Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht:
Gespeichert in:
| 1. Verfasser: | |
|---|---|
| Format: | Buch |
| Sprache: | Slovak |
| Veröffentlicht: |
Bratislava
Music Forum
2013
|
| Ausgabe: | 1. vyd. |
| Schlagworte: | |
| Online-Zugang: | Inhaltsverzeichnis Abstract |
| Beschreibung: | CD-R u.d.T.: Rozhovor Konráda Neumanna s Alexandrom Albrechtom. - Zsfassung in dt., engl. und ungar. Sprache |
| Beschreibung: | 418 S. Ill., Notenbeisp. CD-R (12 cm) |
| ISBN: | 9788088737421 |
Internformat
MARC
| LEADER | 00000nam a2200000 c 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | BV041840531 | ||
| 003 | DE-604 | ||
| 005 | 20150203 | ||
| 007 | t | ||
| 008 | 140512s2013 agl| |||| 00||| slo d | ||
| 020 | |a 9788088737421 |9 978-80-88737-42-1 | ||
| 035 | |a (OCoLC)883954208 | ||
| 035 | |a (DE-599)BVBBV041840531 | ||
| 040 | |a DE-604 |b ger |e rakwb | ||
| 041 | 0 | |a slo | |
| 049 | |a DE-12 | ||
| 084 | |a 9,2 |2 ssgn | ||
| 100 | 1 | |a Bakičová, Veronika |d 1979- |e Verfasser |0 (DE-588)1053381832 |4 aut | |
| 245 | 1 | 0 | |a Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht |c Veronika Bakičová |
| 246 | 1 | 3 | |a Rozhovor Konráda Neumanna s Alexandrom Albrechtom |
| 250 | |a 1. vyd. | ||
| 264 | 1 | |a Bratislava |b Music Forum |c 2013 | |
| 300 | |a 418 S. |b Ill., Notenbeisp. |e CD-R (12 cm) | ||
| 336 | |b txt |2 rdacontent | ||
| 337 | |b n |2 rdamedia | ||
| 338 | |b nc |2 rdacarrier | ||
| 500 | |a CD-R u.d.T.: Rozhovor Konráda Neumanna s Alexandrom Albrechtom. - Zsfassung in dt., engl. und ungar. Sprache | ||
| 648 | 7 | |a Geschichte 1829-1958 |2 gnd |9 rswk-swf | |
| 650 | 0 | 7 | |a Musikverein |0 (DE-588)4317708-6 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 650 | 0 | 7 | |a Musikleben |0 (DE-588)4075128-4 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 650 | 0 | 7 | |a Kirchenmusik |0 (DE-588)4030736-0 |2 gnd |9 rswk-swf |
| 651 | 7 | |a Bratislava |0 (DE-588)1063318696 |2 gnd |9 rswk-swf | |
| 689 | 0 | 0 | |a Bratislava |0 (DE-588)1063318696 |D g |
| 689 | 0 | 1 | |a Kirchenmusik |0 (DE-588)4030736-0 |D s |
| 689 | 0 | 2 | |a Musikverein |0 (DE-588)4317708-6 |D s |
| 689 | 0 | 3 | |a Geschichte 1829-1958 |A z |
| 689 | 0 | |5 DE-604 | |
| 689 | 1 | 0 | |a Bratislava |0 (DE-588)1063318696 |D g |
| 689 | 1 | 1 | |a Kirchenmusik |0 (DE-588)4030736-0 |D s |
| 689 | 1 | 2 | |a Musikleben |0 (DE-588)4075128-4 |D s |
| 689 | 1 | 3 | |a Geschichte 1829-1958 |A z |
| 689 | 1 | |5 DE-604 | |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=027285221&sequence=000003&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Inhaltsverzeichnis |
| 856 | 4 | 2 | |m Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment |q application/pdf |u http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=027285221&sequence=000004&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |3 Abstract |
| 940 | 1 | |n oe | |
| 999 | |a oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-027285221 | ||
| 942 | 1 | 1 | |c 780.9 |e 22/bsb |f 09034 |g 4373 |
| 942 | 1 | 1 | |c 780.9 |e 22/bsb |f 0904 |g 4373 |
Datensatz im Suchindex
| _version_ | 1804152182171238400 |
|---|---|
| adam_text | OBSAH
ÚVOD
7
Dejiny
a
organizačná štruktúra CHS s dôrazom na prvú polovicu
20.
storočia
7
CHS v kontexte socio-kultúrneho prostredia prvej polovice
20.
storočia
16
Stav odbornej literatúry a archívnych materiálov
25
Štruktúra a ciele knihy
29
FIGURÁLNE OMŠE
32
Dramaturgia figurálnych omší
36
ÚČINKOVANIE NA NEDEĽNÝCH OMŠIACH
55
Dramaturgia nedeľných omší
57
Členská základňa a interpreti nedeľných omší
82
Organizácia nedeľných omší
102
ÚČINKOVANIE NA OMŠIACH PRI VEĽKÝCH SVIATKOCH
104
Účinkovanie na omšiach pri príležitosti cirkevných sviatkov
105
Účinkovanie na omšiach pri príležitosti štátnych sviatkov
116
SVIATKY CHS
122
Sviatok sv. Cecílie
123
Výročia CHS
147
KONCERTY
173
Koncerty pri príležitosti cirkevných sviatkov
174
Koncerty pri príležitosti štátnych sviatkov
181
Koncerty pri príležitosti výročí skladateľov
183
Mimoriadne príležitosti
197
Riadne spolkové koncerty
207
Rozhlasové koncerty
222
Interpreti a organizácia koncertov
230
POSLEDNÉ ROKY CHS
233
POHĽAD DO NOTOVÉHO FONDU
240
Ludwig
van Beethoven
Missa solemnis
—
noty
240
Pokus o rekonštrukciu interpretácie
246
ZÁVER
250
SUMMARY
255
RESÜMEE 260
REZÜMÉ
266
SKRATKY
271
LITERATÚRA A ARCHÍVNE DOKUMENTY
275
REGISTER
305
OBRAZOVÁ PRÍLOHA
315
PRÍLOHY
345
OBSAH CD
418
260 · Resümee
RESÜMEE
Der Dom zu St. Martin in Pressburg/Bratislava ist eng mit zwei histo¬
risch bedeutenden Phänomenen verbunden: mit den Krönungen von ins¬
gesamt neunzehn Königen und Königinnen Ungarns aus den Häusern
Habsburg und Habsburg-Lothringen in den Jahren 1563 — 18301 und mit
dem Kirchenrnusikverein zu St. Martin, dessen annähernd 130-jährige Ge¬
schichte (27. Januar 1829 - 31. Juli 1958) mit detaillierten Hinblick auf
die letzten nahezu vierzig Jahre seines Bestehens den Schwerpunkt der hier
vorliegenden Arbeit bildet.
