a Klausenburg |0 (DE-588)4073479-1 |D g |
| 689 | 0 | 1 | |a Theater |0 (DE-588)4059702-7 |D s |
| 689 | 0 | 2 | |a Erdélyi Nemzeti Múzeum |0 (DE-588)42482-1 |D b |
| 689 | 0 | 3 | |a Kulturpolitik |0 (DE-588)4033581-1 |D s |
| 689 | 0 | 4 | |a Geschichte 1853-1874 |A z |
| 689 | 0 | |5 DE-604 | |
| 700 | 1 | |a Egyed, Ákos |d 1929- |e Sonstige |0 (DE-588)103692835 |4 oth | |
| 700 | 1 | |a Kovács, Eszter |d 1980- |e Sonstige |0 (DE-588)1051471745 |4 oth | |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Inhaltsverzeichnis |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000002&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Abstract |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000003&line_number=0003&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Abstract |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000004&line_number=0004&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Inhaltsverzeichnis |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000005&line_number=0005&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Register // Ortsregister |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000011&line_number=0006&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Register // Personenregister |
| 940 | 1 | |n oe | |
| 942 | 1 | 1 | |c 792.09 |e 22/bsb |f 09034 |g 436 |
| 942 | 1 | 1 | |c 069 |e 22/bsb |f 09034 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 792.09 |e 22/bsb |f 09034 |g 498 |
| 942 | 1 | 1 | |c 306.09 |e 22/bsb |f 09034 |g 498 |
| 942 | 1 | 1 | |c 306.09 |e 22/bsb |f 09034 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 909 |e 22/bsb |f 09034 |g 498 |
| 942 | 1 | 1 | |c 909 |e 22/bsb |f 09034 |g 436 |
| 942 | 1 | 1 | |c 069 |e 22/bsb |f 09034 |g 498 |
| 942 | 1 | 1 | |c 792.09 |e 22/bsb |f 09034 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 909 |e 22/bsb |f 09034 |g 439 |
| 942 | 1 | 1 | |c 306.09 |e 22/bsb |f 09034 |g 436 |
| 943 | 1 | |a oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-029396491 | |
Datensatz im Suchindex
| _version_ | 1809774058008477696 |
|---|---|
| adam_text |
TARTALOM
ELŐSZÓ.17
AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET MEGALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE.33
1. Kolozsvár, 1856, március 31.35
Gróf Mikó Imre felhívása 1856-ban az Erdélyi Múzeum és Erdélyi Múzeum-
Egyesület megalapítása érdekében felvázolja azokat a kezdeményezéseket,
amelyek megelőzték az ő fellépését, majd az alapítás körülményeit. Különös
fontosságot tulajdonít az 1841-43. évi országgyűlésnek, valamint annak,
hogy gróf Kemény József felajánlotta múzeumi célokra saját, nagy levéltári és
könyvtári gyűjteményét. A felhívás döntő fontosságú volt az Erdélyi Múzeum-
Egyesület megalapításában, s legalapvetőbb forrása az Egyesület történetének
azért is, mert Mikó gróf ebben hozta nyilvánosságra, hogy a Múzeum céljaira
ajándékozza kolozsvári kertjét a rajta levő épületekkel.
2. Kolozsvár, 1856. április 13.51
Gróf Mikó Imre beszéde a felajánlásáért őt köszöntőkhöz. Lelkesítő beszédével
az alapítandó intézmény támogatására szólította fel a jelenlévőket.
3. Kolozsvár, 1856. május 26.54
Gróf Mikó Imre, báró Kemény Ferenc, gróf Lázár László és gróf Kemény Sámuel
felterjesztése az uralkodóhoz, amelyben magyar múzeum alapítására kérnek
engedélyt.
4. Kolozsvár, 1856. november 16.58
Gróf Mikó Imre felhívása az Erdélyi Múzeum-Egyesület ügyében. Felkéri azo-
kat, akik támogatják az Egyesület alapítását, írják alá a kiküldendő íveket. Jelzi,
hogy a bécsi kormány előírta az alapszabály módosításának szükségességét.
5. Kolozsvár, 1856. december 2.63
Gróf Mikó Imre újabb felhívása, amelyben az aláírási ívek szétküldéséről tájé-
koztatja az illetékeseket. Kéri a leendő tagokat, hogy aláírásukkal erősítsék meg
fe lajá ni ás a ikat.
6. Kolozsvár, 1857. április 5.65
Gróf Mikó Imre felhívása az Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaihoz, amelyben
tájékoztatást nyújt az alapítás munkálatairól.
7. Kolozsvár, 1857. május 3.67
Gróf Mikó Imre beszéde az Erdélyi Múzeum-Egyesület első nagygyűlésén,
melyben felvázolja az Egyesület megalapítására eddig történteket, és részlete-
sen ismerteti a célokat és a további feladatokat. Előterjeszti az új alapszabály-
tervezetet.
5
BESZÉDEI ÉS FELHÍVÁSAI (1853-1876)
8. Kolozsvár, 1857. június 21.73
Gróf Mikó Imre a sikeres egyesületi munkásság feltételeiről, a tagok kötelessé-
geiről a közszellem fontosságáról.
9. Kolozsvár, 1859. szeptember 12.76
Mikó Imre közleménye az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapszabályainak jóvá-
hagyásáról. Örömét fejezi ki azért, hogy ez megtörtént, s kéri a tagság további
támogatását.
10. Kolozsvár, 1859. szeptember 14.77
Mikó Imre felhívása az Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaihoz. Bejelenti, hogy
november 23-ra és a következő napokra tűzte ki az alakító közgyűlés megtar-
tását.
11. Kolozsvár, 1859. november 23.79
Mikó Imre beszéde az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859. november 23-án meg-
nyílt alakuló közgyűlésén, melyben visszatekint az Egyesület alakítása érde-
kében kifejtett közel négyévi küzdelemre, és elégtétellel állapítja meg, hogy az
alakuló közgyűlésen a tagok nagy számban jelentek meg, ugyanakkor felvázol-
ja a legfontosabb feladatokat: a kultúra és tudomány fejlesztése, az anyanyelv
védelme.
12. Kolozsvár, 1859. november 26.88
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859. november 23-án megkezdett első közgyű-
lését bezáró elnöki beszéd. Mikó hangsúlyozta: a Múzeum-Egyesület az erdélyi
tudomány érdekeit fogja szolgálni. Nem az állam hozta létre, hanem a közös-
ség, és ezért jogosult önkormányzatra. Külön köszönti a Magyar Tudományos
Akadémia elnökségének megjelent tagjait.
13. Kolozsvár, 1860. február 25.90
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1860. február 25-én tartott első tudományos
ülését megnyitó elnöki beszédében Mikó Imre a Múzeum-Egyesület feladata-
it a következőkben jelöli meg: 1) kinyomozni, egybegyűjteni Erdély történelmi
és természettudományi megismeréséhez szükséges adatokat; 2) az adatok és
a gyűjtemények feldolgozása, ezek által a nemzeti öntudat ébrentartása és
3) az eredmények közreadása. Megállapítja, hogy a gyűjtőmunka kielégítő-
en folyik, csaknem mindennap új és értékes küldemények érkeznek az Egye-
sülethez. Ugyanakkor megkezdődött a felolvasóülések tartása. Az Egyesület
választmánya el szeretné kerülni az egyoldalúságot, ezért nemcsak a humán
tudományokat, hanem a természettudományokat is fel fogja karolni. A termé-
szettudományok a gazdasági élet fejlődését is segítik. Fontosnak tartja, hogy a
kiadványok a tudományos munka címet kiérdemeljék.
14. Kolozsvár, 1864. február 15.94
Az elnök hosszú ideig hiányzott a Múzeum-Egyesület éléről, mert a politika el-
szólította, azonban örömmel vállalja továbbra is a teendők elvégzését. Ezúttal
külön kitér a tudományos ismeretterjesztés fontosságára.
6
TARTALOM
15. Kolozsvár, 1865. február 9.98
A múzeumok jelentőségét kiemelő megnyitó beszédében Mikó Imre a történe-
lem ismeretének jelentőségét méltatja. A történelem a nemzeti önérzet emelé-
sét, a szellemi élet fenntartását segíti. A múzeumok a világon mindenütt a múlt
és a jelen összekapcsolásának a lehetőségét kínálják. Kitekint az európai múze-
umok létesítésének történetére. A külföldi tudományos egyesületek már kezdik
észrevenni, hogy Erdélyben, Kolozsvárt is működik tudományos intézmény;
amelynek gyűjteményei vannak és olyan szakemberei, akikhez a tudnivágyó
nem hasztalanul folyamodhat.
16. Kolozsvár, 1866. február 8.102
A közgyűlést megnyitó elnöki beszéd az ifjúság neveléséről és a tudományos
munkába való bevonásáról szól, ebben Mikó arra hívja fel a figyelmet, hogy
nem elég a tudomány és a tudományos élet iránti hajlamot felkeltenif hanem
azt ébren is kell tartani. Kiemeli az ifjúság nevelésének fontosságát, hangsú-
lyozvahogy a tudomány iránti vonzalmat már az ifjú nemzedékben éltetni
keli
17. Kolozsvár, 1871. február 27.106
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1871. február 27֊én tartott közgyűlését meg-
nyitó elnöki beszéd. Mikónak ismét hosszú ideig távol kellett maradnia az
Egyesülettől, mert az ország életében jelentős politikai események zajlottak le,
amelyekben részt kellett vennie. Beszédében a társulati szellem erősítését szor-
galmazza, példaként említi az angol társadalmat, ahol a társulási szellem a
kultúra fejlesztője. Az egyesületek mind Angliában, mind Észak-Amerikában a
polgári jólét és a kultúra intézményei. A magyarságnak is ezt az utat ajánlja.
18. Kolozsvár, 1873. február 20.109
A közgyűlést megnyitó beszédében Mikó Imre aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy
az utóbbi években lankadt az Egyesület iránti figyelem. Mégsem gondolja, hogy
szükségtelen lett volna a Múzeum-Egyesület megalakítása, de a további fej-
lődés érdekében szövetségest kell keresni, amelyet a kolozsvári magyar Tudo-
mány egyetemben talált meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményeinek
az egyetem használatába való átengedésével segíti a tudomány ügyét, a gyűj-
temények átengedéséért remélhető bérlemény pedig lehetővé teszi az Egyesület
anyagi gondjainak megoldását.
19. Kolozsvár, 1874. március 12.113
Az elnöki beszéd elemzi a Múzeum-Egyesület által megtett addigi utat. A ki-
egyezés Ausztria és Magyarország között új politikai viszonyokat hozott létre,
Erdély egyesült Magyarországgal, ezért már nincs szükség olyan egyesületre,
amely egymaga mindent felvállal: tudományt, közéletet és a nemzeti közszel-
lem ébrentartását. Ezekkel a kérdésekkel már külön intézmények foglalkoznak.
Kolozsvár folyamatosan a tudomány egyik kiemelkedő központja lesz.
7
BESZÉDEI ÉS FELHÍVÁSAI (1853-1876)
20. Kolozsvár, 1875. március 12.117
Mikó Imre utolsó beszéde az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén, amelyben
arra keresi a választ, hogy vajon jó lépés volt-e az összefogás az egyetemmel il-
letve a gyűjtemények átengedése a Kolozsvári Tudományegyetemnek. Szükség
volt erre a lépésre, állapítja meg, mert a politikai változásokkal egy időben csök-
kent a társadalom áldozatvállalása az olyan egyesületért, amilyen az 1859-
ben létrehozott Erdélyi Múzeum-Egyesület. Emiatt félt a Múzeum-Egyesület
vezetősége, hogy még helyiséget sem képes biztosítani a meglévő és állandóan
gyarapodó gyűjtemények számára, nemhogy kellő tudományos erőket tudjon
állítani saját költségén a tárak rendben tartására és feldolgozására. Ezért kellett
megkötni a szerződést a Kolozsvári Tudományegyetemmel. Azonban rendkívül
fontos, hogy a Múzeum-Egyesület az új viszonyok közt is új tagokat fogadjon
és folytassa a már sikerrel elindított gyűjtő- és feldolgozó tudományos munkát.
Ez az erdélyi és egyetemes magyar tudomány érdeke is.
GRÓF MIKÓ IMRE ELNÖKI BESZÉDEI AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZ-
GYŰLÉSEIN
21. Kolozsvár, 1854. február 15.122
Mikó Imre beszéde az Erdélyi Gazdasági Egyesület újjászervezéséről.
22. Kolozsvár, 1854. február 26.125
Felhívás az Erdélyi Gazdasági Egyesület újjászervezésére.
23. Kolozsvár, 1854. június 17. 127
Mikó Imre beszéde az Erdélyi Gazdasági Egyesület igazgató választmányának
gyűlésén.
24. Kolozsvár, 1855. március 11.129
Az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1855. március 11-én tartott közgyűlését meg-
nyitó elnöki beszéd, melyben Mikó kiemelte, hogy ez az egyetlen olyan intéz-
mény, amely tenni képes az elmaradott mezőgazdaság fejlesztése ügyében.
25. Kolozsvár, 1855. március 21.131
Mikó Imre felhívása a Gazdasági Egyesület tagjaihoz, amelyben anyagi támo-
gatást kért.
26. Kolozsvár, 1857. március 25.133
Az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1857. március 25-i közgyűlését megnyitó be-
széd visszatekint az elmúlt három év munkásságára, eredményeire, és a veze-
tőség újjáalakítását kezdeményezi.
27. Kolozsvár, 1857. július 28.135
Az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1857. július 28-án tartott közgyűlését megnyitó
elnöki beszédében Mikó Imre összefoglalja azokat a lehetőségeket és eszközö-
ket, amelyeket a következő években az Egyesület foganatosítani képes céljainak
elérése érdekében.
8
TARTALOM
28. Kolozsvár, 1857. november 18.137
Mikó Imre megnyitóbeszéde az Erdélyi Gazdasági Egyesület által rendezett
terménykiállítás alkalmából A terménykiállítás volt az első olyan seregszemle,
amely Erdély gazdaságáról próbált képet alkotni a kiállított termékek tükrében.
29. Kolozsvár, 1858. március 10. 140
Az 1858. március 10-én tartott közgyűlést megnyitó beszédében Mikó kitér a
Székelykeresztúron rendezett állatkiállításra és a vidéki fiókegyesületek alakí-
tására.
30. Kolozsvár, 1858. augusztus 1.142
Az Erdélyi Gazdasági-Egyesület 1858, augusztus 1-jén tartott közgyűlését
megnyitó elnöki beszéd a közvélemény értékelésével foglalkozik: áldozatválla-
lást kér a tagoktól.
31. Kolozsvár, 1859. március 12.144
Az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1859. március 12-én tartott közgyűlését megnyi-
tó elnöki beszéd az eredményekről és a továbbhaladás feltételeiről
32. Kolozsvár, 1859. július 25.147
Az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1859. július 25-én tartott közgyűlését megnyi-
tó elnöki beszéd az egyéni és a közérdekek összefonódásáról
33. Kolozsvár, 1860. március 11.149
Az Erdélyt Gazdasági Egyesület 1860. március 11-én tartott közgyűlését meg-
nyitó elnöki beszéd megállapítja, hogy tetemesen gyarapodott az Egyesület
anyagi alapja, és ez lehetővé teszi a munkásság kiterjesztését olyan területekre,
amelyekre eddig nem jutott elég figyelem.
34. Kolozsvár, 1861. március 11.151
Az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1861. március 11-én tartott közgyűlését meg-
nyitó elnöki beszéd az Egyesület eddigi tevékenységéről hasznos, egész Erdély-
re kiterjedő munkásságáról
35. Kolozsvár, 1864. január 25.153
Az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1864. január 25-én tartott közgyűlését megnyi-
tó elnöki beszéd a nemzeti szellem megújulásáról az egyesületi munka által
36. Kolozsvár, 1865. január 18.155
Az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1865. január 18-án tartott közgyűlését meg-
nyitó beszéd a takarékosság szükségességéről s az akaraterő szerepéről a ne-
hézségek leküzdésében.
37. Kolozsvár, 1873. március 12.157
Mikó Imre kiemeli, hogy az Erdélyi Gazdasági Egyesület már megalakulása-
kor kezdeményezte a gazdasági tanintézet létesítését Kolozsvárt, és segélyezte
az Erdélyi Gazda című szaklap és gazdasági szakkönyvek kiadását, fedezte az
1871. évi gazdasági vándorgyűlés költségeit.
38. Kolozsvár, 1875. március 23.159
Gróf Mikó Imre elnöki beszéde az Erdélyi Gazdasági Egyesület 1875. március
23-i közgyűlésén.
9
BESZÉDEI ÉS FELHÍVÁSAI (1853-1876)
GRÓF MIKÓ IMRE BESZÉDEI AZ ERDÉLYI NEMZETI SZÍNHÁZ ÜGYÉBEN
39. Kolozsvár, 1853. november 13.162
Mikó Imre felhívása a kolozsvári Nemzeti Színház újjáalakítása érdekében.
Kiemeli a színház rendkívüli fontosságát a műveltség terjesztésében, ezért a
Színházi Bizottság igyekszik minél jobban megszervezni a színház működését.
40. Kolozsvár, 1854. március 27.165
Mikó Imre újabb felhívása a színházért, melyben rámutat a szakértő színház-
igazgató kiválasztásának fontosságára, ugyanakkor ki kell elégíteni a színház-
látogató közönség igényeit is. A Bizottság mindkét kérdést megfogja oldani.
41. Kolozsvár, 1859. április 11.168
Mikó Imre beszéde a Kolozsvártt létesítendő Erdélyi Nemzeti Színház helyzeté-
ről, melyben mint az Országos Színházi Bizottság elnöke a Bizottságot ért hír-
lapi kritikákkal foglalkozik. Felháborodva utasítja vissza a helyzet nem kielégítő
ismerését mutató bírálatokat, és felajánlja lemondását
42. Kolozsvár, 1860. február 28.170
Mikó Imre a színház további szervezéséről. A színház fenntartása jelentős
pénzösszegbe kerül, amelyet nehéz előteremteni, ezért szerveznek gyakran
gyűjtéseket. Visszatekint a kezdetekre, amikor a működés engedélyezését kellett
megszerezni, amit a Bizottság sikerrel teljesített.
43. Kolozsvár, 1860. február 28.172
Mikó Imre az Országos Színházi Bizottság nevében szólítja meg a színházszerető
közvéleményt. Annak érdekében, hogy a felmerült igényeket ki lehessen elégíte-
ni, reméli, hogy ezt az áldozatot is meghozza a színházlátogató közönség.
44. Kolozsvár, 1864. január 29.174
Mikó Imre a kolozsvári Nemzeti Színház újjáalakításáról és tevékenységéről.
Kéri a részvényeseket, hogy segítsék a kolozsvári színház korszerűbbé tételét.
Új részvényesek és adományok szükségesek, hogy ez a fontos nemzeti intéz-
mény fennmaradjon és fejlődjön.
45. Kolozsvár, 1864. március 21.177
Mikó Imre kijelöli azokat a központokat, ahol a megbízottak elfogadják a fel-
ajánlott összeget. A részvényesek számára határnapot tűz ki, kérvén, hogy
tartsák ezt tiszteletben.
46. Kolozsvár, 1865. január 16.179
Az erdélyi Nemzeti Színház 1865. évi közgyűlésén mondott megnyitóbeszédé-
ben Mikó beszámol a színház helyzetéről: a színház fontos a nemzet számára,
s mivel az erdélyi magyarság eljutott már a férfiasodás korába, mindenkitől
áldozatot vár e nemzeti intézmény érdekében.
47. Kolozsvár, 1865. március 10.181
Mikó Imre és Groisz Ferdinánd felhívása a Kolozsvári Közlöny szerkesztőségé-
hez.
10
TARTALOM
FŐGONDNOKI BESZÉDEK A NAGYENYEDI BETHLEN-KOLLÉGIUM ÉS AZ ERDÉLYI
REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET GYŰLÉSEIN, VALAMINT A SÁROSPATAKI RE-
FORMÁTUS KOLLÉGIUM ÜNNEPI ÜLÉSÉN
48. Nagyenyed, 1858. október 2.184
Mikó Imre felhívása a nagyenyedi kollégium tanári karához, amelyben kifejti
nézeteit a nevelésről az iskoláknak a műveltség terjesztésében és a nemzeti tu-
dat formálásában játszott szerepéről. Elismeréssel szól a nagyenyedi kollégium
tanárainak munkásságáról ugyanakkor szükségesnek látja a nevelési elvek és
módszerek tökéletesítését.
49. Sárospatak, 1860. július 8.187
Üdvözlőbeszéd a sárospataki református főiskola háromszázados ünnepén.
50. Sárospatak, 1860. július 8.188
Gróf Mikó Imre beszéde a nevelés- és oktatásügy szabadságáért a sárospataki
kollégiumban. Szót emel az iskolák működésének korlátozása ellen az abszolu-
tizmus korában. Kiemeli, hogy az iskolákat a helyi társadalom tartja fenn, ezért
a nevelésnek és a tanításnak szabadnak kell lennie, s önkormányzat illeti meg
az iskolákat.
51. Nagyenyed, 1862. november 7.190
Gróf Mikó Imre köszöntője a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, a fejede-
lem emlékének szentelt ülésen.
52. Nagyenyed, 1862. november 8.191
Mikó Imre főgondnok beszéde a teológiai képzés Nagyenyedre való visszahelye-
zésekor. amelyben áttekinti a nagyenyedi Református Kollégium helyzetének
alakulását, különösen az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc után.
Fontosnak tartja kiemelni, hogy a Kollégium keretében a tanítóképző mellett
ismét működni kezdett a teológiai képzés. Ugyanis az abszolutizmus idején a
bécsi kormány a nagyenyedi, marosvásárhelyi és udvarhelyi teológiai intéze-
teket egyesítette, s Kolozsvárra telepítette át. Mikó mindig azon volt, hogy a
teológiai képzés újra a nagyenyedi kollégiumba kerüljön vissza. Ezt 1862-ben
sikerült elérnie.
53. Kolozsvár, 1874. április 12-20.196
Mikó Imre főgondnoki beszéde az Erdélyi Református Egyházkerület 1874.
április 72-én tartott közgyűlésén, melyben aggodalmát fejezi ki a nagyenyedi
teológiai szeminárium és tanítóképző fenntartása, illetve a Kolozsvárra való
átköltöztetése kérdésében.
54. Kolozsvár, 1875. május 23.199
Mikó Imre főgondnoki beszéde az Erdélyi Református Egyházkerület 1875.
május 23-án megkezdett közgyűlésén. Mivel 1874 óta a Református Teológiai
Intézet Kolozsvárra való átköltöztetése foglalkoztatta a közvéleményt, s amikor
1875-ben a terv nyilvánosságra került, erős feszültség keletkezett az egyházi
szervezetekben, Mikó szerint a különböző pártok egymás elleni küzdelmének je-
leként kezd meglazulni az egyetértés és ügybuzgalom, amely eddig a protestáns
egyházat fenntartotta; Mikó az egyházi önkormányzat elvét félti a széthúzás
11
BESZÉDEI ÉS FELHÍVÁSAI (1853-1876)
miatt: Azt vallja, hogy a politikai és lelkiismereti szabadság nélkülözhetetlen
eleme az önkormányzatnak.
MIKÓ IMRE POLITIKAI ÉS ALKALMI BESZÉDEI
55. Dés, 1860. augusztus 11.206
Gróf Mikó Imre üdvözlőbeszéde az őt köszöntő dési küldöttséghez.
56. Besenyő, 1860. augusztus 12.207
Gróf Mikó Imre köszönőbeszéde az őt fogadó besztercei küldöttség előtt.
57. Beszterce, 1860. augusztus 12.209
Mikó Imre felszólalása a besztercei Honismereti Egylet tudományos értekez-
letén. Kiemeli azokat a történelmi eseményeket, amelyek a magyarokat és a
szászokat összekötik.
58. Kolozsvár, 1861. január 4.213
Mikó Imre beszéde a kolozsvári Tanácshoz és képviselő testülethez.
59. Kolozsvár, 1861. január 14.216
Mikó Imre mint az erdélyi Főkormányszék elnöke üdvözli az őt köszöntő
guberniumi tisztségviselőket és felvázolja politikai elképzeléseit.
60. Kolozsvár, 1861. január 27.219
Mikó Imre válaszbeszéde az erdélyi izraelita egyházmegyék képviselőinek láto-
gatásakor.
61. Kolozsvár, 1861. február 5.221
Mikó Imre válasza Segesvár küldöttségének az iránta megnyilvánuló bizalmára.
Bejelenti, hogy az uralkodó őt bízta meg az ideiglenes kormányzói tisztséggel.
62. Kolozsvár, 1861. február 7.222
Gróf Mikó Imre válasza a szász követség tisztelgésére.
63. Gyulafehérvár, 1861. február 12.225
Mikó Imre válasza báró Andrei $aguna ortodox püspök beszédére. $aguna az
egységes monarchia elvét képviselte, és elutasította az J848֊as magyar törvé-
nyeket. Új alkotmányt kért Erdély számára, Mikó viszont kiállt a 48-as törvé-
nyek mellett, de nem zárkózott el a változtatásoktól.
64. Gyulafehérvár, 1861. február 24.228
Gróf Mikó Imre pohárköszöntője a gyulafehérvári értekezleten az Erdély népei
közötti bizalom erősítéséért.
65. Gyulafehérvár, 1861. április 12.229
Gróf Mikó Imre főkormány széki elnök megnyitóbeszéde a gyulafehérvári ér-
tekezlet első ülésén. Nem lehet csak az 1848-05 törvények alapján létrehozni
az alkotmányos kormányzást, hangsúlyozta. Ő azon lesz, hogy az alkotmány
áldásait nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül ,.a haza minden népére
kiterjesztessék
66. [Kolozsvár, 1861. június 29 előtt].233
Mikó Imre beszéde Haynald Lajos római katolikus püspökhöz a Főkormányszék
ülésén. Hangsúlyozza a törvényesség fontosságát, és reméli az 1848-i törvé-
nyekhez való visszatérést.
12
TARTALOM
67. Kolozsvár, 1861. december 9.235
Gróf Mikó Imre búcsúbeszéde a királyi Főkormányszékhez.
68. Kolozsvár, 1865. november 28.237
A kolozsvári országgyűlés előzetes értekezletét megnyitó beszéd, amelyben
nyílt és őszinte tanácskozásra hívja fel a képviselőket.
69. Pest, 1867. január 24.239
Beszéd Deák Ferenchez a bizalmi felirat átnyújtása alkalmával.
EGYETEMALAPÍTÁS
70. Kolozsvár, 1872. október 19.242
Mikó Imre beszéde a kolozsvári Tudományegyetem tanárainak eskütételekor;
1872. október 19-én. Örömét fejezi ki, hogy megalakult Kolozsvárt a tudomány-
egyetem. A kinevezett tanárok figyelmébe ajánlja az egyetértést, de nem a paj-
táskodást, amely takargatja a mulasztásokat, hanem az összefogást elősegítőt,
amely a kitűzött közös cél érdekeit szolgálja.
MIKÓ IMRE KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTERI BESZÉDEIBŐL
71. Pest, 1867. június 28.248
Mikó Imre a vasútvonalak kiépítésének haladéktalan elindítása érdekében kéri
a Képviselőházat, hogy hatalmazza fel a kormányt a vasútvonalak építéséhez
szükséges pénz megszerzésére.
72. Pest, 1868. május 16.250
Mikó Imre képviselőházi beszéde az erdélyi vasútépítések egyes kérdéseiről
különösen pedig az előállt nehézségekről. Az itt következő beszéde egy interpel-
lációra adott válasz.
73. Pest, 1868. május 23.257
A Nagyvárad-Fiume vasútvonal Nagyvárad-Eszék szakaszáról.
74. Pest, 1870. január 29.259
Mikó Imre válasza Mocsáry Lajos képviselőnek az úthálózati és a közmunka
iránti törvényjavaslat előterjesztése tárgyában.
75. Kolozsvár, 1870. szeptember 7.261
Mikó Imre beszéde a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal megnyitása alkalmá-
val. Utal az erdélyi vasutakért folytatott küzdelemre, majd rátér a Nagyvárad-
Kolozsvár vasútvonal megvalósításának a körülményeire. A megnyitás olyan
ünnepélyes alkalom, amely nagy elégtétellel tölti el őt.
KOLOZSVÁR ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJE
76. Pest, 1868. december 11.
Mikó Imre képviselői beszéde Kolozsvár választópolgáraihoz.
266
BESZÉDEI ÉS FELHÍVÁSAI (1853-1876)
77. Pest, 1872. május 4.272
Mikó Imre beszámolója képviselői tevékenységéről és mandátumának lejártá-
ról. Az 1868-1872-es országgyűlés megalkotta az új helyzetnek megfelelő tör-
vényeket, s biztosította az önkormányzatiság és a miniszteri felelősség elvének
alkalmazását.
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ELNÖKE A TÖRTÉNETÍRÁSRÓL, TÖRTÉNET-
KUTATÁSRÓL
78. Pest, 1867. július 2.276
A Történelmi Társulat 1867. július 2-i választmányi ülésén elhangzott elnöki
megnyitó, amelyben Mikó Imre felvázolja a Társulat feladatait.
79. Pest, 1868. május 14.279
Elnöki megnyitó a Magyar Történelmi Társulat 1868. május 14-i közgyűlésén,
amelyben a történetkutatás konkrét feladatait vázolja fel, majd kitér a magyar
történelem három korszakoló eseményére.
80. Pest, 1869. május 30.285
Mikó Imre elnöki beszéde a Magyar Történelmi Társulat 1869. május 30֊án tartott
közgyűlésén. Kiemeli a különböző országrészek összetartozásának sajátosságait a
különböző történelmi korokban. A történeti múlt értékelésére vállalkozik.
81. Kolozsvár, 1874. április 7.290
Mikó Imre beszéde a székely történelem megírása érdekében alakult társaság
gyűlésén. Régi terve volt Mikónak a székely történelem megíratása, amelyet
korábban Nagyajtai Kovács Istvánra szeretett volna bízni, aki nem vállalta.
Újabban fakab Elek vetette fel a kérdést.
82. Besztercebánya, 1874. augusztus 20.291
Mikó Imre elnöki megnyitóbeszéde a Magyar Történelmi Társulat 1874. au-
gusztus 20-án Besztercebányán tartott nagygyűlésén. A történelem szerepét
hangsúlyozza az önismeret alakításában.
83. Nyitra, 1875. szeptember 6.294
Mikó Imre megnyitóbeszéde a Magyar Történelmi Társulat Nyitrán tartott,
1875. szeptember 6-i vándorgyűlésén, amelyben hangsúlyozza, hogy minden
tudomány tanulmányozását az illető szakágazat kialakulásának és fejlődé-
sének a történetével kellene kezdeni, mert csak az lehet alapos, aki ismeri a
tudományok múltját; a fejlődésük jellemzőit boncolgatva állapítja meg, hogy az
olyan tudományok, amelyek nem biztosítanak megélhetést művelőiknek, nem
vonzzák az ifjúságot. Bízik a kutatás eredményeiben, amelyek meg fogják ala-
pozni a történettudományt.
EMLÉKBESZÉD GRÓF KEMÉNY JÓZSEF FÖLÖTT
84. Pest, 1860. október 12.302
Mikó Imre emlékbeszéde gróf Kemény Józsefről, melyet a Magyar Tudományos
Akadémia felkérésére tartott. Ebben méltatja a tudós, a gyűjtő, a történetíró
alakját, aki a történeti források gyűjtésében úttörő volt, és kitér Kemény József
14
2՜ ' i
TARTALOM
közélett munkásságára felvázolva pályája legfontosabb állomásait. A tudósi
pálya apológiájaként is értelmezhető beszéd.
RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK. . . .
REZUMAT.
ZUSAMMENFASSUNG .
ABSTRACT.
CUPRINS.
INHALTSVERZEICHNIS
CONTENTS.
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ
HELYNÉVMUTATÓ.
316
317
318
320
322
328
334
340
344
15
REZUMAT
DISCURSURILE ŞI ADRESELE CONTELUI MIKÓ IMRE
Mikó Imre a fost una dintre cele mai cunoscute şi apreciate personalităţi ale inteligen-
tei maghiare din istoria Transilvaniei secolului 19. S-a născut într-o veche familie de
nobili secui la data de 4 septembrie 1805 la Zăbala. Copilăria şi-a petrecut-o la Ocna
Mureşului, absolvind Colegiul Bethlen din Aiud şi finalizându-şi studiile de drept la
Târgu Mureş. Cariera sa a urmat tiparul unui funcţionar din cadrul Guvernului Arde-
lean (Gubernium) din prima parte a secolului 19: în 1847 este preşedintele Vistieriei
Ardelene, în 1848 este guvernator. Din decembrie 1848 până în octombrie 1849 a fost
reţinut în arest la Olmutz din ordinul Guvernului de la Viena. Contele a început activi-
tatea în 1853, fiind oprit doar de moartea parvenită la data de 19 septembrie 1876.
Misiunea sa cea mai importantă a fost reorganizarea societăţii maghiare dez-
integrate în urma guvernării absolutiste de la Viena, considerând primordial în
acest sens redeschiderea instituţiilor dizolvate cu forţa, urmată de întemeierea
unor instituţii noi. Contribuţiile sale financiare în acest sens sunt impresionante,
fiind denumit din aceste considerente şi „Széchenyi din Transilvania” Carisma şi
personalitatea, precum şi erudiţia lui sa excepţională au stat la baza alegerii sale
în funcţia de preşedinte sau curator general la cinci instituţii culturale şi ştiinţi-
fice din Transilvania între 1853-1876: Societatea Muzeului Ardelean, Societatea
Agricole din Transilvania, Teatrul Naţional din Cluj-Napoca, Episcopia Reformată
din Ardeal şi Colegiul Bethlen din Aiud. Pentru scurt timp, a fost reales guverna-
tor al Transilvaniei (în 1861); între 1867-1868 a fost ministrul transporturilor al
Ungariei, între 1867-1876 a fost preşedintele ales al Societăţii Maghiare de Istorie,
între 1866-1876 deţinând funcţia de deputat al Clujului în Parlamentul Ungariei.
în calitatea sa oficială de conducător al acestor instituţii, contele Mikó Imre a
avut o vastă corespondenţă şi a susţinut un număr impresionant de discursuri, toate
surse istorice autentice ale istoriei instituţiile şi ale istoriei Ardealului. în acest volum
nu este tratată corespondenţa sa, ci sunt reunite 84 de discursuri şi adrese, grupate
tematic în funcţie de instituţia reprezentată. Cea mai mare parte a discursurilor este
reprezentativă pentru istoria culturii şi civilizaţiei, cealaltă parte fiind important din
punctul de vedere al istoriei politicii. Prima parte a documentelor face parte din pa-
trimoniul istoric maghiar, a doua parte din patrimoniul istoric transilvănean.
Discursurile şi adresele sale au fost rostite într-o perioadă de cumpănă a istoriei
transilvănene, atunci când pe de-o parte trebuia să se confrunte cu moştenirea apă-
sătoare a revoluţiei şi războiului civic din 1848, pe de altă parte trebuia să găsească
un modus vivendi între popoarele şi naţiunile transilvănene, aflate nu demult în
război unul împotriva celuilalt. Contele Mikó a reuşit să slujească comunitatea ma-
ghiară, respectând totodată şi comunitatea română şi pe cea a saşilor.
Cu ocazia aniversării a 150 de ani de la înfiinţarea Societăţii Muzeului Arde-
lean, dorim să aducem un omagiu vieţii şi operei contelui Mikó Imre prin acest
volum.
317
ZUSAMMENFASSUNG
REDEN UND PROKLAMATIONEN VON GRAF IMRE MIKÓ
Graf Imre Mikó war die bekannteste und anerkannteste ungarische Persönlichkeit
in Siebenbürgen im 19. Jahrhundert. Er wurde am 4. September 1805 in Gebissdorf
(Zabola) im Dreistuhler Komitat als Abkömmling einer altansässigen szekleri-
sehen Familie geboren. Seine Kindheit hat er in Miereschhall (Marosújvár) ver-
bracht, dann besuchte er das Bethlen-Kolleg in Gross-Enyed, endlich promovierte
er in Rechtswissenschaften in Neumarkt. Nach dem Abschluss seiner Studien
beschritt er die typische Laufbahn eines hohen Beamten der siebenbürgischen
Landesregierung in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. 1847 wurde er zum
Direktor des Landesschatzamtes ernannt, 1848 zum Gouverneur. Das Amt hat
er jedoch nur kurze Zeit ausüben können. In Dezember 1848 sollte er eine Denk-
schrift der siebenbürgischen Landesregierung an den Hof überbringen, der zu je-
ner Zeit in Olmütz (Olomouc) residierte, erhielt jedoch keine Antwort. Den Ort sei-
nes Zwangsaufenthaltes durfte er erst in Oktober 1849 verlassen. Er kehrte nach
Klausenburg (Kolozsvár) zurück, in sein geliebtes Siebenbürgen, das während des
Krieges so viel leiden musste. Hier begann er 1853 seine erfolgreiche Tätigkeit für
das Volkswohl, die er bis zu seinem Tod in 1876 fortsetzen sollte.
Sein Hauptziel war die Reorganisation der von der zentralistischen öster-
reichischen Verwaltung im und nach dem Bürgerkrieg zerstörten Bildungsinfra-
struktur, die Neugründung der eingestellten, bzw. aufgelösten Institutionen, und
die Gründung neuer Anstalten. Im Interesse der schnellen Verwirklichung hat er
viel investiert, auch aus dem eigenen Vermögen, daher wurde er bereits von sei-
nen Zeitgenossen nicht ohne Grund als „der Széchényi Siebenbürgens“ genannt.
Dank seines Charismas, seiner Ausstrahlung, seiner wohlwollenden Mentalität,
seines Genius und seiner vielseitigen Bildung war er zwischen 1853 und 1876
Vorsitzender verschiedener siebenbürgischen und ungarischen kulturellen und
wissenschaftlichen Institutionen, wie des Siebenbürgischer Museum-Vereins,
des Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins, des Nationaltheaters in Klausenburg,
des Siebenbürgischen reformierten Kirchendistrikts und des Bethlen-Kollegs in
Gross-Enyed. Daneben war er für eine kurze Zeit Gouverneur von Siebenbürgen
(1861), später Verkehrsminister von Ungarn (1867-1868), Direktor der Ungarischen
Historischen Gesellschaft (1867-1876), sowie Abgesandter der Stadt Klausenburg
an den Landtag (1866-1872).
Als Direktor der genannten Institute führte Imre Mikó eine ausgedehnte Kor-
respondenz, und hielte zahlreiche Reden, die authentische geschichtliche Quellen
der Geschichte von Siebenbürgen und seiner Tätigkeit sind. Abgesehen von seiner
Korrespondenz veröffentlichen wir in unserem Band seine 84 Reden und Aufru-
fe nach Institutionen eingeteilt. Sie lassen sich größtenteils in die Kategorie der
Kulturgeschichte, eine kleinere Gruppe in die Geschichte der Politik eingliedern,
318
ABSTRACT
COUNT IMRE MIKÓ'S PUBLIC SPEECHES AND ADDRESSES
Count Imre Mikó was one of the greatest Hungarian public figures of 19th century
Transylvania. Born to an old noble family of Szeklers on September 4th, 1805 in
Zabola (Zăbala), Háromszék region, he spent his childhood in Marosújvár (Ocna
Mureş), and graduated later from the Bethlen College in Nagyenyed (Aiud). He
completed his university studies in law in Marosvásárhely (Târgu Mureş).
His early career reflects the typical ascension of a Transylvanian office bearer
in the first half of the 19th century: he was appointed head of the Transylvanian
Treasury in 1847, then in 1848 he was for a short time governor of Transylvania.
The government authorities from Vienna put him under arrest in Olmutz between
December 1848 and October 1849. Upon his return to Transylvania to the city of
Kolozsvár (Cluj) he encountered the revolution and civil war and saw its devas-
tating consequences. These were the circumstances that marked the beginning
of his prolific activity, begun in 1853 and carried out until his death (September
19th, 1876).
Count Imre Mikó's main objective was to strengthen a desintegrated Hungar-
ian society crushed by the absolutistic government from Vienna, by reopening
first the closed institutions, and then establishing new ones. For this purpose he
offered vast substantial aid from his own wealth, thus he was called by his con-
temporaries the “Széchenyi ofTransylvania”. Due to his charisma, his compelling
personality, and his great character and unaltered genius he was elected presi-
dent to five Hungarian scientific and cultural societies in Transylvania, between
1853 and 1876: the Transylvanian Museum Society, the Transylvanian Economic
Society, the National Theatre of Kolozsvár (Cluj), the Reformed Diocese ofTran-
sylvania and the Bethlen College of Nagyenyed (Aiud). Beside his assignment as
head of the abovementioned institutions, count Mikó was elected in 1861 - even
though for only a short time ֊ governor ofTransylvania: between 1867-1868 he
was Ministry of Transportations of Hungary, between 1867-1876 chairman of the
Hungarian Society of History, as well as deputy of Kolozsvár (Cluj) in the Hungar-
ian Parliament.
As a representative of these institutions Imre Mikó had an extensive corre-
spondence and held an impressive number of public speeches, all of which com-
prise today authentic sources for the history of different Transylvanian institu-
tions, as well as for the history ofTransylvania in general. Apart from the counts'
correspondence, 84 public speeches and addresses structured into thematic
groups have been gathered and published in this volume. Most of the speeches
are significant from the viewpoint of history of culture and civilization; a smaller
part of the speeches belong to the history of politics. The first group is part of
320
ABSTRACT
the general Hungarian cultural patrimony, while the second group is relevant for
Transylvanian history in particular
All discourses and speeches were held in a period of Transylvanian history
when one had to face the severe consequences of the revolution and civil war from
1848-1849, having to come up at the same time with a modus vivendi between the
Transylvanian nations, who not long ago were at war against each other. Count
Miko devoted himself to the service of Hungarian nation but cared also for the
welfare of Romanian and Saxon nations.
The present volume wishes to honour the memory of Count Imre Miko at the
150th foundation anniversary of the Hungarian Museum Society.
321
BESZÉDEI ÉS FELHÍVÁSAI (1853-18761
CUPRINS
Prefaţă
ÎNTEMEIEREA ŞI ACTIVITATEA SOCIETĂŢII MUZEULUI ARDELEAN
1. 31. martie 1856, Cluj - Proclamaţia contelui Imre Mikó privind întemeierea So-
cietăţiiMuzeului Ardelean
2. 13. aprilie 1856, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó către cei care l-au felicitat
cu ocazia donaţiei sale generoase
3. 26. mai 1856, Cluj - Adresă din partea contelui Imre Mikó, baronului Ferenc Ke-
mény, contelui László Lázár şi contelui Sámuel Kemény către împărat privind
autorizarea unui muzeu maghiar
4. 16. noiembrie 1856, Cluj - Proclamaţia contelui Imre Mikó cu privire la susţine-
rea Societăţii Muzeului Ardelean
5. 2. decembrie 1856, Cluj - Proclamaţia contelui Imre Mikó cu privire la distribu-
irea formularelor de susţinere a Societăţii Muzeului Ardelean
6. 5. aprilie 1857, Cluj ֊ Proclamaţia contelui Imre Mikó către membrii Societăţii
Muzeului Ardelean
7. 3. mai 1857, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó la prima adunare generală a
Societăţii Muzeului Ardelean
8. 21. iunie 1857, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó privind condiţiile necesare
ale succesului în cazul asociaţiilor
9. 12. septembrie 1859, Cluj - Comunicat din partea contelui Imre Mikó privind
aprobarea actului constitutiv al Societăţii Muzeului Ardelean
10. 14. septembrie 1859, Cluj - Adresă din partea contelui Imre Mikó către mem-
brii Societăţii Muzelui Ardelean
11. 23. noiembrie 1859, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó la adunarea constitu-
tivă a Societăţii Muzeului Ardelean
12. 26. noiembrie 1859, Cluj ֊ Discursul de încheiere susţinut de Imre Mikó la
sfârşitul adunării constitutive a Societăţii Muzeului Ardelean
13. 25. februarie 1860, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea primei
sesiuni ştiinţifice a Societăţii Muzeului Ardelean
14. 15. februarie 1860, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea sesiunii
ştiinţifice a Societăţii Muzeului Ardelean după o absenţă îndelungată
15. 9. februarie 1865, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea sesiunii
ştiinţifice a Societăţii Muzeului Ardelean în care aminteşte importanţa cu-
noaşterii istoriei
16. 8. februarie 1866, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea sesiunii
ştiinţifice a Societăţii Muzeului Ardelean în care aminteşte importanta educă-
rii tineretului şi includerea tinerilor în activitatea ştiinţifică
322
CUPRINS
17. 27. februarie 1871, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea sesiunii
ştiinţifice a Societăţii Muzeului Ardelean în care subliniază importanta con-
solidării asociaţiilor
18. 20. februarie 1873, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó în care îşi exprimă
grijile sale privind scăderea recentă a interesului faţă de Societate
19.12. martie 1874, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó în care oferă o retrospec-
tivă a activităţii Societăţii Muzeului Ardelean
20. 12. martie 1875, Cluj - Ultimul discurs al contelui Imre Mikó la adunarea ge-
nerală a Societăţii Muzeului Ardelean, în care analizează efectele colaborării
cu universitatea clujeană
DISCURSURILE CONTELUI IMRE MIKÓ LA ADUNĂRILE GENERALE ALE SOCIETĂ-
ŢII DE ECONOMIE DIN TRANSILVANIA
21.15. februarie 1854, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó cu privire la reînfiinţa-
rea Societăţii Agricole din Transilvania
22. 26. februarie 1854, Cluj ֊ Proclamaţia Imre Mikó cu privire la sprijinirea reîn-
fiinţării Societăţii Agricole din Transilvania
23. 17. iunie 1854, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la reuniunea Consiliului
Directoral al Societăţii Agricole din Transilvania
24. 11. martie 1855, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea adunării
generale a Societăţii Agricole din Transilvania
25. 21. martie 1855, Cluj - Adresa contelui Imre Mikó către membrii Societăţii
Agricole din Transilvania
26. 25. martie 1857, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea adunării
generale a Societăţii Agricole din Transilvania, oferind retrospectiva activităţii
din ultimii trei ani
27. 28. iulie 1857, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó ia adunarea generală a So-
cietăţii Agricole din Transilvania
28. 18. noiembrie 1857, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó la târgul de produse
organizat de Societatea Agricole din Transilvania
29. 10. martie 1858, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea adunării
generale a Societăţii Agricole din Transilvania, prezentând târgul de animale
organizat la Cristuru Secuiesc, precum şi înfiinţarea filialor Societăţii de Eco-
nomie din Transilvania
30. 1. august 1858, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea adunării
generale a Societăţii Agricole din Transilvania, insistând asupra informării
publice cu privire la societate
31. 12. martie 1859, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea adunării
generale a Societăţii Agricole din Transilvania, prezentând succesele atinse şi
obiectivele de viitor
32. 25. iulie 1859, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó Ia deschiderea adunării ge-
nerale a Societăţii Agricole din Transilvania, subliniind contopirea intereselor
personale cu cele ale comunităţii
323
BESZEDEI ES FELHÍVÁSAI (1853-1876)
33. 11. martie 1860, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Miko la deschiderea adunării
generale a Societăţii Agricole din Transilvania, prezentând creşterea substan-
ţială a resurselor materiale ale Societăţii
34. 11. martie 1861, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea adunării
generale a Societăţii Agricole din Transilvania.
35. 25. ianuarie 1864, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea adunării
generale a Societăţii Agricole din Transilvania, subliniind importanta activită-
ţii societăţilor în reconfirmarea spiritului naţional
36.18. ianuarie 1865, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea adunării
generale a Societăţii Agricole din Transilvania, insistând asupra importanţei
economisirii în rezolvarea dificultăţilor existente
37. 12. martie 1873, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó privind înfiinţarea unei
instituţii de învăţământ economic
38. 23. martie 1875, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó la adunarea generală a
Societăţii Agricole din Transilvania,
DISCURSURILE CONTELUI IMRE MIKÓ CU PRIVIRE LA TEATRUL NAŢIONAL DIN
TRANSILVANIA
39. 13. noiembrie 1853, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó privind necesitatea
reînfiinţării Teatrului Naţional la Cluj
40. 27. martie 1854, Cluj ֊ Proclamaţia contelui Imre Mikó privind sprijinirea tea-
trului care urmează a fi redeschis
41. 11. aprilie 1859, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó în calitate de preşedinte
ales al Comisiei Naţionale de Teatru
42. 28. februarie 1860, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó cu privire la reorgani-
zarea teatrului
43. 28. februarie 1860, Cluj - Proclamaţia contelui Imre Mikó în calitate de preşe-
dinte ales al Comisiei Naţionale de Teatru, către amatorii de teatru
44. 29. ianuarie 1864, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó cu privire la necesitatea
reorganizării teatrului naţional la Cluj
45.21. martie 1864, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó în care aminteşte centre-
le unde vor fi preluate donaţiile oferite pentru sprijinirea teatrului
46.16. ianuarie 1865, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó la deschiderea adunării
generale a Teatrului Naţional din Transilvania
47. 10. februarie 1865, Cluj - Adresă din partea lui Imre Mikó şi lui Ferdinănd
Groisz către redacţia ziarului Kolozsvári Közlöny
DISCURSURI ROSTITE ÎN CALITATE DE CURATOR AL COLEGIULUI BETHLEN DIN
AIUD, CURATOR AL EPISCOPIEI REFORMATE DIN ARDEAL, PRECUM ŞI DISCUR-
SURILE ROSTITE LA FESTIVITĂŢILE ORGANIZATE LA COLEGIUL REFORMAT DIN
SÁROSPATAK (UNGARIA)
48. 2. octombrie 1858, Aiud - Adresă din partea lui Imre Mikó către colectivul
didactic al Colegiului din Aiud
324
i/
CUPRINS
49. 8. iulie 1860, Sárospatak֊ Alocuţiune la aniversarea de treisute de ani de exis-
tenţă la Colegiul Reformat din Sárospatak
50. 8. iulie 1860, Sárospatak - Discursul contelui Imre Miko privind libertatea
educaţiei şi a învăţământului
51. 7. noiembrie 1862, Aiud ֊ Cuvântarea contelui Imre Miko în Colegiul Bethlen
din Aiud, la sesiunea organizată în onoarea domnitorului Bethlen
52. 7. noiembrie 1862, Aiud - Discursul contelui Imre Miko în calitate de curator al Epi-
scopiei Reformate din Ardeal cu ocazia mutării învăţământului teologic la Aiud
53. 12֊20. aprilie 1874, Cluj - Discursul contelui Imre Miko în calitate de curator
al Episcopiei Reformate din Ardeal la adunarea generală a episcopiei
54. 23. mai lS75y Cluj - Discursul contelui Imre Miko în calitate de curator al
Episcopiei Reformate din Ardeal la adunarea generală a episcopiei
DISCURSURILE POLITICE ŞI CUVÂNTĂRILE OCAZIONALE ROSTITE DE IMRE MIKO
55. 11 august 1860, Dej - Alocuţiunea contelui Imre Miko către delegaţia oraşului
Dej
56. 12. august 1860, Viişoara - Alocuţiunea contelui Imre Mikó către delegaţia
oraşului Bistriţa, ieşită în întâmpinarea lui până la Viişoara
57. 12. august 1860, Bistriţa - Discursul contelui Imre Mikó la sesiunea ştiinţifică
a Uniunii Culturale a Germanilor din Transilvania (Verein für Siebenbürgis-
che Landeskunde)
58.4. ianuarie 1861, Cluj ~ Discursul contelui Imre Mikó către Consiliul Dirigent al
Clujului şi reprezentanţii oraşului
59. 14. ianuarie 1861, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó în calitate de Guvernor
al Transilvaniei către funcţionarii Guberniumului, prezentându-şi concepţia
politică
60. 27. ianuarie 1861, Cluj - Alocuţiunea contelui Imre Mikó către reprezentanţii
bisericii mozaice din Transilvania
61. 5. februarie 1861, Cluj - Alocuţiunea contelui Imre Mikó către delegaţia din
Sighişoara
62. 7. februarie 1861, Cluj ֊ Alocuţiunea contelui Imre Mikó cu ocazia vizitei de-
legaţiei saşilor
63. 12. februarie 1861, Alba Iulia ֊ Răspunsul contelui Imre Mikó la intervenţia
rostită la conferinţa regnicolară de către episcopului ortodox, baronul Andrei
Şaguna
64. 24. februarie 1861, Alba Iulia - Toastul contelui Imre Mikó la încheierea confe-
rinţei regnicolare de Ia Alba Iulia
65. 12. aprilie 1861, Alba Iulia - Discursul contelui Imre Mikó în calitate de guver-
nator al Transilvaniei la prima sesiune organizată la Alba Iulia
66. [înainte de 29. iunie] 1861, Cluj - Cuvântarea lui Imre Mikó către episcopul
romano catolic Lajos Haynald la sesiunea Guberniumului
67. 9. decembrie 1861, Cluj - Discursul contelui Imre Mikó adresat Gubernium-
ului la retragerea sa din funcţie
325
BESZÉDEI ÉS FELHÍVÁSAI (1853-1876)
68. 24 ianuarie 1865. Cluj - Cuvântarea susţinută la reuniunea dietei de la Cluj
69. 28. noiembrie 1867, Pest ֊ Discursul contelui Imre Mikó către Ferenc Deák cu
ocazia prezentării votului de încredere
ÎNFIINŢAREA UNIVERSITĂŢII CLUJENE
70.19. octombrie 1872 - Discursul contelui Imre Mikó la depunerea jurământului
colectivului didactic al universităţii din Cluj
DIN DISCURSURILE CONTELUI IMRE MIKÓ ROSTITE ÎN CALITATE DE MINISTRU
AL TRANSPORTURILOR
71. 28. iunie 1867 - Intervenţia contelui Imre Mikó în Camera Deputaţilor pentru
demararea construcţiei de căi ferate
72. 16. mai 1868, Pest - Intervenţia contelui Imre Mikó în Camera Deputaţilor
privind dificultăţile întâmpinate în construcţia căilor ferate transilvănene
73. 23. mai 1868, Pest ֊ Despre relaţia Oradea-Osijek a liniei Oradea-Fiume
74. 29. ianuarie 1870, Pest ֊ Răspunsul contelui Imre Mikó la intervenţia deputa-
tului Lajos Mocsáry privind proiectul legii căilor ferate
DEPUTATUL CLUJULUI
75. 7. septembrie 1870, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó către alegătorii din Cluj
76. 11. decembrie 1868, Pest - Darea de seamă a lui Imre Mikó privind activitatea
sa de deputat
DISCURSURI ÎN CALITATE DE PREŞEDINTELE SOCIETĂŢII MAGHIARE DE ISTORIE
DESPRE ISTORIOGRAFIE ŞI STUDIEREA ISTORIEI
78. 2. iulie 1867, Pest - Discursul contelui Imre Mikó la adunarea generală a Soci-
etăţii Maghiare de Istorie
79. 14. mai 1868, Pest - Discursul contelui Imre Mikó la adunarea generală a Socie-
tăţii Maghiare de Istorie, prezentând şi sarcinile concrete în cercetarea istorică
80. 30. mai 1869, Pest ֊ Discursul contelui Imre Mikó Ia adunarea generală a So-
cietăţii Maghiare de Istorie
81. 7. aprilie 1874, Cluj ֊ Discursul contelui Imre Mikó la reuniunea de lucru a
societăţii constituite pentru cercetarea istoriei secuilor
82. 20. august 1874, Banská Bystrica - Discursul contelui Imre Mikó la adunarea
generală a Societăţii Maghiare de Istorie, insistând asupra importanţei istoriei
în autoevaluare
83.6. septembrie 1875, Nitra ֊ Discursul contelui Imre Mikó la adunarea itineran-
tă a Societăţii Maghiare de Istorie
NECROLOGUL CONTELUI JÓZSEF KEMÉNY
84. 12. octombrie 1860, Pest ֊ Necrologul contelui József Kemény
326
CUPRINS
Lista abrevierilor
Rezumat
Zusammenfassung
Abstract
Cuprins
Inhaltsverzeichnis
Contents
Indice de nume personale
Indice de nume geografice
327
INHALTSVERZEICHNIS
Vorwort
GRÜNDUNG UND TÄTIGKEIT DES SIEBENBÜRGISCHEN MUSEUM-VEREINS
1. Klausenburg, 31. Mai 1856. Aufruf von Graf Imre Mikó zur Gründung des Sie-
benbürgischen Museums und des Siebenbürgischen Museum-Vereins. Er skiz-
ziert darin vorangegangene Initiativen sowie die Umstände der Gründung.
2. Klausenburg, 16. April 1856. Rede von Graf Imre Mikó an alle, die seine Spende
begrüßen. Durch seine zündende Rede forderte er die Teilnehmer zur Unter-
stützung des Vereines auf.
3. Klausenburg, 26. Mai 1856. Eingabe von Graf Imre Mikó, Baron Ferenc Kemény
und Graf László Lázár an den Herrscher um Erlaubnis zur Gründung eines un-
garischen Museums.
4. Klausenburg, 16. November 1856. Aufruf von Graf Imre Mikó im Interesse des
Siebenbürgischen Museum-Vereins. Er fordert diejenigen, die die Gründung
des Vereins unterstützen, zur Unterzeichnung der Subscriptions-Bögen auf.
5. Klausenburg, 2. Dezember 1856. Aufruf von Graf Imre Mikó, in dem er die Inter-
essenten über die Versendung der Subscriptions-Bögen benachrichtigt.
6. Klausenburg, 5. April 1857. Aufruf von Graf Imre Mikó an die Mitglieder des
Siebenbürgischen Museum-Vereins über die Angelegenheiten der Gründung.
7. Klausenburg, 3. Mai 1857. Rede von Graf Imre Mikó bei der ersten Generalver-
sammlung des Siebenbürgischen Museum-Vereins. In seiner Rede skizziert er
das bis dahin Geschehene im Interesse der Gründung, stellt Ziele und weitere
Aufgaben detailliert dar und legt den neuen Statutenentwurf vor.
8. Klausenburg, 21. Juni 1857. Rede von Graf Imre Mikó über die Bedingungen
einer erfolgreichen Vereinstätigkeit, über die Pflichten der Mitglieder und über
den Wert des Gemeinschaftsgeistes.
9. Klausenburg, 12. September 1859. Mitteilung von Graf Imre Mikó über die Ge-
nehmigung der Statuten des Siebenbürgischen Museum-Vereins.
10. Klausenburg, 14. September 1859. Aufruf von Graf Imre Mikó an die Mitglieder
des Siebenbürgischen Museum-Vereins.
11. Klausenburg, 23. November 1859. Rede von Graf Imre Mikó anlässlich der am
23. November 1859 begonnenen Gründungsversammlung. Er bietet einen
Rückblick über den fast vierjährigen Kampf um die Gründung des Vereines.
12. Klausenburg, 26. November 1859. Schlussrede des Vorsitzenden bei der am 23.
November 1859 begonnenen Generalversammlung.
13. Klausenburg, 25. Februar 1860. In der am 25. Februar 1860 gehaltenen Er-
öffnungsrede anlässlich der ersten wissenschaftlichen Sitzung des Museum-
Vereins bestimmt Imre Mikó als Präsident die Aufgaben.
328
INHALTSVERZEICHNIS
14. Klausenburg, 15. Februar 1864. Wegen seinen politischen Verpflichtungen
war Graf Miko eine lange Zeit der Präsidiumsarbeit ferngeblieben. Er betont
die Wichtigkeit der Verbreitung der wissenschaftlichen Kenntnisse.
15. Klausenburg, 9. Februar 1865. In seiner Eröffnungsrede, in der er die Bedeu-
tung der Museen hervorhob betont Imre Miko die Wichtigkeit geschichtlicher
Kenntnisse.
16. Klausenburg, 8. Februar 1866. In der Eröffnungsrede des Präsidenten der Ge-
neralversammlung geht es um die Bildung und Miteinbeziehung der Jugend in
die wissenschaftliche Arbeit.
17. Klausenburg, 27. Februar 1871. Präsidiale Eröffnungsrede, gehalten anlässlich
der Generalversammlung des Siebenbürgischen Museum-Vereins.
18. Klausenburg, 20. Februar 1873. In der Eröffnungsrede der Generalversamm-
lung gibt Imre Miko seiner Besorgnis Ausdruck, dass in den letzteren Jahren
der Verein immer weniger Beachtung Findet.
19. Klausenburg, 12. März 1874. Die Präsidentenrede analysiert die bisherige Tä-
tigkeit des Museum-Vereines.
20. Klausenburg, 12. März 1875. In seiner letzten Rede vor der Generalversamm-
lung des Siebenbürgischen Museum-Vereins versucht Imre Miko die Frage zu
beantworten, ob der Bund mit der Universität in Klausenburg und die Überga-
be der Sammlungen eine gute Entscheidung gewesen sei.
PRÄSIDENTENREDEN DES GRAFEN IMRE MIKO AN DEN GENERALSAMMLUN-
GEN DES SIEBENBÜRGISCHEN WIRTSCHAFTSVEREINS
21. Klausenburg, 15. Februar 1854. Rede von Imre Miko über die Neugründung
des Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins.
22. Klausenburg, 26. Februar 1854. Aufruf zur Neugründung des Siebenbürgi-
schen Wirtschaftsvereins.
23. Klausenburg, 17. Juni 1854. Rede von Imre Miko in der Ausschusssitzung des
Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins.
24. Klausenburg, 11. März 1855. Eröffnungsrede bei der Generalversammlung des
Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins am 11. März 1855.
25. Klausenburg, 21. März 1855. Appell von Imre Miko an die Mitglieder des Wirt-
schaftsvereins. Der Ausschuss beschließt die Verschickung eines Berichtes zur
Gründung des Vereins.
26. Klausenburg, 25. März 1857. Die Eröffnungsrede der Generalversammlung des
Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins am 25. März 1857 bietet einen Rückblick
auf die dreijährige Tätigkeit, nennt die Erfolge und empfiehlt die Reorganisati-
on des Vorstandes.
27. Klausenburg, 28. Juli 1857. In der Eröffnungsrede der Generalversammlung
am 28. Juli 1857 zählt Graf Miko die Möglichkeiten und Mittel auf, die in den
nächsten Jahren bereit stehen um die gestreckten Ziele zu erreichen.
28. Klausenburg, 18. November 1857. Eröffnungsrede von Imre Miko anlässlich der
vom Siebenbürgischen Wirtschaftsverein organisierten Produkten-Ausstellung.
329
BESZKDEI ES FELHIVÄSAI (1853-1876)
29. Klausenburg, 10. März 1858. In der Eröffnungsrede der Generalversammlung
am 10. März 1858 erwähnt Graf Miko die Ausstellung der Viehzüchter in Kreuz
und betont die Notwendigkeit der Gründung von Filialen.
30. Klausenburg, 1. August 1858. In der Eröffnungsrede der Generalversammlung
des Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins am 1. August 1858 geht es um die
Beurteilung der öffentlichen Meinung.
31. Klausenburg, 12. März 1859. Eröffnungsrede der Generalversammlung des
Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins am 12. März 1859. In der Rede geht es
um die bisher gemachten Fortschritte und um Entwicklungsbedingungen.
32. Klausenburg, 25. Juli 1859. Eröffnungsrede der Generalversammlung des Sie-
benbürgischen Wirtschaftsvereins am 25. Juli 1859. In die Rede geht es um die
Vereinbarkeit von der Einzel֊ und Gemeininteressen.
33. Klausenburg, 11. März 1860. In seiner Eröffnungsrede der Generalversamm-
lung des Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins am 11. März 1860 stellt Graf
Miko das beträchtliche Anwachsen der finanziellen Grundlagen des Vereins
fest, was Ausweitung der Vereinstätigkeit auch auf solche Sparten ermöglicht,
denen bisher wenig Aufmerksamkeit zuteil wurde.
34. Klausenburg, 11. März 1860. Eröffnungsrede der Generalversammlung des
Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins. In der Rede wird die Nützlichkeit der
Vereinstätigkeit gewürdigt, die nun in ganz Siebenbürgen entfaltet werde.
35. Klausenburg, 25. Januar 1864. Eröffnungsrede der Generalversammlung des
Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins am 25. Januar 1864. Graf Miko spricht
über die Stärkung des Nationalgeistes durch die Arbeit des Vereins.
36. Klausenburg, 18. Januar 1865. Eröffnungsrede der Generalversammlung des
Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins. Es wird die Notwendigkeit der Spar-
samkeit betont.
37. Klausenburg, 12. März 1873. Imre Miko hebt in seiner Rede hervor, dass der
Siebenbürgische Wirtschaftsverein schon zur Zeit seiner Gründung die Er-
richtung einer wirtschaftlichen Lehranstalt in Klausenburg initiirt, die Her-
ausgabe der Wirtschaftszeitung „Erdelyi Gazda“ und die Publikation von
Wirtschaftsfachliteratur unterstützt hatte und für die Auslagen der 1871er
Wanderversammlung aufkam.
38. Klausenburg, 23. März 1875. Präsidentenrede von Graf Imre Miko anlässlich
der Generalversammlung des Siebenbürgischen Wirtschaftsvereins.
DIE REDEN DES GRAFEN IMRE MIKO ANLÄSSLICH DES SIEBENBORGER NATIO-
NALTHEATERS
39. Klausenburg, 13. November 1853. Aufruf von Imre Miko zur Neugründung des
Nationaltheaters in Klausenburg. Er betont die außerordentliche Bedeutung
des Theaters für die Verbreitung der Allgemeinbildung.
40. Klausenburg, 27. März 1854. Erneuter Aufruf von Imre Miko zugunsten eines
funktionierenden Theaterbetriebes. Er betont die Wichtigkeit der Wahl eines
sachverständigen Direktors.
330
INHALTSVERZEICHNIS
41. Klausenburg, 11. April 1859. Rede von Imre Mikó über die Lage des Siebenbür֊
gischen Nationaltheaters in Klausenburg.
42. Klausenburg, 28. Februar 1860. Imre Mikó über organisatorische Details zum
Betrieb des Theaters.
43. Klausenburg, 28. Februar 1860. Im Namen der Theaterkommission appelliert
Imre Mikó an die Freunde des Theaters, erneut spenden zu wollen.
44. Klausenburg, 29. Januar 1864. Imre Mikó über die Neugründung und die Tä-
tigkeit des Nationaltheaters in Klausenburg. Er bittet die Aktienbesitzer um
Hilfe zur Modernisierung des Theaters.
45. Klausenburg, 21 März 1864. Imre Mikó bestimmt die Zentralstellen, wo die
Beauftragten die Spenden übernehmen.
46. Klausenburg, 16. Januar 1865. In seiner Eröffnungsrede der Generalversamm-
lung des siebenbürgischen Nationaltheaters berichtet Imre Mikó über die Lage
des Theaters.
47. Klausenburg, 10. März 1865. Aufruf von Imre Mikó und Ferdinand Grósz an die
Redaktion der Zeitschrift „Kolozsvári Közlöny“.
REDEN ALS OBERKURATOR AN DEN SAMMLUNGEN DES BETHLEN-KOLLEGS
ZU GROSS-ENYED UND DES SIEBENBÜRGISCHEN REFORMIERTEN KIRCHENDI-
STRIKTS, ALS AUCH AN DER GRÜNDUNGSFEIER DES REFORMIERTEN KOLLEGS
ZU SÁROSPATAK (PATAK AM BODROG)
48. Gross-Enyed, 2. Oktober 1858. Aufruf von Imre Mikó an das Lehrpersonal des
Kollegs. Er teilt seine Ansichten über die Erziehung und die Rolle der Schule in der
Verbreitung der Kultur und in der Kräftigung des Nationalbewusstseins mit.
49. Sárospatak, 8. Juli 1860. Begrüßungsrede anlässlich den dreihundertsten Jah-
restag der Gründung des reformierten Kollegs in Sárospatak.
50. Sárospatak, 8. Juli 1860. Rede von Imre Mikó über die Lehr- und Bildungsfrei-
heit im Kolleg in Sárospatak.
51. Gross-Enyed, 7. November 1862. Begrüßungsrede von Imre Mikó im Bethlen-
Kolleg anlässlich des Erinnerungsfestes des Fürsten.
52. Gross-Enyed, 8. November 1862. Rede des Oberkurators Imre Mikó anlässlich der
Neugründung der theologischen Akademie in Gross-Enyed. Er bietet einen Rück-
blick über die Lage des Kollegs nach dem Unabhängigkeitskrieg in 1848/49.
53. Klausenburg, 12-20. April 1874. Rede des Oberkurators Imre Mikó an die Gene-
ralversammlung des Siebenbürgischen Reformierten Kirchendistrikts.
54. Klausenburg, 23. Mai 1875. Rede des Oberkurators Imre Mikó an die Generalver-
sammlung des Siebenbürgischen Reformierten Kirchendistrikts am 23. Mai 1875.
POLITISCHE UND GELEGENHEITSREDEN
55. Desch, 11. August 1860. Begrüßungsrede von Graf Imre Mikó an die Deputa-
tion von Desch.
56. Heidendorf, 12. August 1860. Dankrede von Graf Imre Mikó an das Empfangs-
komitee von Bistritz.
331
BESZÉDEIÉS FELHÍVÁSAI (1853-1876)
57. Bistritz, 12. August 1860. Rede von Imre Mikó anlässlich der Sitzung des Ver-
eins für Siebenbürgische Landeskunde. Er hebt diejenigen geschichtlichen Er-
eignisse hervor, die die sächsische und ungarische Nation verbinden.
58. Klausenburg, 4. Januar 1861. Rede von Imre Miko an den Gemeinderat in Klau-
senburg.
59. Klausenburg. 14. Januar 1861. Der Gouverneur, Imre Miko begrüßt den Beam-
tenstand der Landesregierung und skizziert seine politische Konzeption.
60. Klausenburg, 27. Januar 1861. Antwort von Imre Miko an die Vertreter der
Israeliten Kirchendistrikt von Siebenbürgen.
61. Klausenburg, 5. Februar 1861. Antwort von Imre Miko an die Abgesandten der
Stadt Schässburg. Er bedankt deren Vertrauen und kündigt den kaiserlichen
Auftrag über seine Ernennung zum provisorischen Gouverneur an.
62. Klausenburg, 7. Februar 1861. Antwort von Imre Mikó auf den Ehrengruß der
sächsischen Abgesandten.
63. Weissenburg, 12. Februar 1861. Antwort von Imre Mikó auf die Rede des or-
thodoxen Bischofs, Baron Andrei $aguna.
64. Weissenburg, 24. Februar 1861. Trinkspruch von Graf Imre Mikó in der Ver-
sammlung in Weissenburg. Er leert seinen Glas auf die Verstärkung des Ver-
trauens unter die siebenbürgischen Nationen.
65. Weissenburg, 12. April 1861. Eröffnungsrede des Gouverneurs Graf Imre Mikó
anlässlich der ersten Sitzung der Versammlung in Weissenburg.
66. fKlausenburg, vor 29. Juni 1861.] Rede von Imre Mikó an den römisch-katholi-
schen Bischof, LaJos Haynald in der Sitzung des Guberniums.
67. Klausenburg, 9. Dezember 1861. Abschiedsrede an das königliche Gubernium.
68. Klausenburg, 28. November 1865. Eröffnungsrede anlässlich der Vorberatung
des Landtages in Klausenburg.
69. Pest. 24. Januar 1867. Rede an Ferenc Deák anlässlich der Übermittlung der
Vertrauensvorlegung.
DIE BEGRÜNDUNG DER UNIVERSITÄT ZU KLAUSENBURG
70. Klausenburg, 19. Oktober 1872. Rede von Imre Mikó anlässlich der Eideslei-
stung der Professoren der Universität in Klausenburg am 19. Oktober 1873.
AUS DEN REDEN DES GRAFEN IMRE MIKÓ ALS VERKEHRSMINISTER
71. Pest, 28. Juni 1867. Imre Mikó bittet das Abgeordnetenhaus um die Regierung
zur Erwerbung des Geldfonds im Interesse des baldmöglichsten Ausbaues der
Eisenbahnlinien zu ermächtigen.
72. Pest, 16. Mai 1868. Rede von Imre Mikó im Abgeordnetenhaus über den Aus-
bau der Eisenbahnlinien, deren Schwierigkeiten in Siebenbürgen.
73. Pest, 23. Mai 1868. Über die Bahnstrecke Grosswardein-Essegg der Eisenbahn-
linie Grosswardein-Fiume.
74. Pest, 29. Januar 1870. Antwort von Imre Mikó an den Abgesandter Lajos Mocsáry
über die Gesetzvorlage dess Landstrassennetzes und der Pflichtarbeit.
75. Klausenburg, 7. September 1870. Rede von Imre Mikó anlässlich des Eröff-
nungsfests der Eisenbahnlinie Grosswardein-Klausenburg. Er skizziert den
332
INHALTSVERZEICHNIS
Kampf für die Verwirklichung der siebenbürgischen Eisenbahn und die Um-
stände der Grundlegung der Bahnstrecke Grosswardein-Klausenburg.
ABGESANDTE DER STADT KLAUSENBURG IN DEM UNGARISCHEN ABGEORDNE-
TENHAUS
76. Pest, 11. Dezember 1868. Rede des Abgesandten Imre Mikó an die Wähler-
schaft der Stadt Klausenburg.
77. Pest, 4. Mai 1872. Bericht von Imre Mikó über seine Tätigkeit als Abgesand-
ter und den Ablauf seines Mandats. Im Landtag der Jahren 1868-1872 wurden
neue Gesetze festgelegt, die Selbstverwaltung und die Ministerverantwort-
lichkeit gesichert.
DER PRÄSIDENT DER UNGARISCHEN HISTORISCHEN GESELLSCHAFT ÜBER GE-
SCHICHTSSCHREIBUNG UND GESCHICHTSFORSCHUNG
78. Pest, 2. Juli 1867. Eröffnungsrede des Direktors Imre Mikó in der Ausschusssit-
zung der Historischen Gesellschaft am 2. Juli 1867. Imre Mikó stellt die Aufga-
ben der Gesellschaft dar.
79. Pest, 14. Mai 1868. Eröffnungsrede der Generalversammlung der Ungarischen
Historischen Gesellschaft am 14. Mai 1868. Imre Mikó stellt die konkreten Auf-
gaben der Geschichtskunde dar.
80. Pest, 30. Mai 1869. Rede von Imre Mikó anlässlich der Generalversammlung
der Ungarischen Historischen Gesellschaft am 30. Mai 1869. Er hebt die Cha-
raktermerkmale der Verbundenheit des verschiedenen Landesteilen in den
historischen Epochen des Landes hervor.
81. Klausenburg, 7. April 1874. Rede von Imre Mikó anlässlich der Versammlung
der Gesellschaft für die Beschreibung der szeklerischen Geschichte.
82. Neusohl, 20. August 1874. Eröffnungsrede von Imre Mikó anlässlich der Ge-
neralversammlung der Ungarischen Historischen Gesellschaft am 20. August
1869. Er betont die Rolle der Geschichte in der Gestaltung der Selbsterkenntnis.
83. Nyitra, 6. September 1875. Eröffnungsrede von Imre Mikó anlässlich der General-
versammlung der Ungarischen Historischen Gesellschaft am 6. September 1875.
GEDÄCHTNISREDE ÜBER JÓZSEF KEMÉNY.
84. Pest, 12. Oktober 1860. Gedächtnisrede über József Kemény.
Abkürzungen
Rezumat
Zusammenfassung
Abstract
Cuprins
Inhaltsverzeichnis
Contents
Namensverzeichnis
333
CONTENTS
Foreword
THE FOUNDATION AND THE ACTIVITY OF THE TRANSYVLANIAN MUSEUM SO-
CIETY
1. March 31, 1856, Kolozsvár - Count Imre Miko’s speech regarding the founda-
tion of the Transylvanian Museum Society
2. April 13, 1856, Kolozsvár - Count Imre Miko’s expresses his gratitude for those
congratulating him on his generous donation
3. May 26, 1856, Kolozsvár - Memorandum signed by count Imre Mikó, baron
Ferenc Kemény, count László Lázár and count Sámuel Kemény to the emperor
regarding his consent for establishing a Hungarian Museum
4. November 16, 1856, Kolozsvár - Count Imre Miko’s speech regarding public
support for the Transylvanian Museum Society
5. December 2, 1856, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s speech regarding the distri-
bution of support blank papers for the Transylvanian Museum Society
6. April 5, 1857, Kolozsvár - Count Imre Miko’s address to the members of the
Transylvanian Museum Society
7. May 3, 1857, Kolozsvár - Count Imre Miko’s festive discourse at the first reunion
of the Transylvanian Museum Society
8. }une 21, 1857, Kolozsvár - Count Imre Miko’s speech regarding the necessary
conditions for success in the case of associations
9. September 12, 1859, Kolozsvár - Count Imre Miko’s notification regarding the
approval of the statutes of the Transylvanian Museum Society
10. September 14,1859, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s address to the members of
the Transylvanian Museum Society
11. November 23,1859, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s festive discourse at the first
general assembly of the Transylvanian Museum Society
12. November 26, 1859, Kolozsvár - Count Imre Miko’s closing words at the first
general assembly of the Transylvanian Museum Society
13. February 25, 1860, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s festive discourse at the first
session of the Transylvanian Museum Society
14. February 15, 1860, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s discourse at the scientific
session of the Transylvanian Museum Society, returning to attend after a long
absence
15. February 9, 1865, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s discourse at the scientific
session of the Transylvanian Museum Society, in which he points out the im-
portance of historical knowledge
16. February 8, 1866, Kolozsvár - Count Imre Miko’s discourse at the scientific ses-
sion of the Transylvanian Museum Society, in which he insists on the importance
of education and including the young generation in scientific research activities
334
CONTENTS
17. February 27, 1871, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s discourse at the scientific
session of the Transylvanian Museum Society, in which he insists on the im-
portance of consolidated associations
18. 20. februárié 1873, Kolozsvár - Count Imre Miko’s discourse at the assembly
of the Transylvanian Museum Society, in which he expresses his concerns re-
garding the diminishing interest in the activity of the Society
19. March 12, 1874, Kolozsvár ֊ Count Imre Mikó’s discourse at the scientific ses-
sion of the Transylvanian Museum Society, in which he presents the activity of
the Transylvanian Museum Society
20. March 12, 1875, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s last discourse at the general
assembly of the Transylvanian Museum Society, in which he analyses the ef-
fects of the cooperation with the university
COUNT IMRE MIKO’S DISCOURSES AT THE GENERAL ASSEMBLY MEETINGS OF
THE TRANSYLVANIAN SOCIETY FOR ECONOMY
21. February 15,1854, Kolozsvár ֊ Count Imre Mikó’s discourse regarding the ne-
cessity of reestablishing the Transylvanian Society for Economy
22. February 26,1854, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s discourse regarding the need
for financial support in reestablishing the Transylvanian Society for Economy
23. June 17, 1854, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s discourse at the meeting of the
Board of Directors of the the Transylvanian Society for Economy
24. March 1, 1855, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s opening speech at the general
assembly of the Transylvanian Society for Economy
25. March 21, 1855, Kolozsvár - Count Imre Miko’s address to the members of the
Transylvanian Society for Economy
26. March 25, 1857, Kolozsvár - Count Imre Miko's opening speech at the general
assembly of the Transylvanian Society for Economy, offering a retrospective
analysis on all actions undertaken in the last three years
27. July 28, 1857, Kolozsvár ֊ Count Imre Mikó’s speech at the assembly of the
Transylvanian Society for Economy
28. November 18, 1857, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s speech at the products fair
organized by the Transylvanian Society for Economy
29. March 10, 1858, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s opening speech at the general
assembly of the Transylvanian Society for Economy, presenting the animal
fair organized az Székelykeresztúr, as well as the establishment of branches for
the Transylvanian Society for Economy
30. August 1, 1858, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s opening speech at the general
assembly of the Transylvanian Society for Economy, in which he insists on the
importance of the public opinion regarding the Society
31. March 12, 1859, Kolozsvár - Count Imre Miko’s opening speech at the general
assembly of the Transylvanian Society for Economy, in which he presents its
accomplished objectives, as well as its plans for the future
335
BESZEDEÍ ES FELHÍVÁSAI (1853-1876)
32. July 25, 1859, Kolozsvár - Count Imre Miko’s opening speech at the general
assembly of the Transylvanian Society for Economy, in which he presents the
merge between personal and community interests
33. March 11, 1860, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s opening speech at the general
assembly of the Transylvanian Society for Economy, in which he presents the
substantial growth of material resources for the Society
34. March 11. 1861, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s opening speech at the general
assembly of the Transylvanian Society for Economy, in which he presents a
summary of all activities carried out in the past years
35. 25. ianuarie 1864, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s opening speech at the gen-
eral assembly of the Transylvanian Society for Economy, in which he insists on
the importance of active societies in reconfirming the national consciesness
36. January 18,1865, Kolozsvár ~ Count Imre Miko’s opening speech at the general
assembly of the Transylvanian Society for Economy, encouraging cutbacks in
dealing with the existing difficulties
37. March 12, 1873, Kolozsvár - Count Imre Miko’s discours regarding the neces-
sity for establishing an institution for higher education in economy
38. March 23, 1875, Kolozsvár Count Imre Miko’s opening speech at the general
assembly of the Transylvanian Society for Economy
COUNT IMRE MIKO’S DISCOURSES REGARDING THE NATIONAL THEATRE OF
TRANSYLVANIA
39. November 13, 1853, Kolozsvár - Count Imre Miko’s discours regarding the ne-
cessity of establishing a National Theatre in Kolozsvár
40. March 27, 1854, Kolozsvár - Count Imre Miko’s discours regarding the need to
support the new-to-be theatre
41. April, 11. 1859, Kolozsvár - Count Imre Miko’s discours in his official capacity
as president elect of the National Theatre Commission
42. February 28, 1860, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko's discours regarding the or-
ganization procedure of the theatre
43. February 28, 1860, Kolozsvár - Count Imre Miko’s discours to theatre amateurs
in his official capacity as president elect of the National Theatre Commission
44. January 29, 1864, Kolozsvár ֊ Count Imre Miko’s discours regarding the need
to reorganize the National Theatre in Kolozsvár
45. March 21, 1864, Kolozsvár - Count Imre Miko’s discours in which he enlists
the centres where donations offered for the theatre will be received
46. January 16, 1865, Kolozsvár - Count Imre Miko’s opening speech at the gen-
eral assembly of the National Theatre of Transylvania
47. February 10,1865, Kolozsvár ֊ Note signed by count Imre Mikó and Ferdinand
Groisz to the editorial office of the paper “Kolozsvári Közlöny”
336
CONTENTS
PUBLIC SPEECHES SUSTAINED IN IMRE MIKÓ’ OFFICIAL CAPACITY AS CURATOR
OF THE BETHLEN COLLEGE IN NAGYENYED, CURATOR OF THE REFORMED DIO-
CESE OF TRANSYLVANIA, AS WELL AS SPEECHES HELD AT THE FESTIVITIES AT
THE REFORMED COLLEGE IN SÁROSPATAK (HUNGARY)
48. October 2, 1858, Nagyenyed - Note signed by Imre Mikó to the academic body
of the Bethlen College in Nagyenyed
49. July 8, 1860, Sárospatak - Speech at the of threehundred years anniversary of
the Reformed College in Sárospatak
50. July 8,1860, Sárospatak ֊ Count Imre Mikó’s speech regarding the freedom of
education
51. November 7, 1862, Nagyenyed - Count Imre Mikó’s speech at the Bethlen Col-
lege in din Nagyenyed, at the symposion organized in honour of prince Gábor
Bethlen
52. November 7, 1862, Nagyenyed ֊ Count Imre Mikó’s speech in his official ca-
pacity as curator of the Reformed Diocese of Transylvania on the occasion of
relocating the faculty for divinity to Nagyenyed
53. April 12-20, 1874, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s speech in his official capac-
ity as curator of the Reformed Diocese of Transylvania at the general assembly
of the Diocese
54. May 23. 1875, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s speech in his official capacity
as curator of the Reformed Diocese of Transylvania at the general assembly of
the Diocese
POLITICAL AND OCCASIONAL SPEECHES HELD BY COUNT IMRE MIKÓ
55. August 11, 1860, Dés - Count Imre Mikó addresses the delegation of Dés city
56. August 12, 1860, Besenyő - Count Imre Mikó addresses the delegation of Besz-
terce city, coming to meet him already at the village of Besenyő
57. August 12.1860, Beszterce - Count Imre Mikó’s speech at the conference of the
German Véréin für Siebenbürgische Landeskunde
58. January 4,1861, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s speech to the Council of Kolozs-
vár and to the city representatives
59. January 14, 1861, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s speech in his official capacity
as governor of Transylvania to the office-holders of the Gubernium, presenting
them his political conception
60. January 27, 1861, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s speech to the Jewish delega-
tion
61. February 5, 1861, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s speech to the delegation of
Segesvár city
62. February 7, 1861, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s speech to the delegation of
Transylvanian Saxons
63. February 12, 1861, Gyulafehérvár - Count Imre Mikó responds to baron Andrei
Saguna, Greek Orthodox Bishop of Transylvania at the legislative assembly in
Gyulafehérvár
337
BESZEDET ES FELHÍVÁSÁT (1853-18761
64. February 24, 1861, Gyulafehérvár - Count Imre Mikó holds a toast at the clos-
ing of the legislative assembly in Gyulafehérvár
65. April 12, 1861, Gyulafehérvár ֊ Count Imre Mikó’s speech in his official capac-
ity as governor of Transylvania at the first session of the legislative assembly
held in Gyulafehérvár
66. [before June 29] 1861, Kolozsvár ֊ Count Imre Mikó addresses Lajos Haynald,
Roman Catholic bishop at the session of the Gubernium
67. December 9, 1861, Kolozsvár ֊ Count Imre Mikó’s speech to the Gubernium on
the occasion of his stepping down from his office
68. January 24, 1865, Kolozsvár - Count Imre Mikó’s speech at the parliamentary
assembly at Kolozsvár
69. November 28, 1867, Pest ֊ Count Imre Mikó addresses Ferenc Deák on the oc-
casion of presenting the vote of confidence
THE FOUNDING OF THE UNIVERSITY OF KOLOZSVÁR
70. October 19, 1872 ֊ Count Imre Mikó’s speech at the ceremony of swearing in
the academic body of the Kolozsvár University
FROM COUNT IMRE MIKÓ’S SPEECHES HELD IN HIS OFFICIAL CAPACITY AS MIN-
ISTRY OF TRANSPORTATION
71. June 28, 1867 - Count Imre Mikó’s intervention at the Chamber of Deputies
regarding the start for railway constructions
72. May 16, 1868, Pest - Count Imre Mikó’s intervention at the Chamber of Depu-
ties regarding the difficulties met in the process of railway constructions in
Transylvania
73. May 23, 1868, Pest ֊ Regarding the Nagyvárad-Eszék portion of the Nagy-
várad-Fiume line
74. January 29, 1870, Pest - Count Imre Mikó responds to the intervention of dep-
uty Lajos Mocsáry regarding the railway construction project
AS DEPUTY OF KOLOZSVÁR CITY
75. September 7, 1870, Kolozsvár - Count Imre Mikó addresses his voters from
Kolozsvár city
76. December 11, 1868, Pest - Count Imre Mikó reports on his activity as deputy
of Kolozsvár city
FROM COUNT IMRE MIKÓ’S SPEECHES HELD IN HIS OFFICIAL CAPACITY AS PRES-
INDENT OF THE HUNGARIAN SOCIETY FOR HISTORY, REGARDING HISTORIOG-
RAPHY AND HISTORICAL STUDIES
78. July 2, 1867, Pest - Count Imre Mikó’s speech at the general assembly of the
Hungarian Society for History
338
CONTENTS
79. May 14, 1868, Pest - Count Imre Mikó’s speech at the general assembly of the
Hungarian Society for History, presenting the concrete duties in researches
conducted in the field of history
80. May 30, 1869, Pest - Count Imre Mikó’s speech at the general assembly of the
Hungarian Society for History
81. April 7, 1874, Cluj - Count Imre Mikó’s speech at the board meeting, regarding
the award granting procedure for compiling the history of the Szeklers
82. August 20, 1874, Besztercebánya - Count Imre Mikó’s speech at the general
assembly of the Hungarian Society for History, insisting on the importance of
history in the process of selfawareness
83. September 6, 1875, Nyitra — Count Imre Mikó’s speech at the itinerant meet-
ing of the Hungarian Society for History
EULOGY FOR COUNT JÓZSEF KEMÉNY
84. October 12, 1860, Pest ֊ Eulogy presented for count József Kemény
List of abbreviations
Rezumat
Zusammenfassung
Abstract
Cuprins
Inhaltsverzeichnis
Contents
Index of family names
Index of geographical names
339
HELYNÉVMUTATÓ
Amerika 106, 252
Anglia 99, 100, 106, 278,311
Arad (Arad, Arad m.) 28
Aranyos 302
Aranyosgerend (Luncani, Kolozs m.)
19, 36, 44, 45, 302, 306
Ausztria, 113, 239
Bánság 250
Báziás (Baziaş, Krassó m.) 254
Becs (Wien, Ausztria) 18, 20, 21, 22, 23,
24, 27, 28, 29, 44, 47, 58, 101, 178,
186, 189, 191, 234, 254, 255, 267,
312
Belgium 100, 192
Belgrád (Beograd, Szerbia) 96
Berdén 258
Berlin (Németország) 101, 251
Besenyő (Viişoara, Beszterce-Naszód
m.) 192, 207
Beszterce (Bistriţa, Beszterce-Naszód
m.) 207, 208, 209, 211
Besztercebánya (Banská Bystrica, Szlo-
vákia) 291
Brád (Brad, Hunyad m.) 178
Brassó (Braşov, Brassó m.) 28, 219
Brünn (Brno, Csehország,) 255
Buda 267, 271
Cegléd (Pest-Pilis-Kiskun m.) 250, 254,
255
Csíktoploca (Toplita, Hargita m.) 178
Debrecen (Hajdú m.) 192
Décse (Decea, Fehér m.) 192
Dés (Dej, Kolozs m.) 177, 206, 219
Déva (Deva, Hunyad m.) 178
Duna 96, 250
Erdély 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25,
27, 28, 29, 33, 34, 36, 38, 39, 42, 44,
46, 47, 52, 55, 60, 61, 62, 67, 68, 69,
71,87, 90, 98, 113, 135, 136, 137,
153, 180, 190, 192, 211, 216, 217,
219, 225, 227, 228, 232, 268. 270,
273, 274, 287, 289, 302, 305, 307,
308, 309, 310, 311. 312, 314, 315
Erdőd (Ardud, Szatmár m.) 258
Eszék (Osijek, Horvátország) 257, 258
Európa, 67, 85, 107, 196, 252, 262, 267,
269, 277, 280, 281, 282, 283, 286
Fekete-tenger 261
Felenyed (Aiudul de Sus, Fehér m.) 192,
193
Fiume (Rijeka, Horvátország) 257, 258
Fogaras (Făgăraş, Brassó m.) 219
Gerend id. Aranyosgerend
Graz (Ausztria) 46
Gyulafehérvár (Alba Iulia, Fehér m.)
28, 35, 45. 46, 82, 192, 225, 228,
229, 308
Hadrév (Hădăreni, Maros m.) 177
Hamburg (Németország) 251
Háromszék (Trei Scaune) 17
Heningfalva (Hernig, Fehér m.) 192
Hídasbesenyő Id. Besenyő
Hídvég (Hăghig, Kovászna m.) 17, 21,
28, 50
Horvátország 258, 289
India 96
Izrael 53, 115
Károlyfehérvár ld. Gyulafehérvár
Kassa (Kosice, Szlovákia) 189
Kecskemét (Bács-Kiskun m) 250
Kína, 96
Királyhágó, 86, 113, 229
Kollin 255
344
HELYNÉVMUTATÓ
Kolozsmonostor (Mănăştur, Kolozsvár
része) 307
Kolozsvár (Cluj, Kolozs m.) 17, 18, 19,
20, 21. 24, 25, 26,27, 28, 29, 33, 36,
37, 38, 39, 40, 41, 43, 45, 46, 47, 48,
50, 51, 52, 53, 54, 56, 58, 60, 62, 63,
64, 65, 67, 68, 70, 71, 72, 73, 76, 77,
78, 79, 82, 88, 90, 94, 98, 101, 102,
106, 109, 110, 111, 113, 115, 117, 119,
122, 123, 125, 127, 128, 129, 131,
132, 133, 134, 135, 136, 137, 139,
140, 142, 144, 147, 149, 151, 153,
155, 157, 158, 159, 160, 161, 162,
163, 164, 165, 167, 168, 170, 171,
172, 173, 174, 177, 178, 179, 181,
191, 192, 194, 196, 198, 199, 213,
216, 219, 221, 222, 224, 233, 235,
237, 239, 242, 243, 246, 261, 262,
263, 265, 266, 271, 273, 274, 290,
307
Lajta 255, 270
Lech-mező (Augsburg közelében) 28
Linz (Ausztria) 46,189
Lipcse (Leipzig, Németország) 252
Marchegg (Ausztria) 250, 251, 252,
254, 255
Marosújvár (Uioara, Fehér m.) 219
Marosvásárhely (Târgu Mureş, Maros
m.) 35, 45, 46, 82, 177, 191, 219, 308
Mezőcsán (Ceaunu Mare, Kolozs m.) 61
Mexikó 9
Miriszló (Mirisláu, Maros m.) 192
Mohács (Tolna m.) 284, 315
Muzsina ld. Muzsnaháza
Muzsnaháza (Magina,Fehér m.) 192
Nagycsán ld. Mezőcsán 44
Nagyenyed (Aiud, Fehér m.) 22, 28, 177,
183, 184, 186, 190, 191. 192, 194,
196, 308
Nagyszeben (Sibiu, Szeben m.) 35, 42,
45, 62, 82, 178
Nagyvárad (Oradea, Bihor m.) 28, 257,
261
Németország 289, 311
Nürnberg (Németország) 101
Nyitra (Nitra, Szlovákia) 294
Pest 34, 36, 38, 45, 46, 48, 58, 178, 239,
250, 251, 257, 259, 266, 272, 276,
279, 285, 302
Pompej (Olaszország) 40
Prága (Praha, Csehország) 45, 46
Rajna, 251
Sajó (Şieu, Beszterce-Naszód m.) 288
Sárospatak (Zemplén m.) 183, 187, 188
Segesvár (Sighişoara, Maros m.) 221
Svájc 311
Szamos 206
Szászsebes (Sebeş, Fehér m.) 192
Szászváros (Orástie, Hunyad m.) 178
Székelyföld, 18
Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc,
Hargita m.) 140
Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc,
Hargita m.) 178, 191
Szent Ilona szigete 304
Szigetvár (Baranya m.) 96
Szlavónia, 258, 270
Temesvár (Timişoara, Temes m.) 254
Tisza 18, 26, 250, 252, 287
Tokaj (Zemplén m.) 192
Torda (Turda, Kolozs m.) 177, 311
Torockó (Rimetea, Fehér m.) 193
Trieszt 254
Türingen (Németország) 251
Zaaim 255
Zabola (Zăbala Kovászna m.) 17
Zilah (Zalău, Szilágy m.) 177
Bayerische
Staatsbibliothek
München
345
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ
Achilles, görög mitológiai hős 306
Alstedius (Alstedt), Johann Heinrich
(1588-1683) németalföldi szárma-
zású református teológus, gyulafe-
hérvári tanár 192
Andrássy Gyula (1823-1890) minisz-
terelnök 27, 220, 239
Antaeus, görög mitológiai hős 225
Apáczai Csere János (1625-1659) filo-
zófiai és pedagógiai író, tanár 192
Apafi Mihály (1632-1690) fejedelem
187, 192
Attila (433-453) hun király 284
Baczó Gábor színházi megbízott 177
Bánffy György 307
Bánfi János 132
Bányai Vitális 78, 87
Bányai Vitályos ld. Bányai Vitális
Batthyány Ignác (1741-1798) római
kát. püspök,a Batthyáneum alapí-
tója 46
Batthyány Lajos gróf (1776-1849) Ma-
gyarország első miniszterelnöke 17
Bedeus, Joseph szász politikus 23, 36,
41,72,31
(IV.) Béla (1235-1270) király 288
Benkő József (1740-1814) ref. lelkész,
történetíró 308
Bethlen Gábor (1580-1629) fejedelem
95.189, 190, 192, 274
Bethlen János grófid. (1792-1852)
politikus 26, 87,132
Bethlen László 159
Bethlen Pál ifj. az Erdélyi Gazdasági
Egyesület első elnöke 122
Biró Annamária tudományos kutató
57
Bíró Lajos az EME tisztségviselője 87
Bisterfeld, Johann Heinrich (1605-
1655) nassaui születésű ref. lelkész,
gyulafehérvári tanár 192
Bocskai István (1557-1606) fejedelem
189
Borzsák István műfordító 120
Brassai Sámuel (1800-1897) tanár, az
EME természettudományi múzeu-
mának őre 87, 92
Brukenthal, Sámuel (1721-1803) politi-
kus, múzeumalapító 82. 307
Brutus Mihály történetíró 312
Bulcsú vezér, az augsburgi vereség
után elfogták és felakasztották 288
Cicero, Marcus Tullius(i.e.l06-43)
történetíró 197, 244, 291
Csák, magyar nemzetség 280
Csák Máté 288
Csehi Sándor 164
Cserei Farkas országgyűlési követ 41
De Gerando, Agostino (1849-1849) 312
Deák Ferenc (1803-1876) politikus 17.
28, 239, 274
Degenfeld Imre adományozó, politikus
40
Degenfeld Ottó adományozó, politikus
40
Degenfeld Pál adományozó, politikus
40
Dessewffy Emil ((1814-1866) a MTA
elnöke 28,105
Dózsa Dániel (1821-1889) költő, szer-
kesztő 23, 44, 87
Elekes Károly színházi megbízott 178
(III.) Endre (1290-1301), magyar király
280
Engei József az EME tisztségviselője 87
Eötvös József (1813-1871) író, politikus
17, 28, 85,111,119, 220, 243
340
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ
Erdélyi János (1814-1868) költő, kriti-
kus 103
Esterházy János adományozó, politikus
19, 40
Eszterhází László adományozó 40, 48
Farkas Sándor (1795-1842) Író, utazó
46
Fehér Márton 87
(V.) Ferdinánd (1793-1875) magyar
király, I. osztrák császár 281
Ferenc József (1830-1916) magyar
király, osztrák császár 96
Fessier Ignác Aurél (1756-1839) törté-
netíró 312
Filep Sámuel (1784-1855) 178
Finály Henrik (1825-1898) filológus, az
EME első titkára, a régiségtár őre
24. 71, 72, 78, 87
Franklin, Benjamin 270
Gál Domokos (1786-1845) 36, 41
Gibbon, Edward ( 1737-1794) történész
314
Góró Lajos adományozó 40
Groisz Ferdinánd/Nándor a kolozsvári
magyar színház titkára 164, 167,
173, 178, 181
Guizot, François Pierre Guillaume
(1787-1874) történész 83, 304
Gyárfás Domokos színházi megbízott
178
Gyulay Lajos (1800-1869) naplóíró,
országgyűlési követ 19, 36, 40, 41
Gyulai Pál (1826-1909) költő 87
Haynald Lajos római kát. püspök 225,
233, 234
Herszényi Samu színházi megbízott
178
Homérosz 276
Horatius Flaccus, Quintus (l.e. 65-8)
történetíró 98
Horváth István országgyűlési követ
36, 41
Horváth Mihály (1809-1878) római
kát. püspök, történetíró 28
Horváth Pius tanár 87
Humboldt, Alexander (1769-1859)
német természettudós, utazó 84
Hunyadi János (1405-1456) erdélyi
vajda, Magyarország kományzója
96, 208
Hunyadi Mátyás (1458-1490) magyar
király 267, 280, 311
(V.) István (1270-1272) magyar király
288
Jakab Elek (1820-1897) történész 290
Jenei Károly színházi megbízott 177
Jósika Samu báró (1805-1860) erdélyi
kancellár, politikus 70
Kántor Lajos az EME titkára 50
(III.) Károly (1711-1740) osztrák császár
és magyar király 289
Károlyi György (1802-1877) politikus,
a Magyar Gazdasági Egyesület
elnöke 28
Kazinczy Ferenc (1759-1831) 81, 95, 96
Kelemen Béni, (1792-1883), gazdatiszt
26
Kemény Ferenc báró az országgyűlés
elnöke 20, 27, 52, 54, 57, 65, 217
Kemény István színházi megbízott 177
Kemény József gróf (1795-1855) törté-
netkutató, forrásgyűjtő 19, 28, 33,
36, 37, 38, 44, 45, 46, 48, 58, 60, 61,
62, 63, 66, 68, 69, 71, 302, 304, 305,
306, 307, 308, 310, 311, 313, 315
Kemény Sámuel gróf politikus, gyűjtő
19, 20, 37, 48, 54, 57, 65, 132
Kölcsey Ferenc(1790-1838) költő 3, 75,
97, 135
Kolozsvári Pál politikus 39
Kolumbusz Kristóf (1446/7-1506) Ame-
rika felfedezője 303
Koppány 280
Kossuth Lajos (1802-1894) államférfi, a
magyar szabadságharc vezetője 17
341
BESZÉDEI ÉS FELHÍVÁSAI (1853-1876)
Kovács István, Nagyajtai (1799-1872)
történetíró, jogtudor 311
Kovács Mihály, 233
Kovács Miklós római kát. püspök 40,
47
Körösi Csorna Sándor (1784-1842)
nyelvtudós, utazó, a magyar őshaza
kutatója 46, 303
Kriza János (1811-1875) unitárius
püspök 72,87
Kun Gotthárd színházi megbízott 178
Kurcz Ágnes 210
Lázár Dénes adományozó 178
(II.) Lajos (1516-1526) magyar király
280, 311
Lázár László országgyűlési követ,
politikus 20, 54, 57, 65
Lázár Miklós az EME alelnöke 87
Lehel magyar vezér 288
Lészai Dániel adományozó 24
Liechtenstein, Friedrich Erdély kor-
mányzója 24,76
Mayláth Károly 70, 312
Méhes Sámuel (1785-1852) tanár,
szerkesztő, politikus 36,41
Mike Sándor levéltáros 71,87
Mocsáry Lajos (1826-1916) politikus
259,260
Mózes, 95,115
Nagy Elek (1816-1878) jogász, politi-
kus, 72
Nagy Ferenc (1804-1876) tanár, az
Erdélyi Gazdasági Egyesület titkára
26,128,132
Nagy Péter (1819-1884) ref. püspök 72,
87, 271
Napóleon (1769-1821) császár 40, 304
Nemes János 217
Neugebauer László 310, 312
Ovidius (i.e. 43-18) költő 202,306
Ozorai Imre szerző 311
Pácátian, Teodor V., szerkesztő 226
Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) orvos,
szótáríró, tanár 192,193
Pataki József ifj. kolozsvári polgármes-
ter 235
Pesty Frigyes (1823-1889) történész 28
Péterfi József 26
Petőfi Sándor (1823-1849) 45
Petrovay László országgyűlési képvi-
selő 259
Phaedrus 295
Piscator, Johannes tanár, Bethlen
Gábor fejedelem hívta Erdélybe 192
Platón (i.e. 427-347) filozófus 96
Polbertus 311
Prométheusz 68
Puhl Ignác színházi megbízott 177
Quintilianus, Marcus Fabius (35-96)
író 118
Rabutin, Jean-Louis Bussy de hadvezér
192
Radnóthfái Sámuel színházi megbízott
178
(I.) Rákóczi György (1591-1648) fejede-
lem 192, 274
Rómer Flóris (1815-1889) régész,
művészettörténész 28
Rónay György 245
Rosenfeld, Johann Friedrich (1739-
1809) erdélyi szász tudós 312
Róth Pál 177
$aguna, Andrei (1809-1873) Erdély
gör. keleti püspöke, politikus 225
Sallustius. C. Crispus (i.e. 86-34) törté-
netíró 210
Schiller, Friedrich (1759-1805) német
költő, drámaíró 245
Schüller, Johann Karl (1794-1865)
erdélyi szász tudós 312
Schwarzenberg, Kari Erdély kormány-
zója 21. 22, 24, 33, 57, 58, 76,136,
140,142,166
Seivert, Johann (1735-1785) erdélyi
szász tudós 259
342
'é
¿r
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ
Söllner, Johann (?-1851) erdélyi szász
tudós, 260
Somlyai János nyugalmazott tanácsos,
Mikó Imre bécsi megbízottja 20, 21
Sterca-Soluţlu, Alexandru gör.kat
érsek 226, 227
Szabó József, 87
Szabó Károly (1824-1890) történész, az
EME első könytárosa 87
Szacsvai Sándor színházi megbízott
177
Szacsvay Zsigmond 87
Szapolyai János (1526-1540) 281
Széchényi Ferenc (1754-1820) a
Magyar Nemzeti Múzeum alapítója
17,39
Széchenyi István (1791-1860) a
Magyar Tudományos Akadémia
megalapítója 17, 27, 29, 89, 181, 219
Székely Gergely színházi megbízott 178
Szent István (1000-1038) magyar
király 95, 234, 267, 270, 279, 281,
287, 288
Szigethi Gyula István (1678-1740) ref.
püspök, egyházi író 193
Szilágyi Sándor színházi megbízott 28
Szilvási Miklós színházi megbízott 177
Szilvásy Sándor színházi megbízott
178
Tacitus, Publius Cornelius (55-120?)
291
Takács János az EME tisztségviselője
87
Taufer József, 26
Tavaszy Sándor 25
Teleki Domokos (1810-1876) politikus
22, 23, 26, 36, 41, 60, 61, 62, 72, 225
Teleki József (1790-1855) Erdély főkor-
mányzója, történész 19, 36, 40, 41,
47, 86, 216, 231
Teleki Sámuel (4739-1822) a Teleki
Téka alapítója 46, 308
Teleki Sándor (1821-1892) emlékíró 193
Thaly Kálmán (1839—1909) történész
28
Thoroczkai János, 192
Tisza László (1829-1902) politikus 26
Titus Livius (Le. 59-179) történetíró
285
Tiziano Vecellio (1477-1576) itáliai
festő 40
Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtör-
ténész, az MTA főtitkára 28, 45
Topler Károly színházi megbízott 178
Török János 45
Tóth Lőrinc 45
Trautsch, Jospeh (1795-1871) erdélyi
szász tudós 260
Újfalvi Sándor (1792-1866) emlékíró
26
(IL) Ulászló (1490-1516)
Vass József ld. Wass József
Vay Miklós (1802-1894) politikus 28
Verbőczi István ld.Werbőczí István
Veress Endre 310
Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő
18
Washington, George (1732-1799) az
Amerikai Egyesült Államok első
elnöke 304
Wass József (1813-1873) tanár 44, 72,
310
Wendler Frigyes kolozsvári polgármes-
ter 164,214
Werbőczi István (1458-1541) jogtudor
35, 311
Wesselényi Farkas 40
Wohlgemuth, Ludwig von, Erdély kato-
nai és polgári kormányzója 26
Woititz József 40
Zachariás Dániel 178
Zápolya János ld. Szapolyai János
Zeyk József 36, 41
Zeyk Károly 72, 87
Zrínyi Miklós (1620-1664) író 96
343
HELYNÉVMUTATÓ
Amerika 106, 252
Anglia 99. 100, 106, 278, 311
Arad (Arad, Arad m.) 28
Aranyos 302
Aranyosgerend (Luncani, Kolozs m.)
19, 36, 44, 45, 302, 306
Ausztria, 113, 239
Bánság 250
Báziás (Baziaş, Krassó m.) 254
Bécs (Wien, Ausztria) 18, 20, 21, 22, 23.
24. 27, 28, 29, 44, 47, 58, 101, 178,
186, 189, 191, 234, 254, 255, 267,
312
Belgium 100, 192
Belgrád (Beograd, Szerbia) 96
Berdén 258
Berlin (Németország) 101, 251
Besenyő (Viişoara, Beszterce-Naszód
m.) 192, 207
Beszterce (Bistriţa, Beszterce-Naszód
m.) 207, 208, 209, 211
Besztercebánya (Banská Bystrica, Szlo-
vákia) 291
Brád (Brad, Hunyad m.) 178
Brassó (Braşov, Brassó m.) 28, 219
Brünn (Brno, Csehország,) 255
Buda 267, 271
Cegléd (Pest-Pilis-Kiskun m.) 250, 254,
255
Csíktoploca (Toplita, Hargita m.) 178
Debrecen (Hajdú m.) 192
Décse (Decea, Fehér m.) 192
Dés (Dej, Kolozs m.) 177, 206, 219
Déva (Deva, Hunyad m.) 178
Duna 96, 250
Erdély 17, 18, 19, 20, 21. 22, 23, 24, 25,
27, 28, 29, 33, 34, 36, 38, 39, 42, 44,
46, 47, 52, 55, 60, 61, 62, 67, 68, 69,
71,87,90, 98, 113, 135, 136, 137,
153, 180, 190, 192, 211, 216, 217,
219, 225, 227, 228, 232, 268. 270,
273, 274, 287, 289, 302, 305, 307,
308. 309, 310, 311, 312, 314, 315
Erdőd (Ardud, Szatmár m.) 258
Eszék (Osijek, Horvátország) 257, 258
Európa, 67, 85, 107, 196, 252, 262, 267,
269, 277, 280, 281, 282, 283, 286
Fekete-tenger 261
Felenyed (Aiudul de Sus, Fehér m.) 192,
193
Fiume (Rijeka, Horvátország) 257,258
Fogaras (Făgăraş, Brassó m.) 219
Gerend ld. Aranyosgerend
Graz (Ausztria) 46
Gyulafehérvár (Alba Iulia, Fehér m.)
28, 35.45, 46, 82,192, 225, 228,
229, 308
Hadrév (Hădăreni, Maros m.) 177
Hamburg (Németország) 251
Háromszék (Trei Scaune) 17
Henlngfalva (Hernig, Fehér m.) 192
Hidasbesenyő ld. Besenyő
Hídvég (Hăghig, Kovászna m.) 17, 21,
28, 50
Horvátország 258, 289
India 96
Izrael 53,115
Károlyfehérvár ld. Gyulafehérvár
Kassa (Košice, Szlovákia) 189
Kecskemét (Bács-Kiskun m) 250
Kina, 96
Királyhágó, 86, 113, 229
Kollin 255
344
HELYNÉVMUTATÓ
Kolozsmonostor (Mănăştur, Kolozsvár
része) 307
Kolozsvár (Cluj, Kolozs m.) 17, 18, 19,
20, 21, 24, 25, 26,27, 28, 29, 33, 36,
37, 38, 39, 40, 41, 43, 45, 46, 47, 48,
50. 51, 52, 53, 54, 56, 58. 60, 62, 63,
64, 65, 67, 68, 70, 71, 72, 73, 76, 77,
78, 79, 82, 88, 90, 94, 98, 101, 102,
106, 109, 110, 111, 113, 115, 117, 119,
122, 123, 125, 127, 128, 129, 131,
132, 133, 134, 135, 136, 137, 139,
140, 142, 144, 147, 149, 151, 153,
155, 157, 158, 159, 160, 161, 162,
163, 164, 165, 167, 168, 170, 171,
172, 173, 174, 177, 178, 179, 181,
191, 192, 194, 196, 198, 199, 213,
216, 219, 221, 222, 224, 233, 235,
237, 239, 242, 243, 246, 261, 262,
263, 265, 266, 271, 273, 274, 290,
307
Lajta 255, 270
Lech-mező (Augsburg közelében) 28
Linz (Ausztria) 46, 189
Lipcse (Leipzig, Németország) 252
Marchegg (Ausztria) 250, 251, 252,
254, 255
Marosújvár (Uioara, Fehér m.) 219
Marosvásárhely (Târgu Mureş, Maros
m.) 35, 45, 46, 82,177, 191, 219, 308
Mezőcsán (Ceaunu Mare, Kolozs m.) 61
Mexikó 9
Miriszló (Mirisláu, Maros m.) 192
Mohács (Tolna m.) 284, 315
Muzsina ld. Muzsnaháza
Muzsnaháza (Mágina,Fehér m.) 192
Nagycsán ld. Mezőcsán 44
Nagyenyed (Aiud, Fehér m.) 22, 28, 177,
183, 184, 186, 190, 191, 192, 194,
196, 308
Nagyszeben (Sibiu, Szeben m.) 35,42,
45. 62, 82, 178
Nagyvárad (Oradea, Bihor m.) 28, 257,
261
Németország 289, 311
Nürnberg (Németország) 101
Nyitra (Nitra, Szlovákia) 294
Pest 34, 36, 38, 45, 46, 48, 58, 178, 239,
250, 251, 257, 259, 266, 272, 276,
279, 285, 302
Pompej (Olaszország) 40
Prága (Praha, Csehország) 45, 46
Rajna, 251
Sajó (Şieu, Beszterce-Naszód m.) 288
Sárospatak (Zemplén m.) 183, 187,188
Segesvár (Sighişoara, Maros m.) 221
Svájc 311
Szamos 206
Szászsebes (Sebeş, Fehér m.) 192
Szászváros (Orástie, Hunyad m.) 178
Székelyföld, 18
Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc,
Hargita m.) 140
Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc,
Hargita m.) 178, 191
Szent Ilona szigete 304
Szigetvár (Baranya m.) 96
Szlavónia, 258, 270
Temesvár (Timişoara, Temes m.) 254
Tisza 18, 26, 250, 252, 287
Tokaj (Zemplén m.) 192
Torda (Turda, Kolozs m.) 177, 311
Torockó (Rimetea, Fehér m.) 193
Trieszt 254
Türingen (Németország) 251
Zaaim 255
Zabola (Zăbala Kovászna m.) 17
Zilah (Zalău, Szilágy m.) 177 |
| any_adam_object | 1 |
| author | Mikó, Imre 1805-1876 |
| author_GND | (DE-588)104294396 (DE-588)103692835 (DE-588)1051471745 |
| author_facet | Mikó, Imre 1805-1876 |
| author_role | aut |
| author_sort | Mikó, Imre 1805-1876 |
| author_variant | i m im |
| building | Verbundindex |
| bvnumber | BV043988217 |
| ctrlnum | (OCoLC)1002246489 (DE-599)BVBBV043988217 |
| era | Geschichte 1853-1874 gnd |
| era_facet | Geschichte 1853-1874 |
| format | Book |
| fullrecord | <?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><collection xmlns="http://www.loc.gov/MARC21/slim"><record><leader>00000nam a2200000 c 4500</leader><controlfield tag="001">BV043988217</controlfield><controlfield tag="003">DE-604</controlfield><controlfield tag="005">20170718</controlfield><controlfield tag="007">t</controlfield><controlfield tag="008">170109s2008 |||| |||| 00||| hun d</controlfield><datafield tag="020" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">9789738231863</subfield><subfield code="9">978-973-8231863</subfield></datafield><datafield tag="020" ind1=" " ind2=" "><subfield code="z">9738231868</subfield><subfield code="9">9738231868</subfield></datafield><datafield tag="035" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">(OCoLC)1002246489</subfield></datafield><datafield tag="035" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">(DE-599)BVBBV043988217</subfield></datafield><datafield tag="040" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">DE-604</subfield><subfield code="b">ger</subfield><subfield code="e">rda</subfield></datafield><datafield tag="041" ind1="0" ind2=" "><subfield code="a">hun</subfield></datafield><datafield tag="049" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">DE-12</subfield></datafield><datafield tag="084" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">OST</subfield><subfield code="q">DE-12</subfield><subfield code="2">fid</subfield></datafield><datafield tag="100" ind1="1" ind2=" "><subfield code="a">Mikó, Imre</subfield><subfield code="d">1805-1876</subfield><subfield code="e">Verfasser</subfield><subfield code="0">(DE-588)104294396</subfield><subfield code="4">aut</subfield></datafield><datafield tag="245" ind1="1" ind2="0"><subfield code="a">Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek</subfield><subfield code="b">Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai</subfield><subfield code="c">összeállította Egyed Ákos és Kovács Eszter</subfield></datafield><datafield tag="264" ind1=" " ind2="1"><subfield code="a">Kolozsvár</subfield><subfield code="b">Erdélyi Múzeum-Egyesület</subfield><subfield code="c">2008</subfield></datafield><datafield tag="300" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">345 Seiten</subfield><subfield code="b">Faksimiles</subfield><subfield code="c">25 cm</subfield></datafield><datafield tag="336" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">txt</subfield><subfield code="2">rdacontent</subfield></datafield><datafield tag="337" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">n</subfield><subfield code="2">rdamedia</subfield></datafield><datafield tag="338" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">nc</subfield><subfield code="2">rdacarrier</subfield></datafield><datafield tag="500" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">Rezumate în limbile română, germană şi engleză</subfield></datafield><datafield tag="546" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">Zusammenfassung und Inhaltsverzeichnis rumänisch, deutsch und englisch</subfield></datafield><datafield tag="600" ind1="1" ind2="4"><subfield code="a">Mikó, Imre / gróf / 1805-1876</subfield></datafield><datafield tag="610" ind1="1" ind2="4"><subfield code="a">Erdélyi Múzeum-Egyesület</subfield></datafield><datafield tag="610" ind1="2" ind2="7"><subfield code="a">Erdélyi Nemzeti Múzeum</subfield><subfield code="0">(DE-588)42482-1</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="648" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Geschichte 1853-1874</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1=" " ind2="4"><subfield code="a">Discursuri</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1=" " ind2="4"><subfield code="a">Literatură maghiară</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Kulturpolitik</subfield><subfield code="0">(DE-588)4033581-1</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Theater</subfield><subfield code="0">(DE-588)4059702-7</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="651" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Klausenburg</subfield><subfield code="0">(DE-588)4073479-1</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="655" ind1=" " ind2="7"><subfield code="0">(DE-588)4135952-5</subfield><subfield code="a">Quelle</subfield><subfield code="2">gnd-content</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="0"><subfield code="a">Klausenburg</subfield><subfield code="0">(DE-588)4073479-1</subfield><subfield code="D">g</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="1"><subfield code="a">Theater</subfield><subfield code="0">(DE-588)4059702-7</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="2"><subfield code="a">Erdélyi Nemzeti Múzeum</subfield><subfield code="0">(DE-588)42482-1</subfield><subfield code="D">b</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="3"><subfield code="a">Kulturpolitik</subfield><subfield code="0">(DE-588)4033581-1</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="4"><subfield code="a">Geschichte 1853-1874</subfield><subfield code="A">z</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2=" "><subfield code="5">DE-604</subfield></datafield><datafield tag="700" ind1="1" ind2=" "><subfield code="a">Egyed, Ákos</subfield><subfield code="d">1929-</subfield><subfield code="e">Sonstige</subfield><subfield code="0">(DE-588)103692835</subfield><subfield code="4">oth</subfield></datafield><datafield tag="700" ind1="1" ind2=" "><subfield code="a">Kovács, Eszter</subfield><subfield code="d">1980-</subfield><subfield code="e">Sonstige</subfield><subfield code="0">(DE-588)1051471745</subfield><subfield code="4">oth</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Inhaltsverzeichnis</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000002&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Abstract</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000003&line_number=0003&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Abstract</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000004&line_number=0004&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Inhaltsverzeichnis</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000005&line_number=0005&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Register // Ortsregister</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000011&line_number=0006&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Register // Personenregister</subfield></datafield><datafield tag="940" ind1="1" ind2=" "><subfield code="n">oe</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">792.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">436</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">069</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">792.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">498</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">306.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">498</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">306.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">909</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">498</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">909</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">436</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">069</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">498</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">792.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">909</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">439</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">306.09</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">436</subfield></datafield><datafield tag="943" ind1="1" ind2=" "><subfield code="a">oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-029396491</subfield></datafield></record></collection> |
| genre | (DE-588)4135952-5 Quelle gnd-content |
| genre_facet | Quelle |
| geographic | Klausenburg (DE-588)4073479-1 gnd |
| geographic_facet | Klausenburg |
| id | DE-604.BV043988217 |
| illustrated | Not Illustrated |
| indexdate | 2024-09-10T02:23:56Z |
| institution | BVB |
| isbn | 9789738231863 |
| language | Hungarian |
| oai_aleph_id | oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-029396491 |
| oclc_num | 1002246489 |
| open_access_boolean | |
| owner | DE-12 |
| owner_facet | DE-12 |
| physical | 345 Seiten Faksimiles 25 cm |
| publishDate | 2008 |
| publishDateSearch | 2008 |
| publishDateSort | 2008 |
| publisher | Erdélyi Múzeum-Egyesület |
| record_format | marc |
| spelling | Mikó, Imre 1805-1876 Verfasser (DE-588)104294396 aut Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai összeállította Egyed Ákos és Kovács Eszter Kolozsvár Erdélyi Múzeum-Egyesület 2008 345 Seiten Faksimiles 25 cm txt rdacontent n rdamedia nc rdacarrier Rezumate în limbile română, germană şi engleză Zusammenfassung und Inhaltsverzeichnis rumänisch, deutsch und englisch Mikó, Imre / gróf / 1805-1876 Erdélyi Múzeum-Egyesület Erdélyi Nemzeti Múzeum (DE-588)42482-1 gnd rswk-swf Geschichte 1853-1874 gnd rswk-swf Discursuri Literatură maghiară Kulturpolitik (DE-588)4033581-1 gnd rswk-swf Theater (DE-588)4059702-7 gnd rswk-swf Klausenburg (DE-588)4073479-1 gnd rswk-swf (DE-588)4135952-5 Quelle gnd-content Klausenburg (DE-588)4073479-1 g Theater (DE-588)4059702-7 s Erdélyi Nemzeti Múzeum (DE-588)42482-1 b Kulturpolitik (DE-588)4033581-1 s Geschichte 1853-1874 z DE-604 Egyed, Ákos 1929- Sonstige (DE-588)103692835 oth Kovács, Eszter 1980- Sonstige (DE-588)1051471745 oth Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Inhaltsverzeichnis Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000002&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Abstract Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000003&line_number=0003&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Abstract Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000004&line_number=0004&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Inhaltsverzeichnis Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000005&line_number=0005&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Register // Ortsregister Digitalisierung BSB Muenchen 24 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000011&line_number=0006&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Register // Personenregister |
| spellingShingle | Mikó, Imre 1805-1876 Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai Mikó, Imre / gróf / 1805-1876 Erdélyi Múzeum-Egyesület Erdélyi Nemzeti Múzeum (DE-588)42482-1 gnd Discursuri Literatură maghiară Kulturpolitik (DE-588)4033581-1 gnd Theater (DE-588)4059702-7 gnd |
| subject_GND | (DE-588)42482-1 (DE-588)4033581-1 (DE-588)4059702-7 (DE-588)4073479-1 (DE-588)4135952-5 |
| title | Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai |
| title_auth | Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai |
| title_exact_search | Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai |
| title_full | Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai összeállította Egyed Ákos és Kovács Eszter |
| title_fullStr | Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai összeállította Egyed Ákos és Kovács Eszter |
| title_full_unstemmed | Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai összeállította Egyed Ákos és Kovács Eszter |
| title_short | Gyúljanak meg közöttünk is oltártüzei az ismereteknek |
| title_sort | gyuljanak meg kozottunk is oltartuzei az ismereteknek grof miko imre beszedei es felhivasai |
| title_sub | Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai |
| topic | Mikó, Imre / gróf / 1805-1876 Erdélyi Múzeum-Egyesület Erdélyi Nemzeti Múzeum (DE-588)42482-1 gnd Discursuri Literatură maghiară Kulturpolitik (DE-588)4033581-1 gnd Theater (DE-588)4059702-7 gnd |
| topic_facet | Mikó, Imre / gróf / 1805-1876 Erdélyi Múzeum-Egyesület Erdélyi Nemzeti Múzeum Discursuri Literatură maghiară Kulturpolitik Theater Klausenburg Quelle |
| url | http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000001&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000002&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000003&line_number=0003&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000004&line_number=0004&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000005&line_number=0005&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=029396491&sequence=000011&line_number=0006&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |
| work_keys_str_mv | AT mikoimre gyuljanakmegkozottunkisoltartuzeiazismereteknekgrofmikoimrebeszedeiesfelhivasai AT egyedakos gyuljanakmegkozottunkisoltartuzeiazismereteknekgrofmikoimrebeszedeiesfelhivasai AT kovacseszter gyuljanakmegkozottunkisoltartuzeiazismereteknekgrofmikoimrebeszedeiesfelhivasai |
Es ist kein Print-Exemplar vorhanden.
Inhaltsverzeichnis