Egykor és most: tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról
A pécsi egyetemi tanár kötete hat hosszabb tanulmányt és három elemző könyvismertetést tartalmaz – valamennyi a 19. századi magyar irodalom történetével foglalkozik, a recenziók is, ugyanis a szemrevételezett új kiadványok témája is e század magyar literatúrája. A tanulmányok csokrának első darabja...
Gespeichert in:
1. Verfasser: | |
---|---|
Format: | Buch |
Sprache: | Hungarian |
Veröffentlicht: |
Pécs
Kronosz Kiadó
2017
|
Schlagworte: | |
Zusammenfassung: | A pécsi egyetemi tanár kötete hat hosszabb tanulmányt és három elemző könyvismertetést tartalmaz – valamennyi a 19. századi magyar irodalom történetével foglalkozik, a recenziók is, ugyanis a szemrevételezett új kiadványok témája is e század magyar literatúrája. A tanulmányok csokrának első darabja Kazinczy Ferenc kritikusi szemléletmódját vizsgálja, éspedig abból a föltevésből kiindulva, hogy a magyar író Johann Joachim Winckelmann (1717-1768) utánzás-elméletét vette alapul műbírálói munkássága során. A szerző mindenekelőtt arról ad képet, mit olvasott Kazinczy, milyen mélyen ismerte Winckelmann korszakos munkásságát, utánzás-elméletét, illetve képet ad a német művészettörténész, esztéta egész munkásságáról, mintegy kontextust teremtve a kritikus Kazinczy munkássága köré (Kazinczy Winckelmannt olvas). Két tanulmányban foglalkozik a szerző a különc Bárány Boldizsár (1793-1860) alakjával, a Berzsenyi-epigon költővel ("Mint Hoblik". Esettanulmány egy Berzsenyi-epigonról; Felejtés és emlékezet. Berzsenyi Dániel és Bárány Boldizsár). Előbb megjegyzéseket fűz Kölcsey Ferenc A’ vadászlak című elbeszéléséhez, majd elemző tanulmányt szentel Katona József A Múzsához című versének, ennek ürügyén a lírikus Katonáról is számos fontos megállapítást tesz, főképp verseinek filozófiai implikációira utal ("Járj idegen Téreket édesem…" Megjegyzések egy Katona-vershez). Ugyancsak Katona művéről, a Bánk bánról szól abban a dolgozatában, amely nagy nemzeti drámánk filozófiai alapjait éppen úgy érinti, mint filológiai sajátosságait, vagy épp a szerző előadásra vonatkozó instrukcióit (A szó hiánya és a test nyelve) A kötet utolsó harmadában található a Kritikák fejezete, ebben ismerteti Márton László Minerva búvóhelye (200610225) című regényét, amely Batsányi Jánosról, illetve a férje számára a kegyelemért folyamodó Baumberg Gabrielláról szól, és nem utolsó sorban a "harmadik főszereplőről", a nyelvről, a fordítómunkáról. Ismerteti Péterfy Gergely Kitömött barbár című Kazinczy-regényét, valamint Nyáry Krisztián sikert aratott irodalomtörténeti összeállítását, az Így szerettek ők második kötetét amelyben híres magyar írók és költők érzelmi életét dokumentáltan elevenítette meg. Tóth Orsolya mind a 19. századi magyar irodalomtörténet egy-egy alkotója munkásságának részleteit föltáró tanulmányaiban, mind a 19. század magyar íróival foglalkozó új kiadású művek bemutatásával – imponáló tudományos apparátus, szakirodalmi bázis alapján, illetve kézirattári vizsgálódások után – arról tesz tanulságot, hogy a címben szereplő Egykor és most viszonyrendszere fölöttébb bonyolult, miképp a tanulmányok és műbírálatok sem egyszerű olvasmányok, szakemberek figyelmére számíthatnak |
Beschreibung: | 225 Seiten |
ISBN: | 9789634670186 |
Internformat
MARC
LEADER | 00000nam a2200000 c 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | BV047110427 | ||
003 | DE-604 | ||
005 | 20210607 | ||
007 | t | ||
008 | 210128s2017 |||| 00||| hun d | ||
020 | |a 9789634670186 |9 978-963-467-018-6 | ||
035 | |a (OCoLC)1256434141 | ||
035 | |a (DE-599)BVBBV047110427 | ||
040 | |a DE-604 |b ger |e rda | ||
041 | 0 | |a hun | |
049 | |a DE-11 | ||
084 | |a EK 2520 |0 (DE-625)24598: |2 rvk | ||
100 | 1 | |a Tóth, Orsolya |d 1972- |0 (DE-588)1163972738 |4 aut | |
245 | 1 | 0 | |a Egykor és most |b tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról |c Tóth Orsolya |
264 | 1 | |a Pécs |b Kronosz Kiadó |c 2017 | |
300 | |a 225 Seiten | ||
336 | |b txt |2 rdacontent | ||
337 | |b n |2 rdamedia | ||
338 | |b nc |2 rdacarrier | ||
520 | 3 | |a A pécsi egyetemi tanár kötete hat hosszabb tanulmányt és három elemző könyvismertetést tartalmaz – valamennyi a 19. századi magyar irodalom történetével foglalkozik, a recenziók is, ugyanis a szemrevételezett új kiadványok témája is e század magyar literatúrája. A tanulmányok csokrának első darabja Kazinczy Ferenc kritikusi szemléletmódját vizsgálja, éspedig abból a föltevésből kiindulva, hogy a magyar író Johann Joachim Winckelmann (1717-1768) utánzás-elméletét vette alapul műbírálói munkássága során. A szerző mindenekelőtt arról ad képet, mit olvasott Kazinczy, milyen mélyen ismerte Winckelmann korszakos munkásságát, utánzás-elméletét, illetve képet ad a német művészettörténész, esztéta egész munkásságáról, mintegy kontextust teremtve a kritikus Kazinczy munkássága köré (Kazinczy Winckelmannt olvas). Két tanulmányban foglalkozik a szerző a különc Bárány Boldizsár (1793-1860) alakjával, a Berzsenyi-epigon költővel ("Mint Hoblik". Esettanulmány egy Berzsenyi-epigonról; Felejtés és emlékezet. Berzsenyi Dániel és Bárány Boldizsár). Előbb megjegyzéseket fűz Kölcsey Ferenc A’ vadászlak című elbeszéléséhez, majd elemző tanulmányt szentel Katona József A Múzsához című versének, ennek ürügyén a lírikus Katonáról is számos fontos megállapítást tesz, főképp verseinek filozófiai implikációira utal ("Járj idegen Téreket édesem…" Megjegyzések egy Katona-vershez). Ugyancsak Katona művéről, a Bánk bánról szól abban a dolgozatában, amely nagy nemzeti drámánk filozófiai alapjait éppen úgy érinti, mint filológiai sajátosságait, vagy épp a szerző előadásra vonatkozó instrukcióit (A szó hiánya és a test nyelve) | |
520 | 3 | |a A kötet utolsó harmadában található a Kritikák fejezete, ebben ismerteti Márton László Minerva búvóhelye (200610225) című regényét, amely Batsányi Jánosról, illetve a férje számára a kegyelemért folyamodó Baumberg Gabrielláról szól, és nem utolsó sorban a "harmadik főszereplőről", a nyelvről, a fordítómunkáról. Ismerteti Péterfy Gergely Kitömött barbár című Kazinczy-regényét, valamint Nyáry Krisztián sikert aratott irodalomtörténeti összeállítását, az Így szerettek ők második kötetét amelyben híres magyar írók és költők érzelmi életét dokumentáltan elevenítette meg. Tóth Orsolya mind a 19. századi magyar irodalomtörténet egy-egy alkotója munkásságának részleteit föltáró tanulmányaiban, mind a 19. század magyar íróival foglalkozó új kiadású művek bemutatásával – imponáló tudományos apparátus, szakirodalmi bázis alapján, illetve kézirattári vizsgálódások után – arról tesz tanulságot, hogy a címben szereplő Egykor és most viszonyrendszere fölöttébb bonyolult, miképp a tanulmányok és műbírálatok sem egyszerű olvasmányok, szakemberek figyelmére számíthatnak | |
546 | |a Text ungarisch | ||
653 | 0 | |a magyar irodalom / 19. sz / irodalomtörténet | |
653 | 0 | |a irodalomkritika / magyar / 19. sz | |
653 | 0 | |a magyar irodalom / próza / 21. sz / kritika | |
999 | |a oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-032516888 |
Datensatz im Suchindex
_version_ | 1804182143737266176 |
---|---|
adam_txt | |
any_adam_object | |
any_adam_object_boolean | |
author | Tóth, Orsolya 1972- |
author_GND | (DE-588)1163972738 |
author_facet | Tóth, Orsolya 1972- |
author_role | aut |
author_sort | Tóth, Orsolya 1972- |
author_variant | o t ot |
building | Verbundindex |
bvnumber | BV047110427 |
classification_rvk | EK 2520 |
ctrlnum | (OCoLC)1256434141 (DE-599)BVBBV047110427 |
discipline | Außereuropäische Sprachen und Literaturen Literaturwissenschaft |
discipline_str_mv | Außereuropäische Sprachen und Literaturen Literaturwissenschaft |
format | Book |
fullrecord | <?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><collection xmlns="http://www.loc.gov/MARC21/slim"><record><leader>03998nam a2200337 c 4500</leader><controlfield tag="001">BV047110427</controlfield><controlfield tag="003">DE-604</controlfield><controlfield tag="005">20210607 </controlfield><controlfield tag="007">t</controlfield><controlfield tag="008">210128s2017 |||| 00||| hun d</controlfield><datafield tag="020" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">9789634670186</subfield><subfield code="9">978-963-467-018-6</subfield></datafield><datafield tag="035" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">(OCoLC)1256434141</subfield></datafield><datafield tag="035" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">(DE-599)BVBBV047110427</subfield></datafield><datafield tag="040" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">DE-604</subfield><subfield code="b">ger</subfield><subfield code="e">rda</subfield></datafield><datafield tag="041" ind1="0" ind2=" "><subfield code="a">hun</subfield></datafield><datafield tag="049" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">DE-11</subfield></datafield><datafield tag="084" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">EK 2520</subfield><subfield code="0">(DE-625)24598:</subfield><subfield code="2">rvk</subfield></datafield><datafield tag="100" ind1="1" ind2=" "><subfield code="a">Tóth, Orsolya</subfield><subfield code="d">1972-</subfield><subfield code="0">(DE-588)1163972738</subfield><subfield code="4">aut</subfield></datafield><datafield tag="245" ind1="1" ind2="0"><subfield code="a">Egykor és most</subfield><subfield code="b">tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról</subfield><subfield code="c">Tóth Orsolya</subfield></datafield><datafield tag="264" ind1=" " ind2="1"><subfield code="a">Pécs</subfield><subfield code="b">Kronosz Kiadó</subfield><subfield code="c">2017</subfield></datafield><datafield tag="300" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">225 Seiten</subfield></datafield><datafield tag="336" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">txt</subfield><subfield code="2">rdacontent</subfield></datafield><datafield tag="337" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">n</subfield><subfield code="2">rdamedia</subfield></datafield><datafield tag="338" ind1=" " ind2=" "><subfield code="b">nc</subfield><subfield code="2">rdacarrier</subfield></datafield><datafield tag="520" ind1="3" ind2=" "><subfield code="a">A pécsi egyetemi tanár kötete hat hosszabb tanulmányt és három elemző könyvismertetést tartalmaz – valamennyi a 19. századi magyar irodalom történetével foglalkozik, a recenziók is, ugyanis a szemrevételezett új kiadványok témája is e század magyar literatúrája. A tanulmányok csokrának első darabja Kazinczy Ferenc kritikusi szemléletmódját vizsgálja, éspedig abból a föltevésből kiindulva, hogy a magyar író Johann Joachim Winckelmann (1717-1768) utánzás-elméletét vette alapul műbírálói munkássága során. A szerző mindenekelőtt arról ad képet, mit olvasott Kazinczy, milyen mélyen ismerte Winckelmann korszakos munkásságát, utánzás-elméletét, illetve képet ad a német művészettörténész, esztéta egész munkásságáról, mintegy kontextust teremtve a kritikus Kazinczy munkássága köré (Kazinczy Winckelmannt olvas). Két tanulmányban foglalkozik a szerző a különc Bárány Boldizsár (1793-1860) alakjával, a Berzsenyi-epigon költővel ("Mint Hoblik". Esettanulmány egy Berzsenyi-epigonról; Felejtés és emlékezet. Berzsenyi Dániel és Bárány Boldizsár). Előbb megjegyzéseket fűz Kölcsey Ferenc A’ vadászlak című elbeszéléséhez, majd elemző tanulmányt szentel Katona József A Múzsához című versének, ennek ürügyén a lírikus Katonáról is számos fontos megállapítást tesz, főképp verseinek filozófiai implikációira utal ("Járj idegen Téreket édesem…" Megjegyzések egy Katona-vershez). Ugyancsak Katona művéről, a Bánk bánról szól abban a dolgozatában, amely nagy nemzeti drámánk filozófiai alapjait éppen úgy érinti, mint filológiai sajátosságait, vagy épp a szerző előadásra vonatkozó instrukcióit (A szó hiánya és a test nyelve)</subfield></datafield><datafield tag="520" ind1="3" ind2=" "><subfield code="a">A kötet utolsó harmadában található a Kritikák fejezete, ebben ismerteti Márton László Minerva búvóhelye (200610225) című regényét, amely Batsányi Jánosról, illetve a férje számára a kegyelemért folyamodó Baumberg Gabrielláról szól, és nem utolsó sorban a "harmadik főszereplőről", a nyelvről, a fordítómunkáról. Ismerteti Péterfy Gergely Kitömött barbár című Kazinczy-regényét, valamint Nyáry Krisztián sikert aratott irodalomtörténeti összeállítását, az Így szerettek ők második kötetét amelyben híres magyar írók és költők érzelmi életét dokumentáltan elevenítette meg. Tóth Orsolya mind a 19. századi magyar irodalomtörténet egy-egy alkotója munkásságának részleteit föltáró tanulmányaiban, mind a 19. század magyar íróival foglalkozó új kiadású művek bemutatásával – imponáló tudományos apparátus, szakirodalmi bázis alapján, illetve kézirattári vizsgálódások után – arról tesz tanulságot, hogy a címben szereplő Egykor és most viszonyrendszere fölöttébb bonyolult, miképp a tanulmányok és műbírálatok sem egyszerű olvasmányok, szakemberek figyelmére számíthatnak</subfield></datafield><datafield tag="546" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">Text ungarisch</subfield></datafield><datafield tag="653" ind1=" " ind2="0"><subfield code="a">magyar irodalom / 19. sz / irodalomtörténet</subfield></datafield><datafield tag="653" ind1=" " ind2="0"><subfield code="a">irodalomkritika / magyar / 19. sz</subfield></datafield><datafield tag="653" ind1=" " ind2="0"><subfield code="a">magyar irodalom / próza / 21. sz / kritika</subfield></datafield><datafield tag="999" ind1=" " ind2=" "><subfield code="a">oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-032516888</subfield></datafield></record></collection> |
id | DE-604.BV047110427 |
illustrated | Not Illustrated |
index_date | 2024-07-03T16:26:11Z |
indexdate | 2024-07-10T09:02:52Z |
institution | BVB |
isbn | 9789634670186 |
language | Hungarian |
oai_aleph_id | oai:aleph.bib-bvb.de:BVB01-032516888 |
oclc_num | 1256434141 |
open_access_boolean | |
owner | DE-11 |
owner_facet | DE-11 |
physical | 225 Seiten |
publishDate | 2017 |
publishDateSearch | 2017 |
publishDateSort | 2017 |
publisher | Kronosz Kiadó |
record_format | marc |
spelling | Tóth, Orsolya 1972- (DE-588)1163972738 aut Egykor és most tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról Tóth Orsolya Pécs Kronosz Kiadó 2017 225 Seiten txt rdacontent n rdamedia nc rdacarrier A pécsi egyetemi tanár kötete hat hosszabb tanulmányt és három elemző könyvismertetést tartalmaz – valamennyi a 19. századi magyar irodalom történetével foglalkozik, a recenziók is, ugyanis a szemrevételezett új kiadványok témája is e század magyar literatúrája. A tanulmányok csokrának első darabja Kazinczy Ferenc kritikusi szemléletmódját vizsgálja, éspedig abból a föltevésből kiindulva, hogy a magyar író Johann Joachim Winckelmann (1717-1768) utánzás-elméletét vette alapul műbírálói munkássága során. A szerző mindenekelőtt arról ad képet, mit olvasott Kazinczy, milyen mélyen ismerte Winckelmann korszakos munkásságát, utánzás-elméletét, illetve képet ad a német művészettörténész, esztéta egész munkásságáról, mintegy kontextust teremtve a kritikus Kazinczy munkássága köré (Kazinczy Winckelmannt olvas). Két tanulmányban foglalkozik a szerző a különc Bárány Boldizsár (1793-1860) alakjával, a Berzsenyi-epigon költővel ("Mint Hoblik". Esettanulmány egy Berzsenyi-epigonról; Felejtés és emlékezet. Berzsenyi Dániel és Bárány Boldizsár). Előbb megjegyzéseket fűz Kölcsey Ferenc A’ vadászlak című elbeszéléséhez, majd elemző tanulmányt szentel Katona József A Múzsához című versének, ennek ürügyén a lírikus Katonáról is számos fontos megállapítást tesz, főképp verseinek filozófiai implikációira utal ("Járj idegen Téreket édesem…" Megjegyzések egy Katona-vershez). Ugyancsak Katona művéről, a Bánk bánról szól abban a dolgozatában, amely nagy nemzeti drámánk filozófiai alapjait éppen úgy érinti, mint filológiai sajátosságait, vagy épp a szerző előadásra vonatkozó instrukcióit (A szó hiánya és a test nyelve) A kötet utolsó harmadában található a Kritikák fejezete, ebben ismerteti Márton László Minerva búvóhelye (200610225) című regényét, amely Batsányi Jánosról, illetve a férje számára a kegyelemért folyamodó Baumberg Gabrielláról szól, és nem utolsó sorban a "harmadik főszereplőről", a nyelvről, a fordítómunkáról. Ismerteti Péterfy Gergely Kitömött barbár című Kazinczy-regényét, valamint Nyáry Krisztián sikert aratott irodalomtörténeti összeállítását, az Így szerettek ők második kötetét amelyben híres magyar írók és költők érzelmi életét dokumentáltan elevenítette meg. Tóth Orsolya mind a 19. századi magyar irodalomtörténet egy-egy alkotója munkásságának részleteit föltáró tanulmányaiban, mind a 19. század magyar íróival foglalkozó új kiadású művek bemutatásával – imponáló tudományos apparátus, szakirodalmi bázis alapján, illetve kézirattári vizsgálódások után – arról tesz tanulságot, hogy a címben szereplő Egykor és most viszonyrendszere fölöttébb bonyolult, miképp a tanulmányok és műbírálatok sem egyszerű olvasmányok, szakemberek figyelmére számíthatnak Text ungarisch magyar irodalom / 19. sz / irodalomtörténet irodalomkritika / magyar / 19. sz magyar irodalom / próza / 21. sz / kritika |
spellingShingle | Tóth, Orsolya 1972- Egykor és most tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról |
title | Egykor és most tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról |
title_auth | Egykor és most tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról |
title_exact_search | Egykor és most tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról |
title_exact_search_txtP | Egykor és most tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról |
title_full | Egykor és most tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról Tóth Orsolya |
title_fullStr | Egykor és most tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról Tóth Orsolya |
title_full_unstemmed | Egykor és most tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról Tóth Orsolya |
title_short | Egykor és most |
title_sort | egykor es most tanulmanyok a 19 szazadi magyar irodalomrol |
title_sub | tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról |
work_keys_str_mv | AT tothorsolya egykoresmosttanulmanyoka19szazadimagyarirodalomrol |