Die musikalische Tätigkeit des Kirchenmusikvereins zu St. Martin, des¬
sen Wurzeln bis in das Jahr 1815 reichen, begann im Jahr 1829, bzw. 1833,
hatte 1835 bereits 414 Mitglieder, und wurde im Jahr 1958 abgeschlossen.
Seit seiner der Gründung war an der Tätigkeit des Vereins ein breites
gesellschaftliches Spektrum beteiligt: Musiker, Vertreter der katholischen
Kirche, des Adels sowie der Stadtvertretung und des Bürgertums. Als be¬
deutendste Repräsentanten der Kirche seien
Primase
Ungarns, Kardinale
und Graner Erzbischöfe genannt, vor Allen Alexander von Rudnay, Joannes
Scitovszky, Joannes Simor, Claudius von Vaszary , weiter der erste chroati-
sche Kardinal Georg Haulik v. Varallya, Kardinal Friedrich Fürst zu Schwar-
zenberg, Erzbischof von Salzburg und Prag, Primas von Deutschland,
Johann Ladislaus Pyrker, Erzbischof von Erlau, als auch zahlreiche Bischöfe,
Kanoniker und Stadtpfarrer aus ganz Europa, aber zum Beispiel auch Graf
Carl Zay von
Csömör,
Generalinspektor der evangelischen Kirchen und
Schulen Ungarns, Graf Anton
Cziráky
de Eadem et
Dénesfalva,
Staatsmi¬
nister. Zu den großzügigsten Mäzenen des Vereins gehörte Franz
Liszt
und
die Kardinale. Der Adel wurde durch mehrere berühmte Adelsgeschlechter
vertreten: seit seiner Gründung bis 1919 waren stets Vertreter der Familien
Odescalchi und
Zichy
Mitglieder des Vereins. Unter den Mitgliedern be¬
fanden sich auch Beethovens persönliche Freunde Franz
Brunsvik, Inno-
cenz
d Erba Odescalchi,
bzw. Familienangehörige seiner Freunde: Thomas
Brentano, Anton Kinsky, J. W. Waldstein, J. Niczky und weitere. Zu den
1 Die letzte Krönung fand am 28. 9. 1830 statt, als Ferdinand
V.
von Alexander Rudnay,
Kardinal, Primas, Graner Erzbischof gekrönt wurde.
Resümee · 261
Ehrenmitgliedern gehörten auch Komponisten und Musiker, wie zum Bei¬
spiel der kaiserliche Hofkapellmeister Joseph Leopold Edler von Eybler,
Ignaz Xaver Seyfried, Antonio Diabelli, Franz von Suppe, Albert Lortzing,
Sigismund
Neukomm,
Raoul
Mader, Kaspar Mertz (Merz), Anton
Bruck¬
ner,
Ernő Dohnányi,
Anton Rubinstein, Hans Richter,
Ján Levoslav
Bella,
Mikulás
Schneider-Trnavský,
sowie auch Beethovens Verleger Tobias
Has-
linger. Die
Ehrenmitglieder und unterstützende Mitglieder stammten über¬
wiegend aus Österreich-Ungarn: aus Altenburg, Berlin, Budapest, Bukarest,
Erlau
(Eger),
Graz, Raab
(Győr),
Hainburg, Kittsee, Linz, Ödenburg
(So¬
pron),
Olmütz
(Olomouc),
Gran
(Esztergom),
Fünfkirchen
(Pécs),
Paris,
Pest, Prag, Rosenau
(Rožňava),
Salzburg, Stuttgart, Tyrnau
(Trnava),
Vác,
Veszprém,
Wien, Breslau
(Wrocław),
Agram (Zagreb)...
Ergebnisse der im vorliegenden Buch präsentierten Forschungen be¬
stätigen,
dass
der Kirchenmusikverein zu Sankt Martin während seiner 130-
jährigen Existenz eine der größten musikalischen Institutionen und
zugleich einer der ältesten Kirchenmusikvereine Europas war, bestehend
aus Orchester, Chor, ständigen Solisten und Choralisten, sowie dem stän¬
digen Organisten und Dirigenten. Zu größeren musikalischen Produktio¬
nen wurden während der Ära Alexander
Albrecht
wiederholt namhafte
gastierende Künstler, fallweise auch aus dem Ausland (u. A. Dirigent und
Generalmusikdirektor Rudolf Nilius aus Wien, Solistinnen und Solisten
der Wiener Staatsoper Maria
Németh,
Anton Dermota, William Wernigk,
Tomislav Neralić,
Konzertsängerin Erika
Rokyta)
und Ensembles (Singver¬
ein der Gesellschaft der Musikfreude in Wien, Wiener Oratorien-Vereini¬
gung, Wiener Singakademie) zur Zusammenarbeit eigeladen.
Der Kirchenmusikverein repräsentierte das Musikleben der Stadt und
seine Musiker auch mit Auftritten im Ausland, bzw. gab Kunde von seiner
Tätigkeit besonders anlässlich seines hundertjährigen Jubiläums, wozu auch
Rundfunkübertragungen und lebendige Kontakte mit kirchlichen und
weltlichen Musikvereinen Europas beitrugen.
Auf dem Gebiet der Dramaturgie zeichnete sich der Kirchenmusikver¬
ein stets durch ein stilistisch und gattungsmäßig vielfältiges Repertoire und
zahlreiche Erstaufführungen aus, wodurch die musikalische Bildung des
Priesternachwuchses und der breiten Öffentlichkeit gefördert wurde. In der
kirchlichen und weltlichen Programmgestaltung waren die größten Werke
der Musikliteratur, insbesondere Joseph Haydns, Ludwig van Beethovens
und Franz Liszts als Fixsterne vertreten, was sicher auch ihren Besuchen in
262 · Resümee
Pressburg zu verdanken war. Vt&nz
Liszt,
Ehrenmitglied und Unterstützer
des Kirchenmusikvereins, beteiligte sich wiederholt an musikalischen Pro¬
duktionen des Doms zu St. Martin und an Erstaufführungen seiner Werke.
Berühmt wurde der Kirchenmusikverein durch die erste komplette
Aufrührung von Beethovens
Missa
solemnis im Rahmen der Liturgie (1835),
der weitere siebenundzwanzig liturgische Aufführungen folgten (die Zahl
der Konzertaufführungen ist bislang nicht bekannt). Somit war dies die
einzige Institution Österreich-Ungarns, die diesem Werk ununterbrochene
Aufmerksamkeit widmete. Regelmäßig am Karfreitag wurde Joseph Haydns
Die letzten sieben Worte unseres Erlösers auf dem Kreuze im Dom aufgeführt;
auch Beethovens Symphonie Nr. 9 kam alljährlich zur Aufführung.
Der Kirchenmusikverein widmete seine Aufmerksamkeit stets auch
dem aktuellen kompositorischen Schaffen und brachte Pressburger (Brati¬
slavaer), slowakische, bzw. tschechoslowakische Erstaufführungen neuer
Werke (Beethovens Symphonie Nr. 9, Liszts Legende von der Hl. Elisabeth,
Anton Bruckners Symphonie Nr. 7,
Brahms
Ein Deutsches Requiem, Max
Regers Die Nonnen,
Karol Szymanowskis
Stabat Mater,
Zoltán Kodálys
Psalmus
Hungaricus) sowie Aufführungen musikhistorischer Entdeckungen
(zum Beispiel Michael Haydns Requiem c-Molt).
Im Brennpunkt dieser Arbeit stehen die letzten Jahrzehnte des Beste¬
hens des Kirchenmusikvereins zu St. Martin, geprägt durch Alexander Al¬
brecht, dessen Direktor und Dirigent in den Jahren 1921 — 1958.
Kennzeichnend für die Ära Alexander Albrecht war u. A. sein bahn¬
brechendes Streben nach interpretatorischer Werktreue und nach der Be¬
wahrung der Cäcilianischen Bewegung. Alfred Schnerich, Wiener
Regierungsrat, Kunsthistoriker, Musikwissenschaftler und Kenner der Kir¬
chenmusik stellte fest,
dass
der Kirchenmusikverein zu St. Martin die letzte
Bastion des Cäcilianismus sei, da der Festtag der HL Cäcilie nur in Brati¬
slava großzügig gefeiert würde.2
Während der Albrecht Ära organisierte der Kirchenmusikverein Kon¬
zerte geistlicher und weltlicher Musik in der Kirche, im Konzertsaal, unter
freiem Himmel; zahlreiche Produktionen wurden vom Rundfunk übertra¬
gen. Den Schwerpunkt seiner Tätigkeit bildeten jedoch, im Sinne des Auf-
2 Schnerichs Brief an Alexander Albrecht vom 23. 11. 1930. In Katalog-Karte SNM-HuM,
MUS LVI-1316,
V. Čížik.
Resümee · 263
trags, die allsonntäglichen und feiertäglichen Figuralmessen.
Die Musikkritik bestätigte die Ausnahmestellung und Qualität des Kir¬
chenmusikvereins, trotzdem infolge damaliger politischer und gesellschaft¬
licher Umstände die Rezensenten in drei Lager geteilt waren: das Albrecht-,
bzw. Bratislava-Lager, das gegen
Albrecht
gerichtete, bzw. tschechoslowa¬
kische Lager und schließlich das deutsch-ungarische Lager, wobei beide
letztgenannten Lager den multiethnischen Kontext des Kirchenmusikver¬
eins außer Acht ließen und nationale Vorurteile nicht abbauen konnten.
Die Wahrnehmung Albrechts als Vereinsdirigent wurde schon allein durch
die Existenz des Kirchenmusikvereins, der den tschechischen und einigen
tschechoslowakisch orientierten Kritikern ein Dorn im Auge war, beein-
flusst. Diese Tatsache dokumentieren Kritiken von Albrechts Gastdirigaten
an der Spitze anderer Orchester — zumeist des Rundfunkorchesters —, die
sich stets sehr positiv äußerten und ihn sogar als „unseren größten heimischen
Dirigenten bezeichneten.3
Die Ergebnisse der Forschungen nominieren Alexander Albrecht in die
leitende Position des Musiklebens von Bratislava und der Slowakei. Zusätz¬
lich zur Funktion des Dirigenten und Chorleiters des Kirchenmusikvereins,
die mit der Direktion der Städtischen Musikschule verbunden war, entfal¬
tete Albrecht auch zahlreiche weitere Aktivitäten: er leitete den Konzert¬
verein von Bratislava, stand als Gastdirigent an der Spitze anderer Orchester
und widmete sich zugleich der Komposition eigener Werke. Die Bewertung
von Albrechts Lebenswerk überschreitet Grenzen der Bewunderung und
Anerkennung. Albrecht war nämlich ein Genie des heimischen Musikschaf¬
fens und beteiligte sich in hohem Masse auch am Aufstieg der damals grö߬
ten musikalischen Institution aus einem Verfallstadium (etwa 1900 -
1920) zu hohem künstlerischen Niveau und gesellschaftlicher Anerken¬
nung. Die erfolgreiche Tätigkeit Albrechts kulminierte in den Jahren 1925
- 1935 mit der Höchstzahl an Mitgliedern (etwa 500), mit jährlich etwa
80 Figuralmessen und zwei, zumeist ausverkauften Konzerten, mit beach¬
tenswerter Programmgestaltung, Ur- und Erstaufführungen sowie pompö¬
sen Feierlichkeiten anlässlich des 100. Jahrestages der Gründung des
Kirchenmusikvereins. Unter Albrechts Leitung und in Zusammenarbeit
mit weiteren Funktionären des Vereins wurden die höchsten Ziele ohne
3 [E. H.: 14. Symphoniekonzert. In: Grenzbote, Jg. 73, am 7. März 1943, Nr. 64, S. 7.]
264 · Resümee
jegliche staatliche Unterstützung erreicht. In diesem Zusammenhang stellt
sich die Frage, wie sich das Musikleben der ersten Hälfte des 20. Jahrhun¬
derts entwickelt hätte, hätte Albrecht auch weiterhin eine der vorrangingen
Positionen mit weitreichenden Kompetenzen eingenommen.
Vorliegende Arbeit rehabilitiert Alexander Albrecht auf zwei Ebenen:
- bezüglich jener Ansichten, die seinerzeit unter dem Einfluss nationalis¬
tischer Kämpfe und beruflicher Ambitionen verdreht wurden;
— bezüglich der Position Albrechts während des sozialistischen politischen
Systems, als er als Leiter des Kirchenmusikvereins und als Komponist
in den Hintergrund gedrängt wurde.4
Das Buch rehabilitiert auch den Kirchenmusikverein, dem während
des sozialistischen Regimes keine Aufmerksamkeit geschenkt wurde. Nach
der Wende des Jahres 1989 wurde keine einzige Dirigenten-Ära des Kir¬
chenmusikvereins bearbeitet. Zudem bereichert das vorliegende Buch auch
das Wissen um das Musikleben der Stadt in der ersten Hälfte des 20. Jahr¬
hunderts. Ergebnisse des Studiums persönlicher und arbeitsbedingter Kor¬
respondenz tragen zur Erweiterung der bereits bekannten Informationen
des slowakischen musikhistorischen Schrifttums bei. Es werden darin po¬
litische, nationale, konfessionelle Beziehungen von Institutionen und ihren
Vertretern und deren ehrgeizige Beweggründe enthüllt. In so manchen Fäl¬
len sind die neuen Informationen überraschend, nicht selten werden sogar
jene mythischen Mauern gestürzt, die um einzelne Persönlichkeiten erbaut
wurden. Beide Hälften des 20. Jahrhunderts hatten ihre spezifischen dra¬
matischen und tragischen Eigenheiten, jedoch mit unterschiedlichen In¬
halten und Leidensformen. Die Protagonisten des Musiklebens vertraten
verschiedene moralische Standpunkte. Das Buch wertet ihre Tätigkeit um
zu qualifizieren, nicht um zu urteilen oder zu verurteilen.
Die Funktion des Kirchenmusikvereins zu St. Martin war nicht nur
aus heutiger, historischer Sicht, sondern schon zur Zeit seines Bestehens
außergewöhnlich. Im Vergleich zu anderen heimischen Kirchenmusikver¬
einen hatte er die besten Bedingungen für seine musikalische Tätigkeit dank
seiner Schlüsselposition im Rahmen des Domkapitels, bzw. der ehemaligen
4 In jüngster Zeit wurde Albrechts kompositorische Meisterschaft und seine erstranginge
Position unter den in der erste Hälfte des 20. Jahrhunderts in der Slowakei schaffenden
Komponisten von der slowakischen Musikwissenschaft öffentlich anerkannt.
Resümee · 265
Krönungskirche. Zur künstlerischen Qualität des Kirchenmusikvereins trug
auch der großstädtische Charakter von Pressburg/Bratislava bei; der Stadt,
deren Besonderheit in der Möglichkeit der Zusammenwirkung von Musi¬
kern ungeachtet ihrer konfessionellen, nationalen oder sozialen Herkunft
bestand. Dies führte zu permanenten Auseinandersetzungen mit Problemen
der Moral und Ethik, des gegenseitigen menschlichen Verständnisses und
der Kunst, womit sich der Verein an der psychologischen Prägung der Ge¬
sellschaft beteiligte.
Die in diesem Buch erstmals veröffentlichten neuen Tatsachen bestä¬
tigen die Ausnahmestellung des Vereins im Rahmen des historisch älteren
(monarchistischen) als auch jüngeren (slowakischen) kirchlichen und welt¬
lichen Musiklebens während seines gesamten Bestandes, schildern im Detail
die bis dato nur sehr knapp gewertete Albrecht-Ära als einen seiner Höhe¬
punkte und erweitern das Wissen um die Musikkultur von Bratislava in
der ersten Tschechoslowakischen Republik (1918 - 1938/1939), in der ers¬
ten Slowakischen Republik (1939 - 1945), und nach Kriegsende. Zukünf¬
tige Forschungen im Bereich weltweiter Kirchenmusikvereine wird
Behauptungen zeitgenössischer Rezensionen und aus dem Studium des Ver¬
einsarchivs resultierende Hypothesen insofern klarlegen, als dem Kirchen¬
musikverein zu St. Martin in Pressburg/Bratislava eine vorranginge Stellung
unter den bedeutenden und wichtigsten Musikvereinen der römisch-ka¬
tholischen Kirche gebührt.
266 ·
Rezümé
REZÜMÉ
A pozsonyi Szent Márton Székesegyházhoz két fontos tényező kapcso¬
lódik. Elsősorban a koronázásokat kell említeni, hiszen
1563 — 1830
között
19
magyar királyt és királynét koronáztak itt meg a Habsburg, illetve
a Habsburg-Lotharingiai házból.1 Másrészt
1829
január
27
és
1958
július
31
között a székesegyház mellett működő Szent Mártonról címzett Pozsonyi
Egyházi Zeneegyesületet, amelynek majd
130
éves történelmét ez a munka
dolgozza föl, különös hangsúllyal az utolsó négy évtizedre.
A Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület gyökerei 1815-ig nyúlnak vissza,
zenei tevékenysége 1829-ben,
ill.
1833-ban kezdődött, 1835-ben már
414
tagja volt, és 1958-ban befejeződött. Az egyesületet tevékenységében zené¬
szek, zeneszerzők, a római katolikus egyház képviselői, az arisztokrácia,
a város nobilitása és polgárai vettek részt. Az egyház jelentősebb személyi¬
ségei közül megemlítendők a bíborosok, esztergomi érsekek, Magyarország
hercegprímásai: Rudnay Sándor, Scitovszky János, Simor János, Vaszary
Kolos, az első horvát bíboros Haulik György, Schwarzenberg
Friedrich
bí¬
boros, salzburgi érsek, Németország
—
hercegprímása, Pyrker János László
egri érsek, számos püspök, kanonok és városi pap egész Európából, de pél¬
dául gróf Csömöri Zay Károly, a magyarországi ágostoni hitvallású temp¬
lomok és iskolák főfelügyelője, gróf Cziráky Antal államminiszter is. Az
egyesület legbőkezűbb mecénásai közé Liszt Ferenc és a bíborosok tartoztak.
A főrendet több neves család képviselte. Az Odescalchi és a Zichy család az
egyesület létrejöttétől egészen 1919-ig a tagja volt a zeneegyesületnek. Be¬
ethoven személyes barátai is az egyesület tagjai közé tartoztak:
Franz Bruns¬
vik,
Innocenz d Erba
Odescalchi, valamint Beethoven barátainak rokonai:
Thomas
Brentano,
Anton
Kinsky,
J.
W.
Waldstein,
J. Niczky
és mások.
Tiszteletbeli tagjai zeneszerzők és zenészek is voltak, mint például
Joseph
Leopold Edler von Eybler
császári udvari karmester, továbbá Ignaz
Xaver
Seyfried,
Antonio
Diabelli,
Franz von
Suppé, Albert Lortzing,
Sigismund
Neukomm,
Rezső Máder,
Kaspar
Mertz
(Merz),
Anton Bruckner,
Dohná-
nyi Ernő,
Anton Rubinstein,
Hans Richter,
Ján Levoslav
Bella,
Mikuláš
1
Az utolsó koronázás
1830.
Szeptember 28-án történt, amikor
V.
Ferdinándot Rudnay Sán¬
dor bíboros, prímás és esztergomi hercegprímás koronázta meg.
Rezümé
· 267
Schneider-Trnavský,
de
Tobias Haslinger is,
Beethoven
kiadója. A tisztelet¬
beli és támogató tagok többsége az Osztrák-Magyar Monarchiából szárma¬
zott
(Altenburg,
Berlin, Budapest, Bukarest, Eger, Graz, Győr,
Hainburg,
Köpcsény, Linz, Sopron, Olmütz, Esztergom, Párizs, Pécs, Pest, Prága, Rozs¬
nyó, Salzburg, Stuttgart, Nagyszombat, Vác, Veszprém, Bécs, Boroszló, Zág¬
ráb...).
A könyvben közölt kutatás eredményei igazolják, hogy a Pozsonyi Egy¬
házi Zeneegyesület
130
éves fennállása idejében Európa egyik legrégebbi
egyházzenei egyesülete, valamint egyik legnagyobb és legfontosabb zenei
intézménye volt, zenekarral, kórussal, állandó szólistákkal és koráiéneke¬
sekkel, úgymint egy orgonistával, és karmesterei az élén.
Jelentősebb zenei produkciók alkalmával Albrecht Sándor korszakában
az egyesület szorosan együttműködött hazai és külföldi művészekkel (többek
között Rudolf Nilius bécsi karmesterrel és főzeneigazgatóval, Németh
Mária,
Anton Dermota, William
Wernigk,
Tomislav Neralić,
Rokyta
Erika
—
a Bécsi Állami Opera magánénekeseivel) és együtesekkel
(Singverein
der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien, Wiener Oratorien-Vereini¬
gung, Wiener Singakademie, stb.).
A Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület a város zenei életét és muzsikusait
határon túli fellépéseivel is képviselte
ill.
ismertette a külföldöt százéves
fennállásának és tevékenységének alkalmából, amihez nem csupán a rádió¬
közvetítések járultak hozzá, hanem az európai egyházi és világi zeneegyesü¬
letekkel tartott kapcsolatrendszer is.
Az egyesületet a stílus és műfaj szempontjából sokrétű repertoár jelle¬
mezte, ősbemutatókat beleértve, amivel a papok új nemzedékének és a széles
közönség zenei képzettségéhez járult hozzá. Az egyházi és világi zeneművek
közül állandóan programon szerepeltek a világirodalom legjelentősebb opu¬
sai, elsősorban
Joseph
Haydn,
Ludwig
van Beethoven és Liszt Ferenc művei.
E
hagyomány kialakulásához személyes látogatásuk a városban jelentősen
hozzájárult, Liszt Ferenc esetében pedig, aki a Pozsonyi Egyházi Zeneegye¬
sület tiszteletbeli tagja és jelentős támogatója volt, többszörös jelenléte
a dómtemplomi zenei produkciókon, műveinek előadásán. Az egyesület
hírnevet szerzett Beethoven
Missa
solemnis-ének első teljes liturgikus elő¬
adásával a Szent Márton Székesegyházban
(1835);
az egész Osztrák-Magyar
Monarchiában ez volt az egyetlen-intézmény, amely ennek a műnek állandó
figyelmet szentelt. A
Missa soiemnis-t
liturgikus keretben 28-szor adta elő,
268 ·
Rezümé
hangversenyi előadásainak számát még nem állapították meg. Minden év
nagypéntekén előadták
J
.
Haydn Krisztus hét szava a keresztfán
с
művét, és
évente elhangzott Beethoven
9.
szimfóniája is.
Figyelemmel kísérték a legújabb zenei alkotásokat és gyakran mint po¬
zsonyi, szlovákiai,
ill.
csehszlovákiai első bemutatókat tűzték a műsorra (ilye¬
nek voltak pl. Beethoven
9.
szimfóniája, Liszt Ferenc Szent Erzsébet
legendája,
Anton Bruckner
7.
szimfóniája,
Johannes
Brahms Német rekvi¬
emje,
Max Reger Die Nonnen
(Apácák)
с.
műve,
Szymanowski Stab at
Mater
с.
oratóriuma, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus-í, és
Michael
Haydn ze-
enetörténészek által újonnan fölfedezett
с
-mol
Rekviemje).
A könyv középpontjában a Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület utolsó év¬
tizedei állnak, amikor Albrecht Sándor igazgatóként és karmesterként
(1921 — 1958)
formálta az intézményt. Az Albrecht korszak jellemzője az
úttörő jelenségű törekvés a művek hiteles előadása érdekében és a cecilián
mozgalom fenntartása érdekében.
Alfred Schnerich
bécsi tanácsos, művé¬
szettörténész, zenetudós és az egyházi zene szakértője 1930-ban leszögezte,
hogy a Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület a cecilianizmus utolsó bástyája, mivel
szent Cecília ünnepét nagy pompával már csak Pozsonyban ünneplik.2
A Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület az Albrecht-korszakban egyházi és
világi zene hangversenyeit templomban, hangversenyteremben, és szabad
téren is szervezte, több produkcióját a rádió is közvetítette. Tevékenységének
hangsúlya mindamellett az egyesület alapszabálya értelmében a vasárnapi
és ünnepnapi szentmisék magas színvonalú ének- és zenekari kísérete volt.
A korabeli szakvélemények igazolják a Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület
kivételes helyét és minőségét, annak ellenére, hogy az akkori politikai és tár¬
sadalmi körülmények a recenzenseket három táborra osztották: az Albrecht¬
pártira, illetve a pozsonyira, az Albrecht-ellenesre, illetve csehszlovákra,
s a
német-magyarra, miközben az utóbbi kettő megfeledkezett az egyesület
multietnikus összefüggéseiről,
s
képtelen volt mellőzni a nemzetiségi előíté¬
leteket. Albrecht percepcióját az egyesület karmesteri minőségében maga az
egyesület léte határozta meg, amelyet némely cseh és csehszlovák-orientált
kritikus nem nézett jó szemmel. Ezen állítást néhány Albrechtről szóló re¬
cenzió dokumentálja, amikor, más zenekarok (leggyakrabban a rádiózenekar)
2
Schnerich levele Albrechtnek
1930.
XI.
23-án. (In: katalóguskártya
SNM-HuM, MUS
LVI-1316,
V. Čížik.)
Rezümé
· 269
élén vendégkarmesterként lépett föl, és nagyon pozitívan értékelik őt, mi
több „legnagyobb karmesterünkként aposztrofálják.3
A kutatások úgy mutatják, hogy Albrecht Sándor a pozsonyi és szlová¬
kiai zeneélet vezető személyisége volt. Albrecht, aki az Egyházi Zeneegye¬
sület zenekarának és kórusának dirigense, egyúttal pedig az ezzel
a funkcióval egybekötött Városi Zeneiskola igazgatója volt, más sokrétű ak¬
tivitást is kifejtett. A Pozsonyi Hangversenyegyesületet vezette, más zene¬
karokkal vendégkarmestkerként együttműködött, és zenét is szerzett.
Művének értékelésekor nem elégedhetünk meg a csodálattal és elismeréssel.
Albrecht ugyanis a hazai zeneszerzés zsenije,
s
az egyik legnagyobb zenei in¬
tézmény fénykorának kialakítója volt, aki annak az
1900 -
1920-as években
bekövetkezett hanyatlásától a legrangosabb művészi magaslatokig vezette
azt,
s
érte el társadalmi elismerését. Sikeres működése
1925 — 1935
között
tetőzött: az egyesületnek ekkor volt a legtöbb tagja (kb.
500),
évente a li¬
turgia keretében vagy
80
misét játszott, két általában kiárusított hangver¬
senyt adott jelentős műsorral és számos mű első bemutatásával, és
megalakulásának
100.
évfordulója alkalmából fényes ünnepséget is rende¬
zett. A Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület Albrecht Sándor vezetésével, az
egyesület többi tisztségviselőjével karöltve nagyszerű eredményeket ért el
anélkül, hogy tevékenységét az állam támogatta volna. Ilyen összefüggésben
fölmerül a kérdés, vajon hogyan alakult volna a zenei élet a
20.
század első
felében, ha Albrecht továbbra is valamilyen magasabb, szélesebb döntési le¬
hetőséggel ellátott funkcióban maradt volna.
A könyv Albrecht Sándornak két értelemben is elégtételt szolgál:
—
olyan korabeli szemlélet értelmében, amely a nemzetiségi és szakmabeli
konfliktusok következtében torzult;
—
Albrecht helyzetére való tekintettel a szocialista rendszer idejében, ami¬
kor az egyházi zenei egyesület vezetőjeként zeneszerzői tevékenysége is
háttérbe szorult.4
A könyv egyúttal a Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület rehabilitációja is,
hiszen a szocialista rendszerben nem méltatták figyelemre. Az 1989-es rend¬
szerváltás után egyetlen karmesteri pályáját az egyesület élén sem dolgoztak
3
[E. H.:
14. Symphoniekonzert. In: Grenzbote, 73
évf.
1943.
március
7, 64.
sz.
7.
o.]
4
A szlovák zenetudomány az utóbbi években hivatalosan elismerte Albrecht zeneszerzői mű¬
vészetét, és a
20.
században Szlovákiában alkotó zeneszerzők élvonalába sorolta.
270 ·
Rezümé
föl
a
maga teljességében. A publikáció
a
20.
század első felének pozsonyi
zenei életéről alkotott ismereteket gyarapítja. A hivatalos és személyes leve¬
lezés tanulmányozása a szlovákiai zenetörténetet új információkkal gazda¬
gítja. Rámutat a hivatalok és azok képviselői közötti kapcsolatokra,
amelyeket a becsvágy,
s a
politikai, nemzetiségi, konfessziós ellentétek be¬
folyásoltak. Nem egy esetben meglepő információk ezek, néha egyenesen
semmivé teszik a mitikus fölépítményeket, amelyek egyes személyek körül
alakultak ki. A
20.
század első felét különleges drámai és tragikus sajátosság
jellemzi, csakúgy, mint második felét, a kettő eltérő volt tartalmilag és
a szenvedés fajtájával is. A korabeli zenei élet képviselői különböző erkölcsi
álláspontra helyezkedtek. A könyv úgy értékeli tevékenységüket, hogy mi¬
nősíthesse őket, de nem azért, hogy ítélkezzen vagy elitéljen.
Az egyesület nem csupán mai szempontunk szerint volt kivételes,
hanem a maga korában is. Más hazai zenei és egyházi egyesületekkel össze¬
hasonlítva a működésre jobb föltételei voltak éppen annak hála, hogy a volt
koronázó templom és a káptalan mellett működött. A művészi minőséghez
nagyban hozzájárult Pozsony nagyvárosi jellege is minden sajátosságával,
ami lehetővé tette, hogy konfesszionális, nemzetiségi vagy szociális helyzetre
való tekintet nélkül alkalmazhassa a zenészeket. Ezáltal az egyesület lélek¬
tanilag is alakította a társadalmat, amelyet az erkölcs, az etika, emberi meg¬
értés és művészet kérdéseivel szembesített.
Az új,
e
munkában először közzétett tények igazolják az egyesület je¬
lentős és kivételes helyzetét a történelmileg régebbi (monarchia korabeli)
és újabb (szlovák) egyházi és világi zenei életében éspedig működésének
teljes ideje alatt, részletesen közelítik meg az idáig alig értékelt Albrecht¬
érát, amely a Pozsonyi Egyházi Zeneegyesület kiemelkedő korszaka volt,
bővítik a pozsonyi zeneéletről alkotott képünket az első Csehszlovák Köz¬
társaság
(1918 - 1938/1939),
az első Szlovák Állam
(1939 - 1945)
alatt,
s
az
1945
utáni időben.
Az egyházi zeneegyesületek jövendő tanulmányozása jobban megvilá¬
gítja majd a bírálatokban megjelent állításokat,
s
az egyesület levéltárának
tanulmányozása alapján kialakított hipotéziseket, miszerint a Szent Márton
Székesegyház mellett működő Szent Mártonról címzett Pozsonyi Egyházi
Zeneegyesület a római katolikus egyház egyik legfontosabb és legjelentősebb
zenei egyesülete volt a világon.
Skratky
· 271
SKRATKY
Hudobné skratky sú spracované podľa zoznamu skratiek na internetovej
stránke Hudobného centra
hc.sk
zo dňa
4. 8. 2008.
Skratky omšových častí,
použité v prílohách programov, sú odvodené z latinských názvov, pretože
v slovenskej literatúre nie je ustálené používanie tejto terminológie: na
stránke venovanej liturgickému spevníku rímskokatolíckej cirkvi
spevnik.sk
nájdeme zmiešaninu poslovenčených latinských termínov so slovenskými
výrazmi (glória, prijímanie), na webovej stránke
sk.wikipedia.org
v sekcii
Omša ako hudobné dielo vidíme síce jednotný prístup uvádzajúci len latinské
názvy, avšak v nesprávnom zápise (oracio,
oferto
rium, comunio). Skratky
z latinských názvov používal aj CHS: intr.
=
introitus, slovensky introit:
vstup, úvod;
grad.
=
graduale,
slovensky
gradual
(e): premenlivá časť omšo¬
vého
ordinària
medzi epištolou a evanjeliom;
tract.
=
tractus: sólový meliz-
mami bohato zdobený spev, ktorý je v liturgii zaradený pred evanjeliom
v niektoré kajúcne dni alebo namiesto aleluja pri omši za zomretých;
off.
=
offertorium, slovensky ofertórium: menlivá časť omše po časti krédo/po
evanjeliu; comm.
-
communio,
slovensky komúnio: prijímanie,
antifona,
ktorá sa spieva po svätom prijímaní. V texte používam slovenské verzie kvôli
skloňovaniu: introit,
kyrie,
glória,
gradual,
krédo,
traktus,
ofertórium, sank-
tus, agnus, benediktus, komúnio.
a
=
alt
A
=
altový
a
kol.
=
a kolektív
a. v.
=
augsburské vyznanie
AMB
=
Archív mesta Bratislavy (Archív hlavného mesta SR Bratislavy)
ar
=
harfa
archi
=
sláčikové nástroje, sláčikový orchester
atď.
=
a tak ďalej
b
=
bas (sólový hlas)
B
=
basový (ladenie, napríklad B tn
=
basový trombón)
bat =
bicie nástroje
BKS
=
Bratislavský koncertný spolok
br
=
barytón
BSO
=
Bratislavský symfonický orchester
|
| any_adam_object | 1 |
| author | Bakičová, Veronika 1979- |
| author_GND | (DE-588)1053381832 |
| author_facet | Bakičová, Veronika 1979- |
| author_role | aut |
| author_sort | Bakičová, Veronika 1979- |
| author_variant | v b vb |
| building | Verbundindex |
| bvnumber | BV041840531 |
| ctrlnum | (OCoLC)883954208 (DE-599)BVBBV041840531 |
| edition | 1. vyd. |
| era | Geschichte 1829-1958 gnd |
| era_facet | Geschichte 1829-1958 |
| format | Book |
| fullrecord | <?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><collection xmlns="http://www.loc.gov/MARC21/slim"><record><leader>02444nam a2200541 c 4500</leader><controlfield tag="001">BV041840531</controlfield><controlfield tag="003">DE-604</controlfield><controlfield tag="005">20150203 </controlfield><controlfield tag="007">t</controlfield><controlfield tag="008">140512s2013 agl| |||| 00||| slo d</controlfield><datafield tag="020" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">9788088737421</subfield><subfield code="9">978-80-88737-42-1</subfield></datafield><datafield tag="035" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">(OCoLC)883954208</subfield></datafield><datafield tag="035" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">(DE-599)BVBBV041840531</subfield></datafield><datafield tag="040" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">DE-604</subfield><subfield code="b">ger</subfield><subfield code="e">rakwb</subfield></datafield><datafield tag="041" ind1="0" ind2=" "><subfield code="a">slo</subfield></datafield><datafield tag="049" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">DE-12</subfield></datafield><datafield tag="084" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">9,2</subfield><subfield code="2">ssgn</subfield></datafield><datafield tag="100" ind1="1" ind2=" "><subfield code="a">Bakičová, Veronika</subfield><subfield code="d">1979-</subfield><subfield code="e">Verfasser</subfield><subfield code="0">(DE-588)1053381832</subfield><subfield code="4">aut</subfield></datafield><datafield tag="245" ind1="1" ind2="0"><subfield code="a">Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht</subfield><subfield code="c">Veronika Bakičová</subfield></datafield><datafield tag="246" ind1="1" ind2="3"><subfield code="a">Rozhovor Konráda Neumanna s Alexandrom Albrechtom</subfield></datafield><datafield tag="250" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">1. vyd.</subfield></datafield><datafield tag="264" ind1=" " ind2="1"><subfield code="a">Bratislava</subfield><subfield code="b">Music Forum</subfield><subfield code="c">2013</subfield></datafield><datafield tag="300" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">418 S.</subfield><subfield code="b">Ill., Notenbeisp.</subfield><subfield code="e">CD-R (12 cm)</subfield></datafield><datafield tag="336" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">txt</subfield><subfield code="2">rdacontent</subfield></datafield><datafield tag="337" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">n</subfield><subfield code="2">rdamedia</subfield></datafield><datafield tag="338" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">nc</subfield><subfield code="2">rdacarrier</subfield></datafield><datafield tag="500" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">CD-R u.d.T.: Rozhovor Konráda Neumanna s Alexandrom Albrechtom. - Zsfassung in dt., engl. und ungar. Sprache</subfield></datafield><datafield tag="648" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Geschichte 1829-1958</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Musikverein</subfield><subfield code="0">(DE-588)4317708-6</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Musikleben</subfield><subfield code="0">(DE-588)4075128-4</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="650" ind1="0" ind2="7"><subfield code="a">Kirchenmusik</subfield><subfield code="0">(DE-588)4030736-0</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="651" ind1=" " ind2="7"><subfield code="a">Bratislava</subfield><subfield code="0">(DE-588)1063318696</subfield><subfield code="2">gnd</subfield><subfield code="9">rswk-swf</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="0"><subfield code="a">Bratislava</subfield><subfield code="0">(DE-588)1063318696</subfield><subfield code="D">g</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="1"><subfield code="a">Kirchenmusik</subfield><subfield code="0">(DE-588)4030736-0</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="2"><subfield code="a">Musikverein</subfield><subfield code="0">(DE-588)4317708-6</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2="3"><subfield code="a">Geschichte 1829-1958</subfield><subfield code="A">z</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="0" ind2=" "><subfield code="5">DE-604</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="1" ind2="0"><subfield code="a">Bratislava</subfield><subfield code="0">(DE-588)1063318696</subfield><subfield code="D">g</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="1" ind2="1"><subfield code="a">Kirchenmusik</subfield><subfield code="0">(DE-588)4030736-0</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="1" ind2="2"><subfield code="a">Musikleben</subfield><subfield code="0">(DE-588)4075128-4</subfield><subfield code="D">s</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="1" ind2="3"><subfield code="a">Geschichte 1829-1958</subfield><subfield code="A">z</subfield></datafield><datafield tag="689" ind1="1" ind2=" "><subfield code="5">DE-604</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=027285221&sequence=000003&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Inhaltsverzeichnis</subfield></datafield><datafield tag="856" ind1="4" ind2="2"><subfield code="m">Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment</subfield><subfield code="q">application/pdf</subfield><subfield code="u">http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=027285221&sequence=000004&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA</subfield><subfield code="3">Abstract</subfield></datafield><datafield tag="940" ind1="1" ind2=" "><subfield code="n">oe</subfield></datafield><datafield tag="999" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-027285221</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">780.9</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">09034</subfield><subfield code="g">4373</subfield></datafield><datafield tag="942" ind1="1" ind2="1"><subfield code="c">780.9</subfield><subfield code="e">22/bsb</subfield><subfield code="f">0904</subfield><subfield code="g">4373</subfield></datafield></record></collection> |
| geographic | Bratislava (DE-588)1063318696 gnd |
| geographic_facet | Bratislava |
| id | DE-604.BV041840531 |
| illustrated | Illustrated |
| indexdate | 2024-07-10T01:06:38Z |
| institution | BVB |
| isbn | 9788088737421 |
| language | Slovak |
| oai_aleph_id | oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-027285221 |
| oclc_num | 883954208 |
| open_access_boolean | |
| owner | DE-12 |
| owner_facet | DE-12 |
| physical | 418 S. Ill., Notenbeisp. CD-R (12 cm) |
| publishDate | 2013 |
| publishDateSearch | 2013 |
| publishDateSort | 2013 |
| publisher | Music Forum |
| record_format | marc |
| spelling | Bakičová, Veronika 1979- Verfasser (DE-588)1053381832 aut Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht Veronika Bakičová Rozhovor Konráda Neumanna s Alexandrom Albrechtom 1. vyd. Bratislava Music Forum 2013 418 S. Ill., Notenbeisp. CD-R (12 cm) txt rdacontent n rdamedia nc rdacarrier CD-R u.d.T.: Rozhovor Konráda Neumanna s Alexandrom Albrechtom. - Zsfassung in dt., engl. und ungar. Sprache Geschichte 1829-1958 gnd rswk-swf Musikverein (DE-588)4317708-6 gnd rswk-swf Musikleben (DE-588)4075128-4 gnd rswk-swf Kirchenmusik (DE-588)4030736-0 gnd rswk-swf Bratislava (DE-588)1063318696 gnd rswk-swf Bratislava (DE-588)1063318696 g Kirchenmusik (DE-588)4030736-0 s Musikverein (DE-588)4317708-6 s Geschichte 1829-1958 z DE-604 Musikleben (DE-588)4075128-4 s Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=027285221&sequence=000003&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Inhaltsverzeichnis Digitalisierung BSB Muenchen 19 - ADAM Catalogue Enrichment application/pdf http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=027285221&sequence=000004&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA Abstract |
| spellingShingle | Bakičová, Veronika 1979- Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht Musikverein (DE-588)4317708-6 gnd Musikleben (DE-588)4075128-4 gnd Kirchenmusik (DE-588)4030736-0 gnd |
| subject_GND | (DE-588)4317708-6 (DE-588)4075128-4 (DE-588)4030736-0 (DE-588)1063318696 |
| title | Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht |
| title_alt | Rozhovor Konráda Neumanna s Alexandrom Albrechtom |
| title_auth | Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht |
| title_exact_search | Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht |
| title_full | Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht Veronika Bakičová |
| title_fullStr | Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht Veronika Bakičová |
| title_full_unstemmed | Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht Veronika Bakičová |
| title_short | Cirkevný hudobný spolok pri Dóme sv. Martina v Bratislave & Alexander Albrecht |
| title_sort | cirkevny hudobny spolok pri dome sv martina v bratislave alexander albrecht |
| topic | Musikverein (DE-588)4317708-6 gnd Musikleben (DE-588)4075128-4 gnd Kirchenmusik (DE-588)4030736-0 gnd |
| topic_facet | Musikverein Musikleben Kirchenmusik Bratislava |
| url | http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=027285221&sequence=000003&line_number=0001&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA http://bvbr.bib-bvb.de:8991/F?func=service&doc_library=BVB01&local_base=BVB01&doc_number=027285221&sequence=000004&line_number=0002&func_code=DB_RECORDS&service_type=MEDIA |
| work_keys_str_mv | AT bakicovaveronika cirkevnyhudobnyspolokpridomesvmartinavbratislavealexanderalbrecht AT bakicovaveronika rozhovorkonradaneumannasalexandromalbrechtom